1962. január 1-jével létesült az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek jogelődje, a Sajómenti Vízművek. Az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek ma hazánk leghosszabb és legnagyobb kapacitású regionális ivóvízhálózatát és a legnagyobb felszíni víztárolóit üzemelteti.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács 1967. január 1-jével hozta létre Kazincbarcikán a Borsod megyei Kézműipari Vállalatot azzal az elsődleges céllal, hogy megoldja a városban és a környékén a női munkaerő egy részének a foglalkoztatását.
Személyi hírek
A Sajómenti Ipari Kisszövetkezet közgyűlése 1991. július 1-jével Nagy Istvánt, a szövetkezet műszaki vezetőjét választotta a szövetkezet elnökévé. A 48 éves elnök egyben a műszaki vezetői teendőket is ellátja.
1991. október 1-jével létrejött a városi tisztiorvosi hivatal. Ennek vezetőjévé dr. Lakó Magdolnát nevezte ki az országos tisztifőorvos, Kertai Pál professzor.
Dr. Lakó Magdolna 1967 őszétől lakik és dolgozik Kazincbarcikán. Városi tisztifőorvosi kinevezése előtt ifjúsági orvosként dolgozott.
Utcai történet
A borongós októberi napok utáni kellemes napsütés sétára csalogatott az utcára. Utam városunk egyik iskolája mellett vezetett el, ahonnan éppen akkor rajzott ki vidáman a gyereksereg. Ők nem csak a szép, napsütéses időnek örültek. Felszabadult vidámságukat az is okozta, hogy aznapra búcsút mondhattak az iskolának.
Közelükbe érve vettem csak észre, hogy nem mindenki vidám és felszabadult. Két tizenévesféle fiú heves szócsatát vívott, amelyből én ennyit hallottam:
– Miért nem hordod a sárga csillagot?
S válaszként:
– Te rohadt fasiszta!
Az októberi nap tovább hintette melegítő és szívet-lelket vidító sugarait, én mégis fázósan és nehéz szívvel folytattam a sétát.
Emlékezés 1956-ra
1991. október 23-án a városi önkormányzat és az Egressy Béni Művelődési Központ rendezésében került sor az október 23-ai megemlékező ünnepségre. A résztvevők megkoszorúzták az 1956-os mártírok emlékére állított kopjafát, ahol Ivánfi Jenő alpolgármester mondott beszédet, majd a művelődési központ színháztermében ünnepi kultúrműsorral folytatódott a megemlékezés.
Stuttgarti látomás
Stuttgartban tett látogatásról számolt be a Kazincbarcikai Közélet 1991. szeptember 26-ai száma. A cikkben azt olvashattuk, hogy „Meglátogattuk a helyi hulladékégetőt, amely a városban található, de az emisszió kibocsátását látva jó volt ránézni…” A mondatot olvasva próbáltam megfejteni a látomást. Az idegen szavak szótárának segítségével kiderült, hogy a kibocsátás kibocsátásáról van szó. Az emisszió ugyanis kibocsátást jelent.
Átdiszlokál a miniszter
Hatását tekintve talán nagyobbat bakizott az egyik miniszterünk, amikor a televízió szeptember végi vagy október eleji adásában a csapatok átdiszlokálásáról beszélt, holott elég lett volna csak diszlokálást említenie, mivel e szóban már benne van az át igekötő. Lásd: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémia Kiadó Budapest, 1973. (191. oldal)
Új önkormányzati rendeletek
A városi önkormányzat november 5-ei ülésén az alábbi három rendeletet fogadta el:
A vállalkozók kommunális adójáról
Az építményadóról
A telekadóról
A rendeletek teljes szövege megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján (Fő tér 4. fszt.)
Aláírás a Himaláján?
1991. szeptember 17-én a Kossuth rádió az Esti krónikában hírt adott egy tárgyalásról, melynek eredményeként megállapodás születet, amit a felek „…magas szinten fognak aláírni.”
Talán csak nem a Himaláján?
Lapzárta után
November 23-án felavatták a kazincbarcikai temető felvételi épületét. A 7,6 millió forintba kerülő létesítmény tervét Makovecz Imre Ybl-díjas építés készítette, a kivitelező a Borsodi Építőipari Vállalat volt.
A Históriás házatájáról
A Barcikai Históriás eddig megjelent számai a szerkesztőnél még kaphatók.
Az eddigi számok tartalmából:
I. évf. 1. szám (1990 november)
Ismerkedjünk Kazincbarcikával
„…elmondom hát mindenkinek…”
Egy kis múltdarabka
II. évf. 1. szám (1991. I. n.év.)
A polgármester üzenete
Ismerkedjünk Kazincbarcikával
Város több nézetből
Várdombi legenda
Napjaink históriája
II. évf. 2. szám (1991. II. n.év)
Barcika története
Egressy Béni élete és munkássága
Kazincbarcikai históriák
II. évf. 3. szám (1991. III. n.év)
Széchenyiről Kazincbarcikán
Berente története
Interjú Körtvélyes István volt miniszterhelyettessel
II. évf. 4. szám (1991. IV. n.év)
A búcsú
Sajókazinc története
A felső-barcikai református egyház 400. évfordulója
1995 – a döntő év
Az olvasó írja
