Sajókazinc és környéke az MTI bűnügyi híreiben 1921-1950 – II. rész

Takács Zsolt összeállítása

A Magyar Távirati Iroda (MTI) „kőnyomatos” hírei közül válogattuk az alábbi összeállítást. Kőnyomatoknak nevezték a hírügynökségek litográfiai módszerrel sokszorosított híranyagait, amelyeket többnyire a szerkesztőségeknek küldtek ki. Ezek a híranyagok kerültek be az újságokba és a rádiók műsoraiba, rövidítve vagy kiegészítve. Bánhorváti, Dédes, Dubicsány, Mályinka, Nagybarca, Nagyvisnyó, Sajóivánka, Vadna akkoriban a bűnügyi hírek között így kapott figyelmet.

1929. május 21., Bánhorváti Tóth András 21 éves bánhorváti legényt hétfőn holtan találták az országúton. A csendőri nyomozás megállapította, hogy a fiatal legényt négy eddig még ismeretlen barátja karókkal és botokkal verte agyon. A csendőrség folytatja a nyomozást.

1929. szeptember 3., Nagyvisnyó Az eger‒putnoki vasút vonalán egyik vonat, mely telve volt kirándulókkal, a Szilvásvárad és Nagyvisnyó közötti kanyarodóban belerohant a síneken keresztülhaladó tehéncsordába, és tíz tehenet elgázolt. A vonatnak és a mozdonynak nem történt semmi baja.

1930. március 24., Mályinka Mályinka községben Pál András gazda éléskamráját feltörték, és onnan élelmiszert loptak.

1931. február 19., Nagyvisnyó Az eger‒putnoki vasútvonalon egy tehervonat Szilvásvárad határában lesodorta a vasúti töltésen gyalog haladó Oláh Jenő nagyvisnyói cigányprímást. Oláh lezuhant, s a szakadékban halálát lelte. A cigány lakodalomból ballagott hazafelé, és ittas volt. A szerencsétlenségért senkit sem terhel a felelősség.

1931. október 27., Nagyvisnyó Sebők János 31 éves, Sütő Barnabás 24 éves, Dávid Lajos 24 éves és Sütő Gyula 36 éves nagyvisnyói lakosok a község egyik korcsmájában megittasodtak. Az utcán találkoztak Nagy Mihály 48 éves, Nagy Gyula 18 éves, Molnár Cs. Mihály 56 éves és Fónagy K. Sándor 21 éves nagyvisnyói lakosokkal. Nagy Mihály vejét, Sütő Gyulát kérdőre vonta, amiért az aznap eltemetett egyhetes gyermekének temetkezési költségét nem fizette meg, hanem a kocsmában mulatott. A szóváltásból verekedés lett, miközben Nagy Gyula zsebkésével Sebőköt vállon, míg Sütő Barnabást mellbe szúrta. Sebők pár óra múlva sérülésébe belehalt. Sütő Barnabást életveszélyes sérülésével a miskolci kórházba szállították. A verekedők ellen a csendőrség megindította az eljárást.

1932. január 22., Nagyvisnyó Múlt év október 25-én Nagyvisnyó községben a falu legényei egy halotti tor után összeverekedtek. A verekedés során Sütő Gyula legényt késsel megszúrták. A verekedőket Fónagy Pál István le akarta csillapítani, de a legények rátámadtak. Erre Fónagy előkapta kését, és a legközelebb álló Sebők János szívébe döfte, aki holtan rogyott össze. Az ügyészség Fónagyot szándékos emberölés bűntettével, Nagy-Gábor Gyulát és Nagy-Gábor Mihályt pedig súlyos testi sértéssel vádolta. A miskolci törvényszék a mai tárgyaláson Fónagy Pált erős felindulásban elkövetett testi sértés bűntettéért egyévi börtönre, Nagy-Gábor Gyulát halált okozó súlyos testi sértés bűntettéért 10 hónapi börtönre ítélte, Nagy-Gábor Mihályt pedig felmentette. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be.

1932. december 21., Dédes A törvényszék vizsgálóbírája ma sikkasztás, csalás és okirat-hamisítás bűntette címén letartóztatta Dédes község főjegyzőjét, Vigh Gyulát és Elekes Dezső községi írnokot. A letartóztatást napok óta tartó vizsgálat előzte meg, amelynek eredményeképp Bónis Aladár alispán az ügyet áttette az ügyészségre. A két községi tisztviselő által elsikkasztott összeg több ezer pengő, amelyet mulatozásokra költöttek el. Mindketten beismerő vallomást tettek, mire átkísérték őket az ügyészség fogházába.

1933. szeptember 29., Vadna Vadna községben ma délután súlyos vadászbaleset történt. Kulcsár József segédjegyző vadászni indult Bene István járásbírósági végrehajtóval. Cserkészés közben Bene elesett és rázuhant a fegyverére, amely elsült, és a golyó a segédjegyző hasába fúródott. Kulcsárt életveszélyes állapotban szállították a miskolci kórházba.

1933. november 2., Bánhorváti Kriston József 23 éves bánhorváti bányász a Bánfalva községhez tartozó Chorin-szénbányában szállítás közben hirtelen meghalt. Az orvosi vizsgálat szerint Kristont szívbénulás ölte meg. A balesetért senkit sem terhel felelősség.

1934. április 7., Nagybarca Kovács Bacsó Sámuel nagybarcai gazda istállója leégett. A csendőrség megindította a nyomozást, és megállapította, hogy a gazda 800 pengőre biztosított istállójából a gazdasági gépeket, szekerét rokonaihoz szállította, s azután felgyújtotta az istállót. A gazda a bizonyítékok elébe tárása után beismerte, hogy ő gyújtotta fel az istállót, hogy a biztosítási összeghez jusson. A csendőrség Kovács Bacsó Sámuelt átadta a kir. ügyészségnek.

1934. április 19., Dédes A miskolci törvényszék többnapos tárgyalás után ma hirdette ki ítéletét Vigh Gyula Dédes községbeli főjegyző, Elekes Dezső segédjegyző és Osváth György községi díjnok bűnügyében, akiket az ügyészség többrendbeli hivatalos sikkasztás és közokirat-hamisítás bűntettével vádolt. A törvényszék Vigh Gyula főjegyzőt tizenhárom rendbeli sikkasztás bűntette miatt 2 évi fegyházra, valamint 5 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanennyi időre történő felfüggesztésére ítélte. Elekes Dezső és Osváth György vádlottakat bizonyítékok hiányában a vád alól felmentették. Az ítélet jogerős.

1934. november 10., Dubicsány Sajabó Pál dubicsányi lakos fuvarozás közben véletlenül a szekér alá került. A szekér kerekei áthaladtak testén, és súlyosan megsebesítették, úgy, hogy még a helyszínen meghalt.

1935. szeptember 10., Dubicsány Dubicsány községben Pogonyi Dániel ottani lakó egyik agyaggödörből agyagot vájt. Munka közben mintegy 15-20 mázsányi föld Pogonyira szakadt, és maga alá temette. Pogonyi a helyszínen azonnal meghalt. Az eljárás megindult.

1936. április 14., Dédes Molnár László dédesi lakos hároméves Ilona leánya játék közben beleesett az erősen megduzzadt Bán patakba, és megfulladt.

1936. szeptember 14., Nagybarca Kovács József 24 éves juhászbojtár vasárnap este juhnyáját Nagybarca felé terelte. Az országúton egy gépkocsi elé került, amely halálra gázolta. Az ismeretlen rendszámú gépkocsi továbbrobogott.

1937. július 23., Mályinka Néhány nappal ezelőtt a szentléleki romoknál eszméletlen állapotban találták özvegy Pál Józsefné mályinkai asszonyt. A kórházban megállapították, hogy a fejében revolvergolyó van. Az orvosi megállapítás után a csendőrség erélyes nyomozást indított, amelynek során ma letartóztatták Burek József 23 éves menedékházi alkalmazottat, aki bevallotta, hogy madarakra lövöldözött, és közben sebesítette meg Pál Józsefnét.

1939. április 13., Nagyvisnyó Fónagy Árva István nagyvisnyói lakos Béla nevű 17 hónapos gyermeke a napokban a község mellett folyó Szilvás patakba fulladt. A csendőrség az ügyben nyomoz.

1939. május 31., Sajóivánka Veszélyes tűzvész pusztított a Sajóivánka és Sajókazinc községek közti tanyán. A tüzet a tanyai lakosai nem is vették észre, és a lángokra az Edelényből Miskolc felé gépkocsizó vitéz Martsekényi Imre* országgyűlési képviselő lett figyelmes, aki azonnal a tanyára hajtatott, felébresztette a lakókat, majd pedig értesítette a sajóivánkai csendőrséget. Négy falu csendőrsége és tűzoltósága rövid idő alatt a helyszínen termett, és a tüzet sikerült is lokalizálnia, a kár azonban így is tetemes, mert a tanyai épület és több gazdasági gép és felszerelés elpusztult.

1939. június 19., Dédes Dédesen a református temető hullaházában vasárnap felakasztotta magát id. Bandik István 70 éves napszámos, és mire észrevették, már halott volt. Tettének oka ismeretlen.

1939. július 1., Vadna Dr. Selymes Jenő trizsi lakos személygépkocsival Vadna községben elütötte a kerékpáron haladó Pál Kutas László mályinkai lakost. Pál Kutas László agyroncsolásban a helyszínen meghalt. A gépkocsivezető ellen az eljárást megindították.

1940. március 29., Mályinka Mihály János 23 éves mályinkai gazdalegény féltékenységből agyonlőtte menyasszonyát, a 18 éves Gulyák Anna putnoki leányt. Mihály ezután az erdőbe menekült, s bár több csendőr üldözőbe vette, eddig még nem tudták kézre keríteni.

1942. május 8., Nagyvisnyó Kiss Gyula nagyvisnyói 31 éves kereskedő motorkerékpárja pótkocsiján magával vitte Cankó János 27 éves kisbírót. Az út egyik éles kanyarulatában a motorkerékpár oldalkocsija beleütközött a távíróoszlopba. Kiss Gyula oly szerencsétlenül esett ki, hogy feje szétzúzódott. Kiss a helyszínen azonnal meghalt. A vizsgálat megindult.

1942. augusztus 22., Nagyvisnyó A szombatra virradó éjszaka Nagy Imre körerdész, Burján András állomás-elöljáró és Máté István erdész nagyvisnyói lakosok a bánvölgyi erdőben vadásztak. Eddig még meg nem állapított körülmények között Nagy Imre véletlenül agyonlőtte Máté István erdészt, aki szörnyethalt. A golyó Máté Istvánon áthatolva nyakszirten találta Burjánt is, akit súlyos állapotban hoztak be a miskolci Erzsébet-kórházba.

1946. május 17., Vadna Vadna község határában átvágott nyakkal megtalálták Varga Julia sajószentpéteri lakos holttestét. A gyilkosság egyik tettese Ádám László sajólászlófalvai cigány, aki bevallotta, hogy három társával együtt követték el a gyilkosságot. Bűntársait keresik.

1948. október 29., Dédes Az egri erdőigazgatóság még az1946. évben hatalmas mennyiségű fát termelt ki a Nagyvisnyó és Dédes közötti erdőségekből. Akkor, hogy a két helység között fát szállíthassanak, szükség volt a Bán-patak völgyében öt kilométeres műút építésére. Az útépítéssel Jahn Rezső 60 éves főerdőtanácsost bízták meg. Jahn 1947 augusztusában elkészítette a költségvetést, amely szerint 751 000 forintot irányzott elő az útépítéshez. A költségvetést Bartha Lajos, a MALLERD műszaki főosztályvezetője vizsgálta felül, és azt minden változtatás nélkül elfogadtatta az igazgatósággal. Az útépítést beállította a MALLERD hároméves tervébe, és a Tervhivatal azóta rendszeres havi tételekben folyósította a pénzt Jahn Rezső címére. Ez év februárjában, az útépítési munkálatok közben Jahn pótköltségvetést adott be a MALLERD-hez 521 000 forintról. Bartha ezt fölülvizsgálat nélkül szintén elfogadtatta az igazgatósággal.

Az út elkészültével a közlekedésügyi minisztérium szakértői felülvizsgálták az utat, és a Tervhivatallal együtt megállapították, hogy az út tervszerűtlen, rossz és hiányos. A kőburkolat a minimális 30 centiméter helyett csak 22 centiméter, a vízlevezetés céljaira szolgáló fővezetékeket nem építették be az útba. Egy hónapos használat után az út több helyen hullámossá vált. Megállapította a vizsgálat, hogy az egész utat az összes kiadásokkal együtt 700 000 forintból lehetett volna megépíteni. Kitűnt a vizsgálat során, hogy a pótköltségvetésben az eredeti költségvetés tételeit újból feltüntették. Az ügy egyik szereplőjét, Barthát jobboldali beállítottsága miatt még a vizsgálat előtt elmozdították állásából. A gazdasági rendőrség Jahnt és Barthát letartóztatta.

1949. október 21., Múcsony, Nagybarca A népi bizottságok sorra járják a munkában elmaradt községeket. Megállapították, hogy a helybeli és környékbeli kulákok mesterkedései nagymértékben hozzájárultak a rossz eredményhez. Rontja az eredményt természetesen az is, hogy a kulákok maguk egyáltalán nem vagy alig végzik el az őszi munkákat. Így Csoró Ferencné 34 holdas múcsonyi kulák, valamint Sógor Mihály nagybarcai kulák szabotálták az őszi munkákat. … A szabotáló kulákok ellen szigorú eljárás indult.

* Vitéz Martsekényi Imre építész a Magyar Élet Pártja országgyűlési képviselője volt. Abban az évben, amikor a tűzesetet felfedezte, megosztott első díjat nyert az Új Városháza néven futó tervezetre. Ha megvalósul, a mostani budapesti városháza helyén egy hatalmas, kb. 30-40 méter magas épület lenne. A Deák tér szomszédságában viszont van egy megvalósult épülete: az 1940-ben átadott, Madách Imre út 3. sz. alatti bérházat az Ingatlan Házépítő Szövetkezet (IHSZ) építette meg vitéz Martsekényi Imre terve alapján.

💡

A korabeli híreket a jobb olvashatóság miatt a mostani helyesírási szabályok szerint közöltük.

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának „MTI kőnyomatos hírek” adatbázisa

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .