Szalézi Gimi Galéria: egykori diák mesteri kiállítása az alma materben

Kedd délelőtt elkezdődött a Szalézi Gimi Galéria 2017-es tárlatsorozata, az első kiállító az intézmény egykori diákja, Hegedűs János grafikus.

„A rajzolás mindenfajta ábrázolás lelke és forrása, s minden tudomány gyökere. Aki olyan eredményeket ért el, hogy rajzolni tud, annak azt mondom, hogy a legértékesebb kincs birtokába jutott.” Ezekkel a gondolatokkal kezdődött Hegedűs János tárlatának bemutatása; a negyvennégy alkotást Göndör Judit, a Borsod-Média Ügynökség vezetője ajánlotta a nagyközönség figyelmébe.

Mint mondta: a kiállító egy olyan ember, aki ezen kincs birtokában van, ugyanakkor rendkívül szerényen él és alkot, időközönként egy-egy tárlattal vagy köztéri alkotással „nyitva” a művészetbarátok felé. János életében egy igazán különleges, szép és kihívásokkal teli év lesz a 2017-es, hiszen idén ünnepli majd hatvanadik születésnapját, s ugyanakkor éppen húsz éve annak, hogy műveit különböző városokban, településeken kiállítja. Idén is több komolyabb meghívása van már; emellett tovább készíti Kazincbarcika város kitüntető díjait, melyek aztán az arra érdemesek otthonában dicsérik keze munkáját.

Érzelmek és gondolatok

A Grafikáim című tárlat megnyitója egy kicsit rendhagyó volt, hiszen nem szigorúan vett művészeti, szakmai elemzésre épült, sokkal inkább megérzésekre, meglátásokra, gyakran érzelmektől sem mentes mondatokra. Göndör Judit ezeken keresztül kívánta bemutatni az embert, az alkotót, Hegedűs János különleges világát, ahogy maga a művész fogalmaz, egy-egy gondolatát.

Hiszen a kiállított grafikák mindegyike egy-egy Hegedűs János-gondolat, jellegzetes technikával és egyedi, jól felismerhető, jellemzően kubista stílussal, esetenként erősebb és színes vonalakkal.

Hegedűs János azon művészek közé tartozik, aki rengeteg önképzéssel és meghatározó festők, grafikusok munkáinak elemzésével, illetve személyes megtapasztalás útján jutott el odáig, ahol most tart. Nagyra becsült mestere volt Mezey István, akitől a rajzolás szeretetét, a speciális látásmódot és vonalvezetést, s a gyakran anatómiai részletességgel megörökített emberi testek különleges formába öntését kapta örökül.

Ezeket ötvözte azokkal a stílusjegyekkel, melyeket a rá nagy hatással lévő művészektől „tanult”, mint például Picassótól vagy Szász Endrétől, akinek a vonalas rajzaihoz társuló aranykiegészítése János védjegye is lett.

De nemcsak ettől különlegesek Hegedűs János grafikái, hanem a ritka színhasználattól is, hiszen a most bemutatott anyagban ciklámenből kevert piros, mályva, illetve több árnyalatban kék szín is megjelenik. Ilyen kék-kép a „Fésülködő”, melyen egy jellegzetes emberalakot láthatunk, ruhátlanul, mint oly sok más grafikán is. A művész gyakran választ emberközpontú témákat; a kendőzetlen bemutatás pedig elsősorban a Barcsay-féle anatómiára épül.

A szeretet, mint érzelem szintén számos Hegedűs-kép alaptémája, de a csendbe burkolózó táj vagy a város is többször, több nézőpontból megjelenik grafikáin. Ugyanakkor a vallás, a korpusz is a kedves témák közé tartozik; ez utóbbira egy érdekes példa is látható a kiállításon, hiszen a kereszttémát egy éven belül kétszer is megrajzolta a művész. Egy motívum, egy kéz, két látásmód és két kép.

Mit üzennek a képek?

Minden művész, legyen az festő, grafikus, zenész vagy előadóművész, alkotásával, bemutatójával, előadásával, vagyis az elkészült „produktummal” valamit kifejez, üzen a „köz”, a társadalom felé, s döntően értéket képvisel. Hiszen: „A művész nem azt festi, amit lát, hanem azt, amit másoknak meg kell mutatnia.” A Gimi Galériában látható Hegedűs-grafikák bámulatos módon mutatják be az alkotó mély érzelmi világát, a szeretet és az emberi értékek tiszteletét. Hogy a szemlélő lássa és érezze azt a harmóniát, melyet az ember csak a személyes küzdelmein, kudarcain és sikerein, fájdalmain és örömein át tapasztalhat, majd adhat át másoknak. Sajátos látásmódban, Hegedűs János különleges szemüvegén át, egy Istentől kapott tehetséggel, annak megbecsülésével és jóra való felhasználásával.

A tárlat február 9-éig tekinthető meg a Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumban.

One comment

  • A cikk alatti első képre ránézve azonnal Mezey István jut eszembe. Nem szabadna az ő grafikai elemeit és képépítő szerkesztését direktben átvenni. Mert így ez sajnos nem hiteles…

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .