Kazincbarcikai Városi Kórház neves tervezője – Jánossy György építész

Kajdacsy Tibor írása

Van Magyarországon két kórház, amelyek egy az egyben ugyanúgy néznek ki: a karcagi és a kazincbarcikai. Talán csak annyi a különbség, hogy az utóbbi szebb környezetben helyezkedik el. A hasonlóság természetesen nem véletlen: az alföldi város kórházát a kazincbarcikai kórház terve alapján építették fel, és szinte azonos időben kezdték meg működésüket. Városunk kórházát Jánossy György tervezte, akinek országszerte számos munkája megtalálható.

Jánossy György Ybl Miklós-díjas építész, akadémikus (1923-1998) a budapesti József Nádor Műegyetem építészmérnöki karán tanult. 1944-től, tanulmányaival párhuzamosan, az újkori építészeti tanszéken volt tanársegéd. Még ugyanebben az évben építésztanulmányait a háború megszakította. Tagja volt annak a fiatal, III-IV. éves építészhallgató-csoportnak, amelyet tanáraik – a háború utáni újjáépítés érdekében – külföldre menekítettek, így került Jánossy is először Németországba, majd 1945 után Dániába és Svédországba – az ott tanultakat később városunk kórházának tervezésekor is hasznosította.

Jánossy György (Fotóforrás: epiteszforum.hu)

1947-ben – több társával együtt – visszatért Magyarországra és befejezte műegyetemi tanulmányait. 1948-ban az Építéstudományi Intézet munkatársa lett, részt vett a hódmezővásárhelyi Petőfi Kultúrház tervezésében, a Műegyetem Stoczek utcai épületének, a Népstadion vázlattervének és a Szent László kórház pályatervének elkészítésében.

Már a KÖZTI (Középülettervező Iroda) munkatársaként vett részt a Miskolci Nehézipari Egyetem tervezésében. Az egyetemi kollégium épületét önállóan tervezte, ez 1950-51-ben meg is valósult.

1955-ben tervei alapján készült el a Gödöllői Agrártudományi Egyetem – ma már használaton kívüli – víztornya, mely az ötvenes évek szocreál magyar építészetének egyik csúcsteljesítménye.

Gödöllő víztornya az egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem) és a közeli tisztviselőtelep vízellátási gondjainak enyhítésére épült A gödöllői dombvidék legmagasabb pontján, a Duna és a Tisza vízgyűjtőjének területén épült fel.

A gödöllői víztorony a szélkakassal (Képforrás: Wikipédia)

A 30,3 méter magas torony adottságait, a szép kilátást kihasználva, a tetejére egy üvegezett acélszerkezetű kilátó és meteorológiai állomás lett tervezve, melyet körbefutó erkély övez. A bejárat feletti fém dombormű „Ariont és a delfint” ábrázolja, és az a Borsos Miklós készítette, aki a budapesti 0 kilométerkövet is megformálta a Clark Ádám téren, az alagútnál. A torony csúcsán a svéd golyóscsapágyon forgó 2-3 méteres szélkakast Megyeri Barna készítette rézlemezből. A kakas földre vetett árnyékának mozgása jelölte ki a víztornyot övező téglakerítés vonalát. A víztorony ma már műemlék, időszakosan kilátó- és kiállítóhelyként használják.

Ebből az időből nevéhez köthető még a Római-parti Sport csónakház, a Lido szálló és csónakháza, a salgótarjáni Karancs szálló, valamint a budai várban a Tóth Árpád sétányon felépült lakóház.

A Karancs szálló Salgótarjánban (Fotó: Kádas Tibor)

1962-1966 között a Budapesti Városépítési Tervező Intézetben (BUVÁTI) egy komplex osztályt vezetve dolgozott. Ebben az időben készült el a kazincbarcikai kórház terve, melyhez skandináv tervezési elemeket használt fel.

Ünnepélyes keretek között 1969. augusztus 19-én adták át a Városi Kórházat

1970-1988 között mesterként működött a Fiatal Építészek Körében, majd a Magyar Építész Szövetség Mesteriskolájában. 1975-ben tervezi Makrisz Agamemnon szobrászművésszel a pécsi felszabadulási emlékművet, a Szárnyas Nikét.

A pécsi Szárnyas Niké (Képforrás: Wikipédia)

Valószínűleg e kapcsolatnak köszönhető, hogy 1977-ben új műalkotással gazdagodik a kazincbarcikai kórház: ekkor kerül elhelyezésre a Műtőorvos című mellszobor az épület falán.

Műtőorvos (nagyméretű, 500 cm, mellszobor vörösréz lemez) (Fotó: Takács Zsolt)

Ezen időszak legmarkánsabb Jánossy-alkotása a Budapest I., Szentháromság téri diplomata ház.

A szocialista blokkba tartozó államok politikusait, valamint 1981-től a Világbank (IMF) képviselőit sokszor invitálták magyar vendéglátóik éjjelente ebbe az épületbe egy kis lumpolásra. Ma Burg Hotelként működik

Nyugdíjazása előtti utolsó munkája az ELTE TTK lágymányosi tömbjének meghívásos pályázata. A pályázati terv alapján 1984-85-ben elkészültek a kémiai tanszék épületének tervei. Az épület 1985-88 között valósult meg. A nyolcvanas években Esztergom történeti városmagjának rekonstrukciós tervein munkálkodott. Nyugdíjazása után egyetemi tanárként tanított.

(Képforrás: Wikipédia)

1998. szeptember 5-én hosszan tartó betegség után elhunyt. Hamvait 1998. szeptember 17-én a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .