Láss a mi szemünkkel – Zólyomi Sándorné minikiállítása az Újkazinci Baráti Körben

Kálmánné Katalin írása

Kálmánné Katalin írása

Fotósokat bemutató „Láss a mi szemünkkel” sorozatának immár ötödik kiállítását rendezte az Újkazinci Baráti Kör. A telt házas minikiállításon, Zólyomi Sándorné mutatkozott be fényképeivel, a rendezvény háziasszonya Szalainé Szatmári Katalin volt.

A délutánra hangolódást klarinétmuzsika szolgáltatta: Szentpéteri Áron, a La Cosa Nostra művészeti csoport tagja adta elő Kodály Este a tábortűznél című darabját, és a megszokottak szerint Bényeiné Erzsók erre az alkalomra írt versének saját előadásával köszöntötte az alkotót.

Zólyomi Sándorné, vagy ahogyan legtöbben ismerik, Icu, tipikus amatőr fotós, tenyérnyi fényképezőgéppel, akinek ez volt az első kiállítása.

Életének központjában négy téma áll: a család, a kert, a barátok és a város szeretete, ezt tükrözik fotói is.

Zólyomi Sándorné kétéves korától él Kazincbarcikán, igazi lokálpatrióta, a város minden zugát ismeri. Életében meghatározó a hőerőműnél ledolgozott 32 év. Az erőmű bezárása, mint oly sokaknak, az ő életében is fájdalmas esemény volt, amit tetézett férjének nem sokkal későbbi elhunyta. Megnyugvást, elfoglaltságot a kerti munka hozott. Később társra lelt, akivel 12 éve alkotnak párt. Felnőtt gyermekei Kazincbarcikától távol élnek.

Továbblépve a közösségi munkában, a közösség erejében talált rá igazi közegére, hisz még aktív dolgozó korában sok társadalmi munkát végzett úgy a munkahelyén, mint a társadalmi közegben. Amikor pedig „bekapcsolódott” az internetbe, kitágult előtte a világ. Tevékeny a Nőtagozatban is, barátnőivel rendszeresen sportol a Völgy parkban, illetve hétvégeken tekéznek. Az idei Farsang Teke Kupán elért első helyezésére joggal lehet büszke. Az Újkazinci Baráti Körnek is tagja, sok itteni baráttal.

A város szeretetéről több dolog is árulkodik az életében: rendszeresen fényképezi, dokumentálja a szépet és a kevésbé jót, valamint aktív tagja a Városszépítő Egyesületnek is.

Fotók: Gál Gábor

Zólyomi Sándorné humorosan mesélt a fényképezés technikai oldalához fűződő viszonyáról, a fotózás kezdetéről, ami mára már szenvedélyév vált.

„Az első digitális fényképezőgépet akkor kaptam a páromtól, amikor életem nagy álma teljesült: elrepülhettünk Angliába 2008-ban. Itt kezdtem el fotózgatni, emlékeket gyűjteni. A csodálatos látványok és a jól sikerült felvételek arra buzdítottak, hogy az ez utáni időszakban, amit látok, ami megtetszik, megörökítsem, elkapjam azt a pillanatot, ami akkor ott megkapott. Imádom a természeti fotókat, de elsősorban a fákat, felhőket, a kis kertemet, ezekből több tucat is készül még a mai napig is. Szeretem a természetet és minden olyan látványt megörökíteni, ami éppen megtetszett. Különösen a fák évszakos változásait és a felhők alkotta csodákat. A kis Samsung gépem a pótelemekkel együtt mindig a táskámban van. Szívesen fotózok rendezvényeken, és boldog vagyok, ha egy-egy jól sikerült felvételt megdicsérik a képen lévők.

Hiába egyszerű kis gép, de azért itt is vannak, amire oda kell figyelni, kezdetben barátaim, akiket közös rendezvényeinken fotóztam, sokat vicceltek velem, amikor bizony homályos lett a kép vagy egy kicsit elkapkodtam a felvételt és nem volt olyan éles. Természetesen mindig a rossz fényviszonyokra fogtam a dolgot… De ma már tudom, hogy más is közrejátszott.

Az eltelt pár év alatt egy pici tapasztalatot már szereztem, hisz több ezer képet kattintgattam, bízom benne, hogy sokak örömére.

Képeimet kezdetben a Facebookon, a Takács Zsolt alapította Képi Demokrácia Kazincbarcika (ezek kezdetben csak várost ábrázoló képek voltak) csoportban osztottam meg. Ma már a KDK.Csevegő, az Újkazinci Baráti Kör, Rekviem egy erőműért, Nőtagozat, Örökmozgó Nyugdíjasok, Városszépítő Egyesület oldalakon lehet megtalálni, de a különféle rendezvényeken való részvételem alkalmával készített fotókat mások is szívesen osztják meg…. én meg örülök, ha felfedezem itt-ott a képeimet.

A bemutatott fotóim közül több kedvencem is van, a kertünkben lévő téli, havas öreg diófát és a Csónakázó-tónál készült fotók. Sokszor belátogatok az oldalamra és szívesen nézem ismét végig az albumokat, ilyenkor nagyon jó visszaemlékeznem éppen az akkori sztorira, beköpésekre…

Fotók: Szűcs Mara

A „Láss a mi szemünkkel” kiállítássorozat folytatódik az Újkazinci Baráti Kör szervezésében, Zólyomi Sándorné újabb képeit pedig folyamatosan publikálja a Facebook említett csoportjaiban.

One comment

  • Zólyomi Sándorné Ica

    Köszönöm a remek összefoglalót, bemutatót. Felejthetetlen élmény volt számomra ez a nap, tovább inspirál arra, hogy tovább kattintgassak, bízva abban, hogy másoknak is tetszik amit megörökítek!

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .