Ottan annyira szép és jó – Ötven éve, szeptemberben adták át az Augusztus 20 strandfürdőt

Takács Zsolt írása

Takács Zsolt írása

Végül is mikor avassanak fel egy strandot, ha nem a nyár végén? És mikor kezdjék meg a felújítását, ha nem a vakáció kezdetekor? De a mi strandunk nem csak ezért különleges: különlegessé teszi a páratlanul szép környezete, és feledhetetlenné az 1965. szeptember 4-e óta eltelt szezonok.

Ha 1965 előtt a barcikaiak strandolni akartak, Miskolcra (villanytelepi strand) voltak kénytelenek beutazni. Az Augusztus 20. strandfürdő létesítését a városi tanács, a város üzemei és elsősorban a BVK támogatta: építőanyagokkal, fuvarral és társadalmi munkával. A szocialista brigádok tagjai munkaidőn túl négy-hat órában betonoztak és szereltek.

Az, hogy elsősorban a BVK volt a fő szponzor, valószínűleg a helyszín kiválasztásában is szerepet játszott, akárcsak később a hotel vagy az uszoda, jégpálya megvalósulásakor: “jelképesen” a gyár és a város között helyezkedik el. Ennek ellenére mégis szép helyszínt sikerült találni, íme:

strand_02bValamikor így indult a strandolás – jegyzi meg Széplaki Kati, a kép közzétevője. Persze ahhoz, hogy így induljon, sokak munkájára szükség volt. “Technikumos koromban társadalmi munkában egymásnak kézről kézre adogatva meregettük ki a vizet a medence gödréből, meg lapátoltuk a sódert” – mondja Szatmári Katalin. “Én is még társadalmi munkában ástam a medence gödrét” – teszi hozzá Koch Géza. Deák Gyuláné is a sok társadalmi munkára emlékszik, amit a szocialista brigáddal végeztek. Malinkóné Takács Zita: “Mi meg mint gimisek parkosítottuk a kezdet kezdetén. Örültünk, hogy lesz!”

Győr Károly: “A házunk tetejéről készült a kép. Szabó Lajos u. 85. (Mátyás király)!”

“Semmi garázsok, semmi Lukács, csak a sok zöld fű, fa, és a kék medencék…” – jegyzi meg Schlammer Anna, Magyar Erzsébet pedig elárulja azt is, hogy ő bizony itt készült az érettségire, ami nagyon jól sikerült.

strand_29

strand_20

Pintérné Krizsán Erika és Tüzesné Krizsán Judit a strand megnyitásakor

Pintérné Krizsán Erika: “Csak tudnám, mi lett a kedvenc retikülömmel?! Piros volt, és olyan, mint egy rakott szoknya…”

Szabó Miklós Eugénnak köszönhetően sok régi fénykép előkerült a strandról, vagy felkutatta, vagy “előcsalogatta”… Mint például ezt:

strand_07A strandfürdő bejárata 1970 környékén. A fotóért Pogány György nem volt rest felforgatni a lakást…

A képen valóban figyelmet érdemel a telefonfülke, leginkább az elhelyezkedése. Miért nem a strand területére tették? A strandolók kiszaladgáltak telefonálni? “Srácok, már egy órája várok rátok, hol vagytok? Bocs, de a sört, amit kikértem, már kezdett langyosodni, ezért megittam. Pénzt hozzatok!” A nem strandolók meg ugye hiába hívták volna a “bentieket”… Erre egyébként is ott volt a hangosbemondó.

Ezzel kapcsolatban Eugen és György ötlete megfontolandó (ajánljuk az illetékesek figyelmébe 🙂 )

Pogány György: Vissza kellene állítani a telefonfülke hangulatát. Például csak azon az 1×1 méteres területen lenne térerő! 🙂

Szabó Miklós Eugen: Nem is rossz ötlet. Lehetne a fülkében wifi is. De csak ott…

Gyebróczki István: És tantusszal működne! 🙂

“…hogy az emberek képesek voltak bemenni egy szűk kis fülkébe, hogy telefonálhassanak…” – méltatlankodik akkori önmagán Bagány Róbert, és nyilván kifejezve a mai fiatalok értetlenségét is… “Még arra is képesek voltak, hogy hónapokig ne használják a telefont!” – jegyzi meg Kalász László, aki szintén nem mai gyerek. Történelmi tény viszont, hogy Punye javított ilyen készülékeket. Józsa Zoltán: “Még arra is képesek voltak,hogy tönkretegyék. Hét évig javítottam ilyen készülékeket.” Horváthné Nagy Viktória: “Punye! Akkor azért nem működnek…”
strand_24Lini Gábor fotója akkor készült, amikor az ideiglenes öltözők még hátul voltak. Ezen persze némi vita alakult ki a kommentelők között, vagyis hogy mi volt hátul, az öltöző, a WC, esetleg semmi se.

Klarianka Béla: “Jobbra a WC-k láthatók, balra az azóta befedett terasz és öltöző.” “Apám szerint soha nem volt ott hátul semmilyen öltöző, még épület sem, az ott hátul jobbra a WC” – cáfol Barna László, ám Nagy Péter, aki lényegében a strandon nőtt fel, segítségünkre siet: “A WC épületében volt az ideiglenes, azaz + öltözőszekrények.”

strand_14Pásztorné‎ Kovács Katalin fotója 1965-66-ban készült. Balról jobbra: Bacskay László, Szabó István, Katalin és a férje, Pásztor András, vagyis Tinti, a J étterem egykori konyhafőnöke.

strand_19Barcikai strandcsendélet Fecskével, magazinokkal, napolajjal, divatos napszemüveggel és a lencséjében látható fotóssal, Pázmándiné Kingával. Kozsup Marianna a kép alatti hozzászólásában elárulta azt is, mire lehetett még hasznosítani a Fecskét… “Kivágtuk a fecskét, és az őrsi naplóba ragasztottuk. Merthogy Fecske őrs voltunk… :-)”

strand_22A Strand a 70-es években, Pajtással fényképezve, Kolumbán Viktória által, az ablakukból.

strand_08Dajka Dénes fotóján a 70-es évek végének strandvagányai láthatók (pl. Nagy Imi, Erdei Bence, Szikkadt Sas és Kis Peták).

strand_01Demkó Katalin fotója szintén a 70-es években készült.

Szabó Miklós Eugen: “Ez egy nagyon jó kép a gyerekmedencéről. A korlát azért volt, hogy a gyermek egész nap bent maradjon a vízben, ki ne szökjön. Estére kicsit besárgult a víz, de tartotta a hőfokát egész nap. A rácsos kiságy medencés változata. 🙂 ”

Helfrich Kiskorú Firga János: “Meszelt talaja kiette a talpamat, annyit voltam benne egyfolytában 🙂 ”

Diósi István: “Ezeken a padokon olyan bombázók napoztak, akik most már a 60 felé közelednek. De jó nyarak is voltak azok… 🙂 A ’70-es évek közepén/végén az a divat járta, hogy a nagyobb társaságok, haveri körök összetolták a napozópadokat, és külön kupacokban múlatták/múlattuk a nyári szünet lassan hömpölygő napjait. Akkor még az idő is más ütemben telt…”

Herceg Zsuzsa: “…és szólt a ‘Virágok közt veled lenni’ 🙂 ”

“…és naponta 25-ször a Felkelő nap háza…” – érzékelteti Punye, miért is hagyja porosodni az animalsos Polimer kazettáját…

strand_041971-es képek Matyasi Gábor albumából. Azért van, akiben pozitív nyomot hagyott, hogy naponta 25-ször recsegtette az éterbe Eric Burdon: “There is a house in New Orleans /They call the Rising Sun…”

Például a fenti képen látható kisfiúba  🙂

Bordásné Papp Andrea nagyapja mint úszómester.

Széplaki Kati “Karcsi bácsit és a feleségét mindenki ismerte a városban.”

“Bal oldalon Bodnar Attila, a jobb oldalon, ha jól látom, Gulyás Tibi. Karcsi bácsi a kismedencénél teljesített szolgálatot” – siet megint csak a segítségünkre Nagy Péter úszómester.

strand_30

Peti, az úszómester, illetve mint “Yudas”

strand_21John Bogdan fotóján ott a WC is, hátul…

strand_31Dancs Zsuzsanna fotója szintén a 70-es évekből. Bal szélen Makár Lajos (Lajhár) nagyon fújja a vizet, középen kiemelkedik Zsuzsanna apukája” – ismeri fel a képen szereplőket Komáromi Katalin. Barna László: “Makár Lalitól jobbra Tyuskay Tamás, mögötte a bal szélen Lengyel László.”

Katona Éva Zsuzsanna fotói a 60-as évek végén, a 70-esek elején készültek! 🙂

1974-ben készült Jenei Eszter Zsuzsanna két fotója is, amelyeken a szülei láthatóak. Az egyiken Jenei tanár néni Ládi tanár nénivel diskural, a babakocsiban pedig Ládi Tamás…

“Ide menekültünk be, ha villámlott és kizavartak a medencéből, ha csak simán esett, akkor nem 🙂 ” – mondja Wéberné Létai Judit. Mónus Katalin: “Akkor én is ott voltam, amikor villámlott 🙂 mi is ide húzódtunk be. A víztől megéhezve pedig fillérekért kaptunk hagymás zsíros kenyeret a büféből 🙂 ” Tóth Gabriella: “És volt napolajszóró valami is!”

Demkó Katalin gyermekei a 70-es években. “A kisfiam mintha fázna egy kicsit…” – jegyzi meg 40 év után is aggódva Katalin 🙂

De nem véletlenül aggódik, hiszen a víz nem mindig volt kellemes hőmérsékletű…

Diósi Péter: “’69-ben a BVK-tól gyalogoltunk korán reggel a strandra. Akkor engedték bele a vizet. Nem tudtuk kivárni, míg tele lesz, úgy azonmód mentünk bele a térdig érő 14 fokos vízbe.”

Pallaginé Forgó Edit: “Tényleg rohadt hideg volt a víz pár évig. A legnagyobb kánikulában sem volt 16-17 foknál melegebb, de bírtuk jól 🙂 ”

Bagyinszki János: “17 fokosban edzettünk reggelenként, és a koedukált baráti körrel itt loptuk a napot.”

László Schlammer: “Nos, számomra ez a ‘hőskor ‘,mert valódi hősök voltunk, amikor vízilabdacsapatunk edzésen az alig 20-fokra (a nap melegétől) melegedett vízbe vetette magát, hogy kellő edzettséget szerezzen a bajnoki meccsekre. Na és örök emlék (gondolom, nem csak az én számomra), hogy 1968-ban a mexikói olimpiára induló magyar vízilabda-válogatott csapata ellen a sportágat népszerűsítő mérkőzést játszhattam.”

strand_18“A medence ebben a sarkában emelt ki apukám a vízből és legyintett fenéken, mert nem akartam elúszni a lépcsőtől az első rajtkőig. Előtte az Adrián nyaraltunk, és ott azt hallottam a felnőttektől, hogy a sós vízben könnyebb úszni, ezek után közöltem, hogy én a strand vizében nem tudok úszni 🙂 ” – mondja Soltész Zita fotójáról Eszes-Tóth Katalin. Zita fotója egyébként 1986 júniusában készült.

Az úszástanulás másoknak sem ment egykönnyen…

Ágnes Oleksyszyn Jenei: “Emlékszem a faltól falig való víz alatti siklás próbálkozásaimra. Kibuktam az úszótanfolyamból… Évekkel később Jenei Karcsi bácsi tanított meg úszni Zánkán eszméletlen türelemmel. Azt is utáltam, mikor a bedobott valamiket kellett fölszedni a kismedence aljáról! Nem bírtam kinyitni a szemem, csak tapogatóztam…”

Kozsup Marianna: “Én is jártam oda úszótanfolyamra, de én szerettem, bár valóban sokszor fáztunk. Érdekes, hogy ezeken a tanfolyamokon kevés gyerek tanul meg úszni, de azt hiszem, az alapokat megkaptuk, és ez is valami.”

strand_25Szabó Judit fotója szintén valamikor a 80-as évek elején készült.

strand_031984-es térkép hátulja.

Szedlacsek László Ottó: “Akkoriban mi, vízművesek, ingyen látogathattuk!”

Andor-Barabás Edit: “Meg a családtagok 🙂 ”

Schlammer László: “Na és mi is, akik akkor az úszó- és vízilabdacsapat tagjai voltunk!”

Szilagyi Erzsébet: “Nyár, Szerelem, Szabadsag! De jó is volt 🙂 ”

Hosszúné Deli Hajnal: “Hurrá! Érettségi szünet! Irány a strand! De jó volt! Csak 40 éve…”

Vargáné Ildikó: “Az én anyukám is 40 éve dolgozott ott, én is gyerek voltam még!”

Szabó Béla: “Az én emlékeimben is megjelenik a strand. 50 fillér volt egy pecsenyezsíros kenyér 🙂 ”

strand_10Béni Gyöngyi: “És milyen az új strand?”

Kis Éva: “A változás lényege, hogy megnőttek a fák. Ez a két medence most is megvan, csak a kettő között van egy csecsemőmedence szökőkúttal. És a nagymedencéhez épült egy csúzda, persze van étterem is. Most is szép, csak a hangulat változott, főleg bennünk.”

strand_16Szabó Miklós Eugen‎: “Szerintem ezen a pénztárablakon még 1 forintos sportolójegyet is adhattak ki, olyan réginek tűnik…”

Pintér Imréné Ildikó: “1987-ben itt voltam nyári munkán (diákként), akkor még mind a két pénztár működött.”

strand_17

A strandbejárat teljes pompájában…

strand_15…és egy építő javaslat:

Mecsei Zita: “A strand mögötti út. Simán el tudnám képzelni egy sétány kialakítását. Az út megcsinálva, parkosítva, padok az út mentén … világítás… a patakparton (mentén) a Csónakázó-tóig. Tiszta romantika… 🙂 ”

😯

Idén apu feleslegesen idegeskedik, hogy anyu olyan lassan készül el, már amennyiben strandra szeretnének menni, ugyanis nyáron nem nyit ki a strandfürdő. Az okokról biztosan sokat fogunk még hallani a következő hónapokban, remélhetőleg pró és kontra, és ha valami érdemi fejlemény körvonalazódik az ügyben, természetesen beszámolunk róla.

2 hozzászólás

Hozzászólás