Kazincbarcikán (is) éltek, dolgoztak: Serfőző Sándor

Nem felejti a kazincbarcikai éveket

serfozo_sandorSerfőző Sándor Abaújban, a Vizsolyhoz közeli Mogyoróskán született. Tokajban érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem, latin, népművelési szakon szerzett diplomát. Első munkahelyén, 1967-ben a Borsodi Vegyi Kombinát művelődési házában igazgatói megbízást kapott.

A szakszervezeti irányítás alatt álló művelődési házban azt a feladatot kapta, hogy a vegyikombinát dolgozói kulturális-művelődési igényeinek kielégítését, családias összejöveteleit programokkal segítse. A dolgozók szabadidejének hasznos eltöltésére klubok, pl. műszaki klub, továbbá szakkörök, képző- és iparművészeti kiállítások rendszeres szervezésére, működtetésére törekedett. Igény volt az is, hogy a modern művelődési házban a jelentős vállalati rendezvényeken a megyéből és a fővárosból ismert, élvonalbeli művészek adjanak műsort.

“A Radnóti – mondja Serfőző Sándor – egyszemélyes művelődési ház volt. Rajtam kívül az állományban csak egy gondnoknő és takarítónő volt.” Az Egressy Béni Művelődési Központot 1969. december 13-án avatták fel, mind az előkészületeket, mind a megnyitót már ő irányította. A központ közös fenntartású volt. Szakmailag a herbolyai, a felsőbarcikai, a Radnóti és a berentei művelődési házak tartoztak hozzá. Ami pedig az anyagi fenntartását – fűtés, világítás, karbantartás –, valamint az erkölcsi hátteret illeti, azt elsősorban a BVK biztosította. Amit így megtakarítottak, azt a tartalmi munkára lehetett fordítani. “A közös fenntartású koncepció létrehozásában és működtetésében – mondja Serfőző Sándor – Ózd mellett Kazincbarcika mutatott országos példát.”

A művelődési központ tevékenységét társadalmi vezetőség segítette. Itt is elsősorban Ollári István elnök, akkori országgyűlési képviselő nevét kell megemlíteni, akinek elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy megértve a művelődés, a kultúra fontosságát, a művelődési központot huszonkét cég támogatta!

Az Egressy a miskolci és a debreceni szimfonikus zenekarokkal komolyzenei hangversenysorozatot indított. Rendszeres volt a színházi bérletes előadás is. Kazincbarcika kezdeményezte az ifj. Horváth István nemzetközi színjátszó fesztivált, amelyet tizenharmadszor (!) 1998-ban rendeztek meg. Nemzetközi gyermekrajz-kiállítást szerveztek. Az igazgató működésének éveiben a kazincbarcikai fiatalok 10 művészeti csoportban és 12 szakkörben töltötték kellemesen, sőt hasznosan szabadidejüket. Ott volt többi között az országos hírű Izsó Miklós Képzőművészeti Szakkör, a fotószakkör, az irodalmi színpad és a Borsod Néptáncegyüttes.

A város új, kulturális és művelődési arculatát fiatal népművelő csapattal – Gonda Ferenccel, Oláh Évával, Hazag Mihállyal, Czeglédi Lajossal – sikerült mozgásba hozni, s velük nagy lendületet kapott a művészeti élet is. Törekvéseikre a Népművelési Intézet is figyelt, támogatta azokat, ugyanakkor szociológiai felmérést indított, melyben a lakosság igényeit, szokásait tanulmányban tárta fel.

1973-at írunk, amikor Serfőző Sándor igazgatót, a fiatal népművelőt addigi szakmai eredményeiért a Kiváló Népművelő címmel tüntették ki. 1974-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, színházelmélet-dramaturgia szakon szerzett újabb diplomát. Diplomamunkáját a Miskolci Nemzeti Színház műsorpolitikájáról írta.

Serfőző Sándor már Budapesten mondja: “A kazincbarcikai évek 1973 végéig tartottak, s …egész eddigi életemre, pályámra, emberi magatartásomra kiható élményt jelentettek. Életemnek különös szerencséje, hogy a BVK-ban nagyszerű, korrekt munkahelyi közösségben dolgozhattam olyanokkal, akik munkájuknak éltek, s kulturális igényük volt. Nekem mindez szárnyakat adott.” A koncerteknek, a színházi előadásoknak, tárlatoknak a munkások és a legfelső szintű gazdasági-műszaki vezetők egyaránt rendszeres látogatói voltak.

A kazincbarcikai évek Serfőző Sándornak szakmai alapot adtak ahhoz, hogy a későbbi jelentősebb kihívásoknak is megfeleljen. És emberi tartást, amely abban segítette, hogy kikerülve a “családias” környezetből – ez még akkor is igaz, amikor a lakosok száma több mint harmincezer volt –, a megyében és a fővárosban is helyt tudjon állni; előbb a közművelődés és a művészeti élet egyik megyei irányítójaként, majd országos művészeti intézmény vezetőjeként. A Magyar Állami Népi Együttes igazgatói tisztségére 1980. október 1-jétől kapott megbízást. (Ezt 1998-ban három évre ismét elnyerte.)

Már a fővárosban él, amikor a Magyar Népművészetért Alapítvány szükségességét javasolja. Ezt 1988-ban dr. Tolnai Lajos, a BVK akkori vezérigazgatója kétmillió forinttal támogatta, s ez az alapítvány közben ötmillió forintra növekedett.

Serfőző Sándor most sem felejti, hogy amikor arra szükség volt, a város akkori vezetői kiálltak mellette. Az új művészeti, kulturális irányokat, kezdeményezéseket és kísérleteket ugyanis nem mindenki fogadta el. Az Egressy tevékenységét a vezetők mintaszerűnek értékelték, elismerték, segítették. Le kell írni: a politikai és állami vezetők kötelező penzumokat nem írtak elő!

Serfőző Sándor nem egyszerűen kötődik Kazincbarcikához. Édesanyja most is ott él. Az ott töltött tevékeny és eredményes időszak egész életére kihatott. Kis túlzással azt is lehet mondani: pályáját a végeken kezdte. Kulturális, művelődési, sőt sporteseményekre ma is rendszeresen hívják. S ő szívesen megy vissza a Sajó-parti városba, hogy most már mint a Magyar Állami Népi Együttes igazgatója az együttes műsorával viszonozza az emberséget, a segítőkészséget, az ott élők szeretetét.

“Úgy érzem – így az igazgató –, mintha nekem még mindig lenne Kazincbarcikán tennivalóm!”

Korábbi munkatársaival, továbbá egyetemi diáktársaival kapcsolata most is élő. Ötvenedik születésnapján – néhány évvel ezelőtt – otthonról jó szívvel, barátsággal köszöntötték.

3 hozzászólás

  • Zakariás Gábor / Shakespeare /

    Nagyon szép időszakot töltöttem ott a régi zenész és nem zenész barátokkal. Üdvözlet Barcikának

  • margo.bartos

    Kicsit megkésve,de annál nagyobb szeretettel üdvözlöm Sándort.! Barcikai éveim alatt a Radnóti volt a második otthonom.Mindig szívesen emlékszem az ott eltöltött időre.

    • Zakariás Gábor

      Szíveswen emlékszem vissza az ottani régi történésekre, a Radnótira és az ismerősökre, különös szeretettel gondolok Serfőző Sándorra. Üdvözlwttwl : Shakespeare

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .