Kazincbarcikáról Nagybarcára

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

A mai túrával kapcsolatban egy kicsit bajba kerültem… No nem azért, mert nehéz kivitelezni, hanem a bőség zavara állt elő. A kézenfekvő túraútvonal nagy részén már oda és vissza is jártunk, ellenben van egy sokkal izgalmasabb útvonal is, amit pedig nem szerettem volna kihagyni. Úgy döntöttem, hogy először is megadom a legkönnyebb utat ‒ csak kivonatosan –, majd részletesen leírom az általam izgalmasabbnak tartott hosszabb – de kényelmesebb – kirándulást is.

Először kezdjük a legnyilvánvalóbbal!

11Rterkep1

A túra útvonala (Térképalap: turistautak.hu)

Távolság: 7 km
Szintemelkedés: 249 méter
Szintsüllyedés: 261 méter
Szintkülönbség: 510 méter

11Rterkep2

A túra szintkülönbsége (Térképalap: turistautak.hu)

1.: Vécsetal-völgy bejárata (Szabó Suzuki)
2.: Bükk-tető alja
3.: Hegyes-tető alja
4.: Nagybarca, faluközpont

Előre közölném, hogy mindkét túraútvonal esetén a kiindulási és végpont megegyezik! Az első eset azért nyilvánvalóbb, hiszen végig turistajelzésen vezet. Ennek is vannak buktatói, ezért kell egy kicsit foglalkoznom vele.

A Vécsetal-völgy bejáratától indulunk. A buszmegállótól induljunk el Herbolya felé, és az első beágazásnál forduljunk jobbra. A Bükk-tető aljáig kövessük az S jelzést! Pár száz métert kell csak a makadámúton megtenni ahhoz, hogy egy betonnal kirakott úton elindulhassunk – balra – fel, a hegyre. Ezen haladjunk végig mindaddig, amíg az út a nyergen jobbra nem fordul. Kövessük azt! Itt víkendházak és kertek között vezet tovább az utunk. A kertek után már jobb oldalon megjelennek a fák. Haladjunk tovább a földúton, az elágazásoknál figyeljünk arra, hogy az S jelzés merre is vezet tovább! (A felfestés nagyon jó, ellenben az elágazásoknál nem egyértelmű.) Így fogunk elhagyni egy sorompót, és teljesen a Bükk-tető aljáig gyalogolni…

11R01

A buszmegálló Herbolya felé (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R02

Erre megyünk tovább… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R03

Ezen az úton megyünk fel a nyeregre (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R04

A nyereg. Szép víkendházak és kertek szegélyezik az utunkat (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R05

Innentől a jobb oldalon már erdő van… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R06

Az S jelzés jobbra vezet! (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R07

Merre van az S jelzés? (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R08

Erre! (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R09

Ez már a Bükk-tető alatti SN jelzés… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A Bükk-tető alatt haladjunk egyenesen. Ez már az SN jelzés. Az itt következő körülbelül 200 méteres szakasz a legnehezebb. A földút ugyan megvan, de hatalmas fű nőtt rajta, valamint a talaj a legnagyobb szárazságban is nedves, vizes, így csúszós. (Piros vonallal jelöltem ezt a szakaszt.) Miután kievickéltünk a magas fű közül, egy jó állapotú földutat érünk el. Ezen először forduljunk jobbra, majd be az erdőbe – balra. Innentől kezdve már könnyebben haladhatunk tovább. Az SN jelzésre ugyanaz vonatkozik, mint az S-re, az elágazásoknál figyeljünk oda, hiszen nem mindenhol egyértelmű, hogy melyik utat kell választani! A Hegyes-tető alatt az út 180 fokos fordulatot vesz, úgy indul el Nagybarca felé. Odafigyelést igényel ez a hely is! Az SN jelzés ezután megkerüli a Tó-lápát – ez hiba –, majd az erdőből kiérve már látszódik Nagybarca. Kövessük tovább a nyilvánvaló utat. Az erdő elhagyása után teljesen Nagybarcáig már nem fogunk SN jelzést látni – kék vonallal jelöltem ezt a szakaszt –, mert nem volt hova felfesteni. Szerencsére az út egyértelmű…

11R10

„Kis fű” a földúton a Bükk-tető alatt (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R11

Kievickéltünk a fűből, ezt látni balra. Ez a földút már Kazincbarcika és Nagybarca határa (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R12

Itt már jó az út (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R13

Az út mellett – jobbra – egy szurdokvölgy kiindulási helye (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R14

A nagy kanyar a Hegyes-tető alá (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R15

A 180 fokos forduló után (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R16

Nagybarca felé (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R17

Itt jöttünk ki az erdőből… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R18

Előttünk pedig már Nagybarca és az Upponyi-hegység (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R19

Bokrok között (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R20

Még van egy kicsi erdő, balra egy szurdokvölgy, ami a Tó-lápát elválasztja tőlünk (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R21

Véglegesen itt jövünk ki az erdőből… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Most pedig térjünk rá az általam javasolt útvonalra!

11Rterkep3

A túra útvonala (Térképalap: turistautak.hu)

Távolság: 9,1 km
Szintemelkedés: 257 méter
Szintsüllyedés: 251 méter
Szintkülönbség: 508 méter

11Rterkep4

A túra szintkülönbsége (Térképalap: turistautak.hu)

1.: Vécsetal-völgy bejárata (Szabó Suzuki)
2.: Nagy-Tarkó alja
3.: Névtelen hegy alja
4.: Hegyes-tető alja
5.: Tó-lápa (Hét-tó)
6.: Nagybarca, faluközpont

Ebben az esetben induljunk el az előző túrának megfelelően, de ne térjünk rá a nyeregre vezető betonútra, hanem egyenesen haladjunk tovább a makadámúton. Mindig maradjunk a Vécsetal-völgyben! Ezen a szakaszon átsétálunk a völgyben lévő víkendházak és kertek között. Izgalmas és szép környék. Itt szeretném megjegyezni, hogy elfelejtettem szólni a feleségemnek, hogy visszafelé is fotózzon, ugyanis mi fordítva tettük meg az utat. Előre is elnézést kérek a sok „nem menetirányba” készült fotó miatt…

Először az út kövessé, majd földúttá válik. Körülbelül 1,5 km után hirtelen jobbra fordul, és egy másik, jó állapotú felszórt földútba csatlakozik a hegy oldalában. Itt forduljunk balra! Az út egyre jobban földút jelleget ölt. Elhaladunk a Vécsetal-forrás mellett – nem fogjuk látni, mert a sűrű bokor és fiatal erdő eltakarja előlünk –, majd egy rétet elérve az utunk hirtelen jobbra, majd nem sokkal később balra kanyarodik, megkerülve a tisztást. A hegy nyergéig már majdnem egyenesen vezet az utunk, amit a Nagy-Tarkó alatt érünk el.

11R22

Ezen az úton indulunk el, de most egyenesen haladunk tovább! (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R23

Vécsetali kertek (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R24

A makadámútból kőút lesz, majd később földút, ami jobbra kanyarodva a felső földútba csatlakozik bele (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R25

Ez már a felső földút, visszafelé fotózva (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R26

A Vécsetal-völgy a felső földútról fotózva (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R27

A Felső-Vécsetal. Szemben van a Hegyes-tető (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R28

A Vécsetal-völgy (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R29

A Vécsetal-völgy (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R30

A környéken már megjelennek az erdők is. Ezen a részen található meg a Vécsetal-forrás (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R31

Már a Vécsetal-völgy oldalában (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R32

Jobbra fordultunk. Nemsokára balra fogunk… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R33

Egy szép fa a Felső-Vécsetalban (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R34

A Felső-vécsetali rét (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R35

Visszatekintés a Vécsetal-völgyre (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R36

Nyár a Felső-Vécsetalban (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R37

A földúton felgyalogolva elérjük a Nagy-Tarkó alját és a nyerget (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R38

Innen jól látszik a Bükk-tető is (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R39

Jobbról jöttünk. A nyerget elérve balra fordultunk (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Ezen a részen érdemes a lábunk alatt lévő vörös földet megfigyelni. Ez a vörös agyag. A színét a vas-oxidtól kapta, így már talán érthető, hogy honnan származott a Vécsetal-völgyben talált vasolvasztó kemence nyersanyaga…

Egy jó ideig bokrok mellett haladunk a nyergen, majd egy nagy földút-kereszteződést érünk el, ahol egyenesen haladjunk tovább. Innentől kezdve még érintetlen tölgyerdőben gyalogolunk a névtelen tető alatt. (Sajnos a nevét és pontos magasságát eddig nem sikerült kiderítenem.) Egy idő után újabb útelágazáshoz érünk, ahol szintén egyenesen menjünk tovább. Az erdő jellege nem változik, csak annyiban, hogy itt folyamatosan termelik ki az erdőt. (Fákat is vágnak ki, de gaztalanítanak is.) A földutunk később kiér egy rétre ‒ egy nagyfeszültségű vezeték mellett –, ahol balra fordulva haladunk tovább. Az út majd kettéválik, de ennek nincs jelentősége, mert a két út pár száz méter után újra összefut. Továbbhaladva, már a Hegyes-tető alatt – balról – egy újabb földút érkezik. Ez már az SN jelzés a Bükk-tető alja felől. Itt is egyenesen menjünk tovább! Pár méterrel ezután észrevehetjük, hogy jobbra – visszafelé – egy ösvény kezd el felkapaszkodni a Hegyes-tetőre…

11R40

A nyergen futó földút. Érdemes megfigyelnünk a lábunk alatt lévő vörös földet (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R41


A nyergen futó földút, visszafelé fotózva (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R42

Beértünk a tölgyesbe a névtelen tető alatt – visszafelé fotózva (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R43

Itt érünk ki az erdőből a felső vezeték mellett (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R44


Kilátás Nagybarca és az Upponyi-hegység felé (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R45


Kilátás Kazincbarcika felé (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R46

Újra erdőben. Az SN jelzés már nem messze van… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A Hegyes-tető számomra egy különleges hely… Amikor 20 éve ifjú feleségemmel a jelenlegi lakhelyünkre költöztünk, a legjobban az tetszett, hogy a lakásból gyönyörű kilátás nyílt a Tardona-völgyére és a környező hegyekre. Amikor a konyhába leülök, ez a látvány fogad minden reggel:

11R47

Szemben a Hegyes-tető, tőle balra a Bükk-tető, jobbra tőle a névtelen tető (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Mindig is foglalkoztatott, hogy az a „kis hegyes” milyen lehet. Később tudtam meg, hogy Hegyes-tető a neve. 🙂 (Rátapintottam a nevére.) Most jött el az ideje, hogy felmásszunk a tetejére!

A hegytető mindkét túra esetén megközelíthető, hiszen itt már mi is az SN jelzésen haladunk egy darabig. A távolság csak 200 méter, ellenben 40 méter szintemelkedés van benne. A hegycsúcs inkább érdekesség, mint látványosság, ugyanis nincs kilátás róla.

11R48

A Hegyes-tetőre vezető földút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R49

Látszik, hogy itt milyen meredek a hegyoldal (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R50

Itt már keskeny lábbá és ösvénnyé zsugorodik az utunk (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R51

A Hegyes-tető csúcsa. (382 méter) (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Miután visszatérünk az SN jelzésre, haladjunk tovább rajta. A földút lassan megkerüli a Hegyes-tetőt, majd egy idő után egy elágazáshoz érünk. Az SN jelzés itt jobbra fordul, de mi balra menjünk tovább. Ennek a nagyon jó földútnak az elkészülte nemrégre tehető, hiszen még a turistautak.hu térképein sem szerepel!

Érdekes „hepehupás” területen haladunk át, míg az erdőből kiérve egy sík részre nem érünk. Ez egy megtévesztő terület, ez a Tó-lápa, azaz a „Hét-tó” környéke. Sajnos már itt is kevés dolog látható, de a története annál izgalmasabb. Itt is vissza kell lépnünk a földtörténeti időkben, jó sokat…

11Rabra1

A nagybarcai Tó-lápa (Hét-tó) környéke (Ábra: (1.) )

A Bán-völgye a középső miocénkor után kezdett kialakulni, addig a Bükknek folytatólagos része volt az Upponyi-hegység. Az idők folyamán a völgy egyre mélyült, a környező hegyek pedig folyamatosan emelkedtek. Ennek következménye az lett, hogy a Bán-völgyét körbeölelő hegyek oldala egyre meredekebbé vált. Mivel már az előző részekben írtam – Tardona-vulkán –, a hegy összetételében nagy mennyiségben megtalálható az agyag, a homok és a folyami kavics, így csak idő kérdése volt, hogy a meredek hegyoldal hol és mikor csúszik meg. Pontos időpont nem meghatározható, de valószínűleg i. e. 8000 és i. e. 5500 között következett be ez az esemény. A jelek arra mutatnak, hogy ez nem egy lépcsőben történt, hanem szakaszosan. Így jött létre a Bükkháton a nagybarcai Tó-lápa, azaz a „Hét tó”’ környéke, és Bánhorváti felett a Bodó-tó is. (Erről majd egy másik részben bővebben írok.) A hegycsuszamlások kiváltói az esők és a földrengések voltak. A Tó-lápa környékén egy hatalmas „gödör” jött létre, amiben – valószínűleg ‒ egy tó alakult ki. Mivel a környék vízháztartása fenntarthatatlan volt – szárazabb időszakok jöttek, ráadásul időszakos vízfolyások is levezették a területről a vizet –, a nagy tó több részre „szakadt”. Akkor, amikor a nagybarcaiak és a kisbarcaiak elnevezték a területet, hét tavat számoltak meg, így érthető, hogy „Hét tó”-nak nevezték el a környéket. Mára már csak három „tó” maradt meg – a többi négy már feltöltődött –, de már ezek is sokszor száraz vagy mocsaras jelleggel maradtak meg a területen. A tavak helyeit még a mai napig látható vízinövényekkel tudjuk meghatározni. (1.)

11Rabra2

A nagybarcai Gergye-völgy és Tó-lápa felszínalaktani térképvázlata (Ábra: (1.) )

Az utunk a „tavak” között kanyarog, majd elhagyva azokat egy jobb kanyar után kettéválik. (Bármelyik utat követhetjük, mert pár száz méter után újra összefutnak.) Mindkét út egy bal kanyart vesz az összefutás előtt, és a Gergye-völgyén vezet le minket. Miután egy kellemes erdei séta után kiérünk az erdőből, csatlakozik hozzánk az SN jelzés is. Innentől kezdve ezen sétálunk be Nagybarcára. Kövessük a legszélesebb földutat Nagybarcáig!

11R52

Elhagyjuk az SN jelzést, mi balra, a Tó-lápa felé megyünk (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R53

A „hepehupás” út. Itt lépünk be a Tó-lápa területére (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R54

Az első tó helye. Már nagyon kiszáradóban van… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R55

A második tó helye (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R56

Ilyen kanyargós út vezet át a Hét-tó környékén… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R57

A harmadik, egyben a legnagyobb tó helye (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R58

A dombot megkerülve elhagyjuk a Hét-tó környékét (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R59

Ez még a Tó-lápa, a domb túloldalán. Utunk a Gergye-völgybe vezet (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R60

A Gergye-völgy (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R61

A hegy megcsúszása még itt is jól látható (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R62

A Tó-lápát határoló másik völgy, az Agyagos-völgy (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Kezdetben még fák is körbeölelik az utunkat, de egyenesen haladva ezek egyre ritkulnak. Mindkét oldalon szántók láthatóak, habár ehhez egy kicsit a földutat övező kiemelkedésekre fel kell másznunk, hiszen az egyre sűrűsödő gaz – ami átveszi a fák helyét – túl magas ahhoz – nyáron -, hogy szabad kilátásunk legyen. Így érünk be Nagybarcára.

11R63

Kiérünk az erdőből. Szemben már az Upponyi-hegység látható (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R64

A Nagybarca felé vezető földút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R65

Nagybarca és az Upponyi-hegység (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R66

A Bán-völgy (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R67

Nagybarca (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R68

A háttérben a Sajó-völgy és az Aggteleki-karszt (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R69

Visszatekintés a Tó-lápára (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R70

Az utunk makadámúttá válik, és beérünk Nagybarcára… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Először – balra – elhagyjuk Nagybarca sportpályáját, majd balra egy makadámút indul el. Az út Kisbarcára vezet.

Kisbarca már Nagybarca településrésze. Eredeti neve Kisbarca-bányatelep, utalva a közelmúltbeli szerepére. De ettől sokkal ősibb település. Már a XII. században létezett, majd a török korban teljesen elpusztult. A település felett a XV. században vár állt, de mára már a nyomai sem fellelhetőek. Sokáig lakatlan volt, csak a XIX. század végén, a bányászat megindulásával épült újjá.* Nagyon sokáig – amikor utoljára ott jártam, 20 évvel ezelőtt – még csak ezen és a Bánhorváti felőli makadámúton lehetett csak megközelíteni. A bájos kis falurész így olyan hatást keltett, mintha legalább 100 évvel visszaléptünk volna az időben. Azóta Nagybarca végében megépült a híd, és így már bitumenúton is eljuthatunk oda. Ha indíttatásunk van az elzárt településrész bejárására, ezen az úton járjuk be azt.

11R71

A Kisbarcára vezető makadámút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Az elágazásnál mi egyenesen haladunk tovább, majd egy hídon átkelünk a Bán-patakon. Követve az újra feltűnő SN jelzést, régi aranyos falusi házak mellett haladunk el, majd a főúttól nem messze – balra – megpillanthatjuk az I. és II. világháborús emlékművet, jobbra pedig a Tollas-házat. Pár lépés után elérjük a főutat, ahol balra fordulunk, és pár tíz méter után meglátjuk az élelmiszerboltot és a buszmegállót, ahonnan Kazincbarcikára utazhatunk…

11R72

A Bán-patak (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R73

Nagybarca (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R74

Nagybarca, régi falusi ház (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R75

Balra az emlékmű, jobbra a Tollas-ház, szemben pedig a főút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R76

Az I. és II. világháborús emlékmű (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R77

A Tollas-ház (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

11R78

Nagybarca főutcája (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Ha már itt járunk, nézzünk szét Nagybarcán is!

A települést már a XII. században említik, az évszázadok során folyamatosan lakott hely volt.*

11Rterkep5

A nagybarcai látványosságok (Térképalap: Google)

Az Urai család a XVIII. században költözött a településre, ekkor építhették fel a kastélyukat. Az utolsó Urai 1920-ban halt meg, majd a II. világháború idején a kastélyt földig rombolták.*

A település határában 1907-től 1967-ig üzemeltek szénbányák, ahova Vadnáról vasút vezetett ki. Nem sokkal a bánya bezárása után a síneket felszedték, csak a „Bagolyvár” nevű részen maradt meg egy kis hídmaradvány.*

A falunak malma is volt a Bán-patakon. 1790-től 1952-ig létezett, ekkor a hozzá tartozó gátat felrobbantották. A malom romjai a mai napig megtalálhatóak.*

A Hősi Halottak Emlékparkja a Tollas-házzal szemben áll.** Utunk során megtekinthettük.

A Tollas-ház felújítva várja a látogatókat.

„Nagybarcán született 1920-ban és itt nyugszik 1997-től Tollas Tibor költő, a ‘Nemzetőr’ c. folyóirat főszerkesztője, az 1956 utáni emigráció egyik vezéralakja. Emlékét felújított szülőházában, a Tollas Tibor Emlékházban emlékszoba, kiállítás őrzi.”**

Itt található meg a falu múzeuma is. Utunk során érintettük a házat.

Legérdekesebb látványossága a falunak a református temploma. A XIII. században épült, a reformáció idején pedig átépítették.* A buszmegállótól csak 100 métert kell továbbsétálni, hogy megtekinthessük…

Az 1903-as teljes újjáépítéskor

„…eltűnt a románkori félköríves szentély és a torony románkori ikerablakai, a festett famennyezet, a szószék pelikán-madara. A torony is teljesen új. A mai templom egyszerű, szentély nélküli, négyszögletes épület, eltűnt az oldaltámfal és a kőkerítés. Középkori harangja (XV. sz.) megmaradt, mely 50 cm magas, 70 cm átmérőjű, felső részén gótikus betűkkel: ’O REX GLORIE VENI CUM PACE’, vagyis: ’Oh, dicsőség királya, jöjj el békességgel!’ felirat fut háromszor körül. A balatoni római kat. és a kisgyőri ref. haranggal együtt, ez a három legrégebbi Borsod megyei harang.”*

(Megjegyzés: Borsod vármegyéről van szó! (KZS))

„A község egykori református lelkészének fia, Dr. Almási Balogh Pál a reformkorban Széchenyi és Kossuth háziorvosa volt. A templom falán helyezték el emléktábláját.”**

11R79

A nagybarcai református templom (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A templomtól balra van egy szépen felújított épületben a község iskolája, mögötte pedig az óvodája.

Megjegyzések a túrákhoz

Mivel a két megadott útvonal fonódik, így mindenki a maga elképzelései szerint bejárhatja azt, de akár körtúra formájában is megtehető!

A kisbarcai kerülő nincs feltüntetve a térképen. Oda-vissza az út 2,1 km, a szintkülönbség elenyésző.

Ugyan a harmadik térképen feltüntettem a Hegyes-tetői kerülőt, ellenben a szintkülönbségtérképen már nincs rajta. A távolság oda és vissza 0,4 km, a szintkülönbség 80 méter.

*: www.nagybarca.hu
**: www.utazom.com

1.: Dr. Hevesi Attila: Jellegzetes hegy(lejtő)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben – 2006.

Hozzászólás