Stílusváltás Kazincbarcika építészetében: A Makovecz-mű

temeto_makovecz_20141225_0001Az 1950-es évektől Kazincbarcikát intenzív városépítés jellemezte. A kialakult építészet egyfelől a három alkotótelepülésen (Barcika, Berente, Sajókazinc) található borsodi ámbitusos parasztházas, másfelől a tömeges lakásépítés (szocreál, panel) jegyeit hordozza.

Az ötvenes évek tervezése városunkban az 1930-as években kezdődött Walter Gropius-i, a tömböket felszaggató, az épületeket a parkban elhelyező telepítést alkalmazta. Kazincbarcikán 1985-ig ezért nem található a múlt század végét és az 1900-as évek első felét jellemző zárt tömbös városszerkezet. A Lenin út építésénél megjelent az új városokra jellemző szocreál építészeti stílus, hagyományos építési technológiával. Az 50-es évek végén, a 60-as évek elején a középblokkos épületek lapos tetős szerkezettel épültek meg. Később a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat házgyári technológiájának változatait képviselő épületek és szerkezetek jellemezték a város architektúráját. A várostervezők a 80-as évek közepén felismerték azt, hogy a nagy zöldterületekkel rendelkező város épületei szétesnek, nincsenek életközösséget formáló tömbök és terek. Ezért a lakógyűrűs beépítési városszerkezet tervezésébe kezdtek. Ez valósult meg az Újkazinc városrészen. A lakóházak által körbezárt tömbök lakói jobban kötődnek a területhez, magukénak érzik a tömbbelsőt, és nem utolsó sorban nagyobb védettséget érezhetnek a játszadozó gyerekek.

Városunk ilyen építészeti sokszínűségében kértem fel Makovecz Imre Ybl-díjas építészt, hogy városunk betonrengetegébe a temetőből hiányzó funkciókat pótló épületegyüttest tervezzen. Makovecz jött, és segített. Azt kérte, hogy ha már tervezünk valamit, az valósuljon is meg. Azt is kikötötte, hogy a stílusjegyeit jelentő épületszerkezeti megoldásain menetközben ne változtassunk. Ezt megígérve kezdtünk hozzá az épületegyüttes tervezési munkálatainak.

Kazincbarcika Város Önkormányzata az 1991. évi fejlesztési programjában szerepeltette a temető felvételi épületegyüttesének a megvalósítását. A képviselő testület – háromévi huza-vona után – a rendszerváltozás első évében a múlt egyik örökségének a valóraváltását határozta el. E döntés a város lakossága a múltat, a jelent és a jövőt összekapcsoló láncszemnek értékelheti. A múltat azért, mert a gondolat még akkor fogant; a jelent, mert a város egészét érintő beruházást a képviselők egy emberként vállalták, a jövőt pedig azért, mert Makovecz Imre Ybl-díjas építész a korát megelőző építészeti stílust képvisel. Mindez azt jelenti, hogy Kazincbarcika város optimista, bízik a jövőben és az alkotás egy jobb jövő felé vezető út egyik sarokpontját jelentheti.

Egy ilyen építészeti-tervezési háttérrel jelent meg a városi köztemető felvételi épületegyüttese, amely az organikus stílus jegyeit hordozza magában. A sírhanthoz hasonlító épület jól illeszkedik környezetéhez (eltemetett ház szimbóluma), amelyet a tavasszal még elvégezhető parkosítás, a zöld felületek kialakítása még jobban hangsúlyoz.

Angyal István okleveles városgazdász

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .