Kiállítások

Korponay Margó: Télutó

Korponay Margó: Télutó

Kazincbarcika kulturális programjainak állandó „műsorszámát” jelentik a havonta legalább egy, de van úgy, hogy két alkalommal is megnyíló kiállítások. Az év utolsó harmadában megrendezettek is alátámasztják ezt.

Szeptember 26-án a Kisgalériában rendhagyó kiállítást láthattak az érdeklődők. Az Egészségügyi és Óvónőképző Szakközépiskola közművelődési tagozatának harmadéves tanulói azokat az egyszerű anyagokból készült játékokat és más tárgyakat mutatták be, amelyeket a nyári szakmai gyakorlatokon készítettek.

Október 10-én a Városi Kiállítóteremben egri festőművész, Korponay Margó mutatkozott be Kazincbarcika festészet iránt érdeklődő lakóinak. A kiállításon a művésznő a bemutatott festményekről a következőképpen vallott: „Hiszek a népmesében, amelyben a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig a büntetését. Ezt szeretném kifejezni a képeimben.”

A gazdag tárlat hűen tükrözte a művésznő által megfogalmazottakat.

Október 17-én a Kazincbarcikán élő és ismert Szathmáry házaspár a Kisgalériában rendezett fotókiállításának megnyitóját kísérte nagy érdeklődés. Az élet eseményeit művészi érzékkel megörökítő fotókat láthatta a közönség. A kiállítók az alábbi mottók jegyében dolgoznak, alkotnak:

Szathmáry-Király Ádámné (Zsó):

„A fényképezőgép a munkaeszközöm, általa adok értelmet mindannak, ami körülvesz.” André Kertész

Szathmáry-Király Ádám:

„A fényképész nem véletlenül fényképész, ahogy az oroszlánszelídítő sem véletlenül oroszlánszelídítő.” Dorothea Lange

Október 25. Az Egressy Béni Művelődési Központ könyvtárában Borsos Miklós szobrászművész rézkarcaiból nyílt állandó kiállítás. A 32 darab rézkarcot, amelyek témája zömében az irodalomhoz és a zenéhez kapcsolódik, dr. Nagy Róbert, a nyíregyházi megyei kórház fertőző osztályának vezetője adományozta a városi könyvtárnak. A Barcikai Históriás az adományozótól azt tudakolta, hogyan tett szert az értékes gyűjteményre, s azt miért éppen a kazincbarcikai könyvtárnak adományozta? Dr. Nagy Róbert válaszából kiderült, hogy Borsos Miklóssal a zene, és ennek ismert alakja, Czigány György révén került kapcsolatba. Borsos Miklós is szerette a zenét. Ez alapozta meg a barátságukat, amely a gyűjteményt eredményezte. A városi könyvtárra pedig azért esett a választása, mert a Kazincbarcikán töltött húsz éve alatt sokszor megfordult a könyvtárban, s annak vezetőivel jó viszonyt alakított ki. Úgy gondolta: jó, ha az országnak ebben a részében is többet tudnak az inkább a Dunántúlhoz kötődő művészről, hiszen a könyvtárban sokan megfordultak, s az ott látható képek révén talán közelebb kerülnek a nagyszerű művészhez és emberhez.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .