Puszta-Kazincz = Kazincz = Sajó-Kazincz

Kismarton Zsolt írása

Ez a „történelmi egyenlet” nagyon sok dokumentum- és levéltári füzetben megtalálható, ennek következményeként a Kazincbarcikán megjelent helytörténeti könyvekben is. Sok ilyen irat átolvasása után azonban gyanút fogtam…

1659. december 16-án a török megtámadja Szendrőt. Hatvani András, az akkori szendrői várkapitány üldözőbe veszi a rabló hordákat. Puszta-Kazincnál beéri őket, s maroknyi csapatával szembeszáll a túlerővel. A magyar sereg vereséget szenved, elesik Hatvani András is. Egy török levágja a fejét és dárdájára tűzve felmutatja. A csata sorsa ezzel megpecsételődik: Hatvani levágott fejét Egerbe szállítják és családja 130 tallér és egy török rab árán válthatja csak ki.

Ez a jellemző leírás, mely megjelenik Kazincbarcika történetében (a Barcikai Históriásban is megjelent a 90-es években – a szerk.). De mi is az igazság? Ennek próbáltam meg utánajárni.

Annak idején a környéken több völgy is viselte a Kazincz nevet – Tardonai-völgy, Mák-völgy -, valamint Alacska egyik völgyét még a mai napig is így hívják. Ez vonatkozik a patakok elnevezésére is. Puszta-Kazincz esetében többször előfordul, hogy a Szendrői Járáshoz tartozik a leírások alapján. De hiszen Kazincz – később Sajókazinc – sohasem volt a Szendrői Járás része! Így már nem lehetett kétséges, hogy Kazincz elnevezésű falu is több volt.

Kazincz – nem sokkal később Puszta-Kazincz, majd Kiskazincz, legvégül megint csak Puszta-Kazincz – egy ősi falu volt, már 1323-ban említették, Hajnátfő, Csákány, Garadna, Császta, Szentmiklós, Csehi, Iván és Naprad közé beékelődve. Nem véletlenül említem ezeket a Szendrő környéki falvakat, ugyanis mindegyik már az 1500-as években teljesen elpusztult. Legtovább Császta és Csehi maradt meg. Ezeknek a kis falvaknak a területei megmaradtak eredeti neveiken teljesen az 1800-as évek elejéig, csak ezután osztották fel a birtokaikat a környező, lakott falvak között. Az 1850-es években már mindegyik egy-egy ilyen település „tulajdonában” van, ez fokozottan érvényes Puszta-Kazinczra, mely nagy része Szendrőhöz került – Hajnátfővel együtt –, mint Kazinczi Puszta és Hajnácsó Puszta. Kazincz néven Szuhogyon lelhető fel, de „részesedett” a területből Disznós Horváth – most Izsófalva és Ormosbánya –, valamint Edelény is.

Érdekes, hogy már 1371-ben megpróbálták a két Kazincz-ot megkülönböztetni egymástól: Puszta-Kazincz-ot Kiskazincz-ként, a Kazincbarcika területén most elhelyezkedő Sajókazincz-ot pedig Nagykazincz-ként nevezték el. Sajnos ezek a nevek nem terjedtek el, előrevetítve a két település történetének a kavarodását a történelemben.

A fent említett elpusztult falvak rövid történetével foglalkozik Nagy Marianna: Szendrő külterületi elnevezéseinek nyelvészeti elemzése szakdolgozata. (Debrecen, 2010)

Puszta-Kazincz-nak tehát semmi köze sincs Kazincbarcikához!

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..