Sportmozaik

vegyészsporttelepVárosunk sportéletével a Barcikai Históriás eleddig csak érintőlegesen, egy-egy sportesemény néhány mondatos ismertetésének erejéig foglalkozott. Mind az 1998., mind pedig az 1999. év nevezetes esztendeje volt városunk sportéletének és történetének. 1998. október 10-én került sor a régen várt fedett uszoda felavatására, majd az év végén Kazincbarcika Nemzeti Sportváros cím elismerésben részesült. 1999-ben több rangos sportesemény színhelye volt városunk: többi között a Masters súlyemelő Európa-bajnokság és az országos diákolimpia döntője zajlott Kazincbarcikán. 1999 tavaszán jelent meg a Sportévkönyv, 1999. év során pedig a sportközpont igazgatója a város sportéletét és helyzetét átfogó beszámolóban mutatta be az önkormányzat képviselő-testületének. Ezek teszik indokolttá, hogy a Barcikai Históriás némi betekintést nyújtson városunk sportéletébe.

Rövid történeti visszapillantás
(A sportközpont igazgatójának beszámolójából)

A Sajó völgyében, a Bükk hegység övezte környezetben, a több évszázada kialakult települések – Sajókazinc, Barcika, Berente – egyesítéséből immár 45 éve várossá nyilvánított Kazincbarcika szervezett sportélete az 1920-as években kezdődött. Ekkor alakultak meg az első sportegyesületek, mint a Sajókazinci Önkéntes Testedző Egylet és a Barcikai Torna Kör. Mindkét egyesületben csak labdarúgással foglalkoztak, és a csapatok területi és járási bajnokságban szerepeltek. Pályájuk a Sajó partján, a Malom-réten, illetve a Bika-réten volt.

Az egyesületek anyagi bázissal nem rendelkeztek, működésüket a szurkolók adományai tették lehetővé. Ezek az egyesületek több mint húsz évig működtek.

1947-ben a kiserőmű és a vasút dolgozói társadalmi munkában salakos labdarúgópályát építettek. Barcikai Dinamó néven új sportegyesület alakult, amely kézilabda- és labdarúgó-szakosztályokat működtetett. Ezekben az években még két sportegyesület alakult: 1946-ban a Berentei Bányász SE és 1948-ban a Herbolyai Bányász SE. Mindkét egyesülethez labdarúgó, röplabda, és asztalitenisz sportágak tartoztak.

Az ’50-es évek elején kezdődött iparfejlesztés, valamint a város építése új feltételeket teremtett a sportéletben is. A Borsodi Hőerőmű Vállalat a kiserőműtől átvette a sportélet irányítását, s a Barcikai Dinamóból Barcikai Vasas lett, amely a labdarúgáson kívül tenisz- és sakkszakosztályokat működtetett. Ezzel egy időben a gyors ütemben épülő Borsodi Vegyi Kombinátban is megindult a sportélet szervezése. 1953-ban megalakult a Szikra Sport Kör, amelyben labdarúgó-, kerékpár-, sakk- és természetjáró-szakosztályok működtek. 1957-ben a Szikra és a Vasas Sportkör egyesüléséből a város minőségi és tömegsportjának bázisaként létrejött a Kazincbarcikai Munkás Testedző Kör (KMTK).

A város sportéletének fejlődésében 1963-ban némi törés állott be. A BVK-ban lévő sportpálya helyén létesült a karbamidüzem, s ennek következtében a sporttevékenység a várostól kissé távolabb, a hőerőmű melletti szerényebb kivitelű pályára kényszerült. A kedvezőtlen körülmények ellenére a labdarúgócsapat kivívta az NB II-ben való szereplés jogát.

Városunk sportéletében jeles dátum 1969. október 19-e. E napon avatták fel az új, modern sportkombinátot. Itt kiváló körülmények között működhetett a KMTK jogutódja, a Kazincbarcikai Vegyész Sportegyesület (KVSE), amely asztalitenisz, atlétika, birkózó, kerékpár, kézilabda, labdarúgó, ritmikus sportgimnasztika, röplabda, sakk, súlyemelő, teke, tenisz, természetjáró, torna, úszó, vízilabda és vitorlázó szakosztályokat működtetett eredményesen 1992-ig. A KVSE-n kívül még az alábbi egyesületek működtek városunkban: Kazincbarcikai Főiskolai Sport Klub (1962–1998), Kazincbarcikai Vízmű Sportegyesület (1981–1992), Kazincbarckai Sütőipari Kinizsi SE (1980–1992), Kézműipari Vállalat Sportegyesület (1984–1986), Kazincbarcikai VGV Sportegyesület (1982–1985), BVK Polimer Jégkorong Sportegyesület (1989–1992), Kazincbarcikai Búvár Klub (1972–1992) és Sláger Kazincbarcikai Kosárlabdázók SE (1990).

A városunk iskoláiban folyó testnevelés és diáksport mindig az egyesületek eredményes sporttevékenységének alappillérét képezte. Ennek elismeréseként a 105. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (ma: Surányi Endre Szakképző Iskola) és az Újvárosi Általános Iskola „Testnevelésben és sportban kiváló intézmény” címet kapott.

Rendezvények, eredmények, tervek

A diák-, szabadidő- és a versenysport terén minden évben jelentős számú rendezvényen, versenyeken vesznek részt városunk sportolói: óvodások, az általános és középiskolák tanulói, de szép számmal a felnőtt korosztályok képviselői is. A sportegyesületekben harmincnégy szakosztályban huszonhat sportág áll a sportolni akarók rendelkezésére.

Városunk diáksportolói eredményesen szerepelnek a különböző versenyeken. 1998/99-ben például az Irinyi János Középiskola és a Surányi Endre Szakképző Iskola fiú tanulói I. helyezést értek el az V. korcsoportos országos labdarúgásban, illetve a IV. korcsoportos gerelyhajításban; a ritmikus sportgimnasztikában négy első, három-három második és harmadik helyezést, súlyemelésben két első, két-két második és harmadik helyezést szereztek.

A szabadidősportban is számos rendezvény honosodott meg, amelyeken szép számban, de a lakosság számához képest nem elegendően vesznek részt. Minden évben jó eredménnyel szerepel Kazincbarcika a kihívás napjának rendezvényein, népszerűek a különböző futóversenyek, a kispályás és a teremlabdarúgó meccsek, az utcai kosárlabdatorna, de sok a látogatója a városi fedett uszodának és a műjégpályának is.

Bár Kazincbarcika a sportlétesítményeinek száma és minősége, a sportélet és a versenyeken elért eredmények alapján Nemzeti Sportváros címet érdemelt ki, a sport irányítói tovább szeretnék javítani a működés és a sportolás feltételeit. Az elképzelések között sportiskola és nemzetközi méretű sportcsarnok építése szerepel.

Sok-sok lelkes, ügybuzgó ember munkájának köszönhetők azok az eredmények, amelyek a Nemzeti Sportváros cím elnyeréséhez vezettek. Hosszú azok névsora, akik időt és fáradságot nem kímélve dolgoztak az egyesületek és szakosztályok létrehozásáért és eredményes működéséért, a sportolók neveléséért. És nem egy országos hírű sportoló nevelkedett a kazincbarcikai sportegyesületekben (Lipcsei, Siető, Pátrovics).

Elismerés a sportigazgatónak

darai_imre1999. június 17-én Budapesten vette át a Toldi Miklós-díj kitüntetést Darai Imre, a Kazincbarcikai Sportközpont igazgatója „a testnevelés és sport népszerűsítésében, az ifjúság testedzésének és a diáksportnak a szervezésében, a lakosság fizikai és erkölcsi állapotának fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységéért”. Kitüntetése alkalmából a sportigazgató a Kazincbarcikai Közélet c. hetilapnak a következőket nyilatkozta: „Úgy érzem, hogy sokaknak szól ez az elismerés, és örülök annak, hogy munkámmal én is hozzájárultam a Nemzeti Sportváros cím elnyeréséhez.”

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..