Tavaly az Arcanum Digitális Tudománytár az 56-os forradalom emlékévének tiszteletére egy rövid időre elérhetővé tette a Szabad Nép és a Népszava korabeli számait. Ahhoz képest, hogy Kazincbarcikának, „dolgozó népünk nagy alkotásának” milyen kiemelt szerepet szántak akkoriban, meglepően kevés hírben, cikkben szerepel. Annak ellenére is, hogy mindjárt az újévi számban található róla pár soros írás.
1956. január elseje éppen úgy vasárnapra esett, akárcsak az idei, ám az időjárás némileg kegyesebb volt: többfelé kisebb havazás, hószállingózás volt várható mérsékelt széllel, a legmagasabb nappali hőmérséklet pedig plusz 2, mínusz 1 fok között alakult. Aki aznap megvette a mindössze hatoldalas Szabad Népet (ára: 60 fillér), egy akkoriban nyilván lényeges, de ma már kicsit furcsa információhoz is jutott az időjárás-jelentésben:
„A fűtés alapjául szolgáló várható napi középhőmérséklet 0‒4 fok között.”
Aznap az Operaházban a Diótörőt, majd a Rigolettót tűzték színre, a Nemzetiben a Bánk bánt, a Rákosi Művek Kultúrotthonában (Csepel, Táncsics út 22.) pedig a Vidám álom című mű szerepelt. Aki a rádiónál töltötte az újév estéjét, az a Kossuthon 19:15-től meghallgathatta Az épülő kommunizmus nagy országában, majd rögtön ezután 19:54-től a Jó éjszakát, gyerekek! című műsort.
Akkoriban nem egy európai ország fővárosa, hanem az imperialisták ellen születtek vezércikkek, ők rögtön meg is kapták a magukét az első oldalon, a dolgozó népet pedig nem rezsi-, hanem békeharcosok köszöntötték, konkrétan Marcel Cachin, az Humanité főszerkesztője, Umberto Terracini szenátor, illetve Hewlett Johnson canterburyi érseki helynök.
A később történtek ismeretében talán érdemes még idézni Hegedüs András nyilatkozatából egy részletet.
Hegedüs András, a Minisztertanács elnöke ekképp zárja a vele készült interjút az első oldalon: „Meggyőződésem, hogy az 1956-os év népi demokráciánk fejlődésében új, jelentős sikereknek az éve lesz. Miden feltétele megvan annak, hogy a magyar nép pártunk és a kormány irányításával az új esztendőben még nagyobb eredményeket érjen el a népgazdaság fejlesztésében, a népjólét emelésében, a kultúra és tudomány felvirágoztatásában.”
Lapozzunk is inkább a 4. oldalra, ahol a középső hasábon rögtön megpillanthatjuk a Borsodi Hőerőműről készült fotót. Az „Új gyárakkal, új üzemrészekkel, új lakóházakkal gyarapodott hazánk 1955-ben” című, „Büszkeségeink: Sztálinváros, Kazincbarcika, Tiszapalkonya” alcímű cikkben a következőket olvashatjuk városunkról:
„Kazincbarcika új ipartelepén 1955-ben hozta meg első gyümölcsét a múlt évek hatalmas munkája. A Borsodi Hőerőműben már három gépegység termel villamosenergiát, s a napokban kezdték meg a négyes gépegység turbinaalapjának elhelyezését. A kazánkőművesek már a hatodik kazánt falazzák.
A Borsodi Vegyikombinát október óta már naponta rendszeresen indítja útnak a műtrágyával megrakott vagonokat. A műtrágya kísérleti gyártása augusztus 20-án indult meg, s október óta már nagyüzemi módon termelnek. Új nehézvegyipari üzemünk rövidesen naponta 40 vagon műtrágyát küld a mezőgazdaságnak.”
Nem tudom, az akkori olvasók megfogadták-e az aznapi vezércikk egyik intelmét, miszerint „…sikereinkkel párhuzamosan fokoznunk kell a forradalmi éberséget”, és fennakadtak-e azon, hogy ha már három gépegység termel a Hőerőben, s hamarosan üzembe helyezik a negyediket is, a kazánkőművesek miért a hatodikat kezdik el falazni? Hová lett az ötödik? Bár lehet, hogy ennek megvan az ésszerű magyarázata… Ha valaki tudja, ossza meg velünk! 🙂
Szia. Igen meg van a válasz. Mivel a Turbinákat nevezték összefoglaló néven „Gépnek” így adva van, hogy 3 gép üzemelt a negyediket akkor kezdték alapozni. A gépegységek üzeméhez, vagyis turbinák forgatására 500C° fokos túlhevített gőzt használtak amit a egyenként 100t/h teljesítményű kazánokkal állítottak elő ebből már készen volt 5db és a hatodikat akkor falazták a kőművesek. Tehát nincs itt semmiféle összeesküvés csak a cikk írója járatos volt a szaknyelvben.
Szia. Igen meg van a válasz. Mivel a Turbinákat nevezték összefoglaló néven „Gépnek” így adva van, hogy 3 gép üzemelt a negyediket akkor kezdték alapozni. A gépegységek üzeméhez, vagyis turbinák forgatására 500C° fokos túlhevített gőzt használtak amit a egyenként 100t/h teljesítményű kazánokkal állítottak elő ebből már készen volt 5db és a hatodikat akkor falazták a kőművesek. Tehát nincs itt semmiféle összeesküvés csak a cikk írója járatos volt a szaknyelvben.