Példát mutatni a jövő nemzedékének: 1992-ben alakult meg a HONSZ kazincbarcikai alapszervezete

Kálmánné Katalin írása

Kálmánné Katalin írása

Az Újkazinci Baráti Kör számtalan város környéki és városban működő civil szervezettel, társaságokkal ápol jó kapcsolatokat. Partnereink közül elsőként egy nagyon komoly szervezetet mutatok be, amely városunkban és azon túl is igen fontos társadalmi szerepet tölt be, ez pedig a Magyar Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége, rövidítve: HONSZ, melynek kazincbarcikai területi elnöke Kardos Mihály.

A hadigondozás gyökereit már a XIII. században fellelhetjük. A II. András által 1222-ben kiadott Aranybullában olvashatunk először a hadigondozásról szóló rendeletről, később Hunyadi Mátyás szintén rendeletben gondoskodott a hadigondozottakról. II. Ferdinánd a kincstárból szerény összegeket utalt a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek, hadiárváknak. A hadigondozotti ellátást intézményesen II. Rákóczi Ferenc szervezte meg. Az 1707. évi ónodi országgyűlés már törvényben mondja ki a hadigondozottak ellátását. 1728-ban megnyílt a török háborúk rokkantjai számára az Invadilusok Palotája, ahol mintegy 2000 fős hadirokkant elkülönülten élt, nyomorgott. Részletes hadigondozott törvényt 1875-ben alkottak. 1917-ben alakult meg az Országos Hadigondozási Hivatal, ekkor mintegy 90 000 fő hadirokkantat tartottak számon. Ténylegesen 1920-tól beszélhetünk a HONSZ megalakulásáról.

“A belügyminiszter 1947. október 8-án kelt rendeletével a HONSZ önkormányzatát megszüntette, székházát elvette, 1949-ben életbe lépett a teljes jogfosztottság. Ez a kedvezőtlen fordulat súlyosan érintette a I. és II. világháborúban megsérült, megrokkant több mint 800 ezer ellátásra szorulót.

1967-ben kiadták a 21/1967. (Eü., K aug rk.) EÜM számú utasítást, mely rászorultsági alapon – szociális ellátásként – jövedelmi érdekhatárhoz kötötte a pénzellátást, ingyenes gyógyellátást, gyógyászati és segédeszköz-ellátást és utazási kedvezményt biztosított a hadigondozásra jogosultak számára.

A Szovjetunió elleni háború miatt még sokáig „bűnös” maradt minden frontkatona, hadifogoly, rokkant, özvegy, de még a hadiárva is, ezért senkinek nem volt bátorsága, hogy felemelje szavát a jogfosztottság ellen” – olvasható a szervezet egyik dokumentumában.

Civilszervezetként 1990-ben alakult újjá a HONSZ. 1990-ben és 1992-ben az új társadalmi rendszer törvényben kárpótlást rendelt el a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek, hadiárváknak. (Személyes megjegyzés: ebben apukám is érdekelt volt, részesült kárpótlásban, mivel 6 évet töltött orosz hadifogságban, 1946-ban tért haza.)

Kazincbarcikán és vonzáskörzetében 1992-ben civilszervezetként, az országos elnökség tagszervezete címén, dr. Padányi Marius, Bagyal József, Piszkor József aktív közreműködésével alakult meg a HONSZ kzincbarcikai alapszervezete 12 fővel.

Dr. Padányi Marius halála után a szervezet – munkájának elismerése jeléül – 2010-ben a HONSZ Dr. Padányi Marius területi alapszervezete nevet vette fel. Megalakulásakor Piszkor József volt a szervezet elnöke, majd Bagyal József ny. alezredes. Bagyal József országos elnökké választása ideje alatt (2007-2012), visszatértéig, Fecske Sándor töltötte be a szervezet elnöki posztját.

Jelenleg 74 fő a tagság létszáma. 2015 márciusában Kardos Mihályt választották a szervezet elnökének. A szervezet munkáját Bökönyi Sándor alelnök, Baracsi István gazdasági vezető, Hadzsi János és Ábrahám Sándorné vezetőségi tagok segítik, akiket szintén a tagok delegáltak.

Kardos Mihály a HONSZ területi szervezetének működéséről az alábbiakat mondta el:

„Szervezeti és működési szabályzat szerint működünk. Fő feladatunk a hadigondozottak gazdasági és szociális érdekeinek képviselete és szolgálata. Az elnökség igyekszik olyan programokat szervezni a tagtársaknak mely az ő igényeiknek megfelel. Kulturális műsorokat, kiállításokat, megemlékező ünnepségeket rendezünk. Rendezvényeink középpontjában mindig a katonai hősökre, háborúk áldozataira, hadigondozottakra emlékezünk és tisztelgünk előttük. Szervezetünk nem öncélú. Aktívan részt veszünk más civilszervezetek munkájában és rendezvényeiken.

A hadigondozottakra vonatkozó, 2015-ben életbe lépő törvény komoly feladatot adott az elnökségnek és a tagtársaknak. Nyugdíj-kiegészítés cím alatt mintegy 40 főnek segítettünk a törvény által előírt feladatok végrehajtásában. Adminisztratív feladataink nagyságrendileg megnőttek, mert az új civiltörvény előírásainak is meg kell felelnünk. Gondot fog okozni az önálló jogi személyre való átállásunk, mert anyagi vonzata nagyobb lesz, mint a tagdíjbevételünk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy szervezetünk fennmaradását ez a probléma ne veszélyeztesse.

Szervezeti életünket, munkánkat az országos elnökség dicséretre méltónak tartja. Kazincbarcika Önkormányzata is csatlakozott ezen elismeréshez, és pályázatain mindig eredményesen szerepel szervezetünk.

Városunk vezetői anyagilag is támogatják szövetségünket, és a rendezvényeink lebonyolításában is segédkeznek. Megemlékezünk az I. és II. világháborúban elesettekről, fogságba kerültekről és más hadiesemények áldozatairól, hőseiről.

Négy, szervezetünket érintő eseményt mi szervezzük és rendezzük. Megemlékezés a Don-kanyarnál elesett katonáinkról január hónapban, áprilisban közgyűlést, májusban Hősök Napja megemlékezést tartunk, novemberben pedig a Hadigondozottak Országos Napját.

Részt veszünk szinte minden rendezvényen, amit városunk önkormányzata rendez. Koszorúzunk, megemlékezünk, rendben tartjuk a hadi emlékműveket. Lehetőségünkhöz képest segítjük tagtársainkat.”

Terveikről, feladataikról Kardos Mihály elmondta, szeretnék bővíteni a tagságunk létszámát, és megőrizni és ápolni a háborús hőseink, áldozataink emlékét a jövőben is. Fontosnak tartja a fiatalság figyelmét felhívni a háborúk veszélyeire, arra, hogy béke és ne a háború oldja meg hazánkban a problémákat. Példát kell mutatni a jövő nemzedékének a múlt tiszteletéről, történelmünk elfogadásáról, szeretetéről.

A kazincbarcikai szervezet a közelmúltban is – mint általában mindig, ha meg keresik – nagyon nagy segítségére volt a tagjainak és számtalan igénylőnek.

2015-ben egy kormánydöntésnek köszönhetően havi juttatással segítik a második világháború hadiözvegyeit és -árváit.

A kormány anyagi támogatást biztosít mindazoknak, akiknek férje vagy édesapja 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a volt magyar királyi honvédség és csendőrség kötelékében szolgált és elesett. A volt hadiárvákat, volt hadigondozott családtagokat és volt hadigyámoltakat havi rendszeres járadék illeti meg, és a jogosult ezt élete végéig kapja.

A kérelmezőnek dokumentumokkal kellett bizonyítani a jogosultságát. A HONSZ kazincbarcikai területi szervezete segít az igénylőlapok kitöltésében, ha kell, a dokumentumok beszerzésében. Nemrég előfordult olyan eset is, hogy a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárából kellett lekérni a dokumentumokat.

Kardos Mihály magánszemélyként, évek óta az Újkazinci Baráti Kör számtalan rendezvényének résztvevője, támogatója. Nyugdíjazás előtti munkájából adódóan a bányásznapi rendezvényeink állandó szakértő közreműködője. Ez évben is számítunk szakértelmére, hisz az idei bányásznapi megemlékezésünk központi témája a bányamentők életét, sorsát, munkáját fogja közre. Kardos Mihály ennek a tevékenységnek is aktív résztvevője volt, hisz évtizeden keresztül vett részt a bányamentők áldozatos munkájában.

Hozzászólás