Kazincbarcikai mozaik

Városi diáknapok

Április 24-26-án Kazincbarcika öt középiskolájának tanulói és tanárai tréfás szórakoztató programokkal tették emlékezetessé a II. Kazincbarcikai Diáknapokat.

24-én délután 3 órakor az Egressy Béni úton zenés felvonulással vette kezdetét a rendezvénysorozat, amit a Fő téren humoros nagyvetélkedő követett, benne beugratós villámkérdésekkel. Másnap a program a 112. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben a Hepe-hupa kupával folytatódott, iskolánként 10-10 fős csapatok játékával. Ezen a napon került sor a Padlás című musical bemutatására a Mandala Dalszínház előadásában, és az éjfélig tartó diákbulira. A harmadik napon előadást hallgattak a tanulók a szex, a drog és az AIDS veszélyeiről, továbbá kulturális és sportprogramok keretében szórakoztak. Este került sor a háromnapos program értékelésére és eredményhirdetésre. A pálmát – egy színes tévét – a 112-esek diákjai vitték el. Második helyen a 105-ösök, a harmadikon a Ságvári Endre Gimnázium, a negyediken a Irinyi János és az ötödiken a Jókai Mór Középiskola tanulói végeztek.

hist44

Tavaszi zsongás

volt a címe annak az irodalmi-zenés rendezvénynek, amelyet hagyományteremtő céllal a szabadon szárnyaló írók és rímfaragók bocsátottak szárnyra, hogy a zene és irodalom iránt érdeklődőknek minden év pünkösd vasárnapján néhány kellemes órát szerezzenek szép zenei és irodalmi alkotások tolmácsolásával.

A bemutatkozó rendezvény, amelyet tavaly pünkösdvasárnap délutánján az Áfész Fő téri székházában tartottak, ígéretes volt. Versek, rövid elbeszélések, zeneszámok, kórusművek váltották egymást a mintegy négyórás műsorban. Megnyitóként Sellei Zoltán előadóművész nagy átéléssel elszavalta a Himnuszt, amit azután az Ádám Jenő – Központi Általános Iskola kiskórusával együtt a közönség is elénekelt. A Himnusz után Bagi Aranka, a rímfaragók társaságának egyik alapítója és oszlopos tagja bemutatta a társaság első antológiáját, amely Ének a szirten címmel nem sokkal korábban látott napvilágot. A program a kötetben előforduló néhány írás, vers elmondásával folytatódott Horváth Regina és Jakab Mária szirtesek előadásában, s egy-egy vers, próza között felcsendült az Egressy Béni Művelődési Központ citerásainak, az Újvárosi Általános Iskola tilinkósainak színes muzsikája; szép zenei élményt jelentettek a Bukovenszki-házaspár zongora- és csellószámai, a pergő ritmusú tangóharmonika-számok Nahaj Miklós szuhakállói lakos és Nyíri László zenetanár legjobb tanítványainak előadásában, valamint Csóka Szilárd hegedűkíséretében.

A gazdag és színes program zárórészében Putnok város női kara híres zeneszerzők kórusműveit adta elő nagy sikerrel. A rendezvényt a Szózat zárta, amit először Sellei Zoltán elszavalt, majd a putnoki női karral együtt a közönség elénekelt.

A rendezvény – remélhetőleg csak egyelőre – kevés számú közönsége élményekben gazdagon, elégedetten távozott, és várja a folytatást.

További SZIRT-es események

Csak néhány hónap telt el pünkösdvasárnap, azaz az Ének a szirten című antológia közönségbemutatója óta, az irodalmi társaság mégsem panaszkodhat az uborkaszezon miatt. Sőt a memória serkentése érdekében még feljegyzéseket is fel kell lapozni, hiszen annyiféle örömteli eseményben volt részünk 1997 nyarán. A csoport néhány tagja bemutatkozott Budapesten, a Kláris című irodalmi-kulturális folyóirat délutánján; részt vettek az országos találkozón; felléptek Putnokon, a városi könyvtár által szervezett olvasótáborban; műhelymunkát végeztek Berentén; többen részt vettek a Nyíregyházi Váci Mihály Irodalmi Kör és a Rím Könyvkiadó alkotótáborán 1997. augusztus 8. és 11. között Szatmárcsekén.

B. A.

Városi gyermeknap

A sok ünnep- és jeles nap között van egy az évben, amit minden korosztály egyformán fontosnak tart. Ez a gyermekek napja, ami városunkban már évtizedek óta közügy. Ennek bizonyítéka, hogy a gyermekeket szórakoztató sok-sok programra egy nap már kevés. Tavaly is magánvállalkozók és állami cégek, az oktatási és közművelődési intézmények szereztek boldog perceket és órákat a gyerekeknek egy teljes héten át. (A május 23-24-ei rendezvényekről az Év krónikájában van szó.) A programsorozat záró-része a városi gyermeknapi rendezvény volt. Május 25-én az egész napos kavalkád a Gyermekek Háza melletti parkban zajlott. A délelőtt a Guriga SE által szervezett, sok-sok játékos feladattal tarkított ügyességi versenyekkel kezdődött, és a nagy érdeklődés miatt még délután is folytatódott. A városi tűzoltók a tőlük megszokott precizitással és szakértelemmel állították össze programjukat. A gyerekek a hőálló ruhába beöltözve kicsit tűzoltónak képzelhették magukat, amikor tüzet olthattak és vízsugárral célba lőhettek. Az amatőrök után a Gyermekek háza tűzoltó szakkörének tagjai bravúros gyorsasággal szerelték össze a karvastagságú tömlőket. Hasonló érdeklődés kísérte a Miskolci Németjuhász Klub kutyabemutatóját is. A nyolc őrző-védő eb a 30 fokos hőségben hiba nélkül teljesítette gazdája kéréseit, amit a több száz érdeklődő nagy tapssal jutalmazott.

A délutáni program a látványosság és az ajándékkészítés köré szerveződött. A szabadtéri színpadon az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a Kodály Zoltán Művészeti Iskola csoportjai adtak mintegy háromórás látványos, igen színvonalas műsort. Ezzel egy időben a gyerekek a Gyermekek Háza kézműves műhelyvezetőivel készíthettek fából, bőrből, textilből, agyagból, gyapjúból, gyöngyből, valamint fűzvesszőből népi játékokat és használati tárgyakat.

A szervezők és a szereplők bíznak benne, hogy az itt készült, ajándéknak is szánt sok-sok játék sokáig felidézi az ügyességi versenyek, a zene, az ének és a tánc vidám hangulatát.

Neszádeli Gyula

Az év kereskedelmi újdonságaiból

1997-ben városunk kereskedelmében, pontosabban: üzlethálózatában jelentős változások történtek, és újdonságok is születtek. Folytatódott az Egressy Béni úton, de másutt is a lakóépületek földszinti lakásainak átalakításával boltok nyitása. Június 5-én ünnepélyesen megnyitották a Fő tér közelében a Profi Magyarország Kereskedelmi Rt. 58. sz. boltját, amely élelmiszereket és bizonyos háztartási cikkeket árusít. Decemberben újabb hasonló profilú áruház nyílott, a Penny Market. És egy kereskedelmi különlegességről is számot adhatunk: az Eprom Bt. november 27-én a Herbolyai út 26. sz. alatt iparművészeti és képzőművészeti alkotásokat árusító boltot nyitott.

Jelentős belső átalakításon ment át az 1970. január 10-e óta ruházati és lakástextilprofillal üzemelő Kazinc Áruház. Hódosi István, aki a nyitástól kezdve dolgozója, majd 1984-től igazgatója az áruháznak, az átalakítás indokáról a következőket mondja: “Az utóbbi években a város ruházati kereskedelmében történt változások miatt (sok helyen nyílott ruházati cikkeket árusító bolt) a ruházati profilnak már túl nagy volt az áruház. Ezért a főprofil megtartása mellett olyan kiegészítő profilok kerültek be az áruházba, amelyek színesítik és valóságos kereskedelmi centrummá teszik az áruházat.”

A ruházati és lakástextilcikkek mellett az átalakítás után bőrdíszmű-, könyv-, papír-írószer, nádbútor-, virág-, ajándék-, fotó- és játékáruk kaphatók az üzletházban, melynek egy jelentős részében kozmetikai boltot nyitott a Drogerie Markt üzletlánc. A mintegy 50 millió forintos átalakítással nem csak a profil változott és újult meg, hanem a korszerűbb világítás, az eladótér átrendezése és az új berendezés hangulatosabbá tette az áruház belsejét. A légkondicionálás révén pedig a kánikulai hőségben és a téli hidegben is kellemes klímában történhet a vásárlás. Az áruház tulajdonosa továbbra is a Borsodi Ruházati Kereskedelmi Rt., amelytől mintegy húsz vállalkozó-kereskedő bérel területet egy-egy részlege számára.

A 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szerint 1997-ben a korábbi kereskedői engedélyeket meg kellett újítani, és új kereskedelmi egység működését már csak az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén lehetett engedélyezni. Városunkban 1997. szeptember 30-ig 677 üzlethelyiséggel rendelkező kereskedő engedélyét újították meg. E kereskedők az élelmiszer-, iparcikk-, ruházati termékek szakmában és a vendéglátásban tevékenykednek.

Repülőnap – Látványos légiparádé a Szelesi tónál

A kazincbarcikaiak még emlékeznek arra, hogy a városban úgy másfél évtizeddel ezelőtt már volt repülőnap, a város feletti Vízmű-dombon, illetve annak légterében. Az emlékezet ebből már csak egy-két látványos produkciót őriz. A rendszerváltozás óta először tavaly, augusztus 17-én egy kánikulai vasárnapon került sor az újabb repülőnapra, a Kazincbarcika Város és Sajókaza Önkormányzatának, a Miskolci Aeroklubnak és a Kazincbarcikai Sport Központnak a rendezésében.

A repülőnapra a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Kossuth Lajos Katonai Főiskolai Kar mérnök-tisztjei, szakértői és katonái 36 méter hosszú, a Sajót átívelő karcsú függőhidat készítettek, amit Gyárfás Ildikó országgyűlési képviselő avatott fel. A söröshordót dr. Király Bálint polgármester és Nagy Imre alpolgármester gurította át. A repülőnap igazi népünnepélyt eredményezett. A vendéglátó cégek a 15-20 ezres közönséget nagyszerűen ellátták. A helyszín kiválasztása a Szelesi tó mellett igazán célszerű volt, már csak azért is, mert ez a terület a második világháború idején hadirepülőtér volt. Mind Kazincbarcika, mind pedig a szomszédos, vagy a távolabbi települések lakói már a megnyitó előtt nagy számban gyülekeztek. Sokan már az éjszakát is a helyszínen töltötték, sátrakban, s a repülőnap reggelén a bográcsokban már halászlé, vagy jóízű gulyás főtt.

hist47

A repülőnap közönségét, a függőhíd avatását követően dr. Király Bálint, Kazincbarcika és Balázs Tibor, Sajókaza polgármestere köszöntötte. Felszólalt egy idős, második világháborús veterán ejtőernyős, aki a mai ejtőernyősök felkészültségét és bátorságát méltatta. Ezután zenés, vidám gyermekműsorok, fúvós muzsika, majorettegyüttesek szereplése, repülőmodellezők bemutatója következett. Volt body-building, Pom-Pom Família-koncert, népzenei műsor, tűzoltó-bemutató, és a kutyakiképzők műsora a betanított négylábúakkal. A nap csúcspontját a légibemutató jelentette. Előbb motorosgépekkel páros vontatás, majd vitorlázógépek követési gyakorlata jelentett élményt, csakúgy, mint az ejtőernyősök ugrása motoros sárkányrepülőből és helikopterből, továbbá AN-2-es típusú repülőgépből.

Ezt a látványos bemutatót az ejtőernyősök többször is végrehajtották különböző magasságokból, késleltetett zuhanás utáni ejtőernyőnyitással. Sok embert vonzott az önköltséges helikopteres sétarepülés is.

hist48

Néhány főszereplőt név szerint is meg kell említeni.

Például Szentirmai Richárd ejtőernyőst, Matuz István magyar bajnok vitorlázórepülőst, valamint Bessenyei Péter világ- és európa-bajnok motoros műrepülőt. A pilóták és ejtőernyősök magas fokú gyakorlatainak méltatására e sorok írója nem vállalkozik, még akkor sem, ha ő jóval korábban szintén ejtőernyőzött. Sok jelenlévőtől hallottam a “fantasztikus” minősítést egy-egy bravúros produkció láttán.

Ez az augusztus 17-e igazi népünnepély, a szórakozás, a kikapcsolódás napja volt, amelynek elsősorban a gyermekek örültek a legjobban. Rokonok, barátok, ismerősök, munkatársak találkoztak, s töltötték kellemesen a látványos és nagyszerűen megrendezett, ugyanakkor nagyszabású 1997-es repülőnapot.

Széplaki Kálmán

Felsőbarcika, Bocskai István tér

Felsőbarcikán a Budai Nagy Antal utca a református templom előtt térré szélesedik, majd a templom után két utcácskára ágazva folytatódik. A templom előtti tér amolyan faluközpont szerepet töltött be mindig. Nem csak vasárnap, a templomba menet és onnan jövet álltak meg itt az emberek egy kis beszélgetésre, de kedvenc találkozóhelye volt ez a fiataloknak is, akik a téren álló hársfa alatt múlatták az időt kártyázással és egyéb szórakozással, zenéléssel, sőt olykor még tánccal is. Valamikor a falu csordájának a kútja is itt volt, és ez is alkalmat adott az állataikat itató gazdáknak találkozásra, a világ meg a falu dolgainak a megbeszélésére.

1931-ben a téren emlékművet állítottak az első világháborúban elesett barcikai katonáknak. 1990-ben a második világháborúban elesettek nevét tartalmazó tábla is felkerült az emlékműre, és 1992. március 15-én az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztető táblát szenteltek. 1989-ben “Minden magyarokért” kopjafát állítottak itt a kazincbarcikai Erdélyi Baráti Kör tagjai. Jó néhány éve a közeli iskolák tanulói és az óvodások itt tartják a március 15-i ünnepséget.

Kolumbán Zoltánt, aki már 27 éve a Felsőbarcikai Református Egyházközség lelkipásztora, és 1990-től e településrész önkormányzati képviselője, régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy a teret fel kellene újítani, és egy emlékhelyhez méltóbbá tenni. Erre tavaly, a Budai Nagy Antal utca felújítása során kínálkozott az alkalom. A munkálatok elvégzéséhez szükséges pénzt a városi önkormányzat biztosította. Szeptember végére fejeződött be a felújítás, amelynek eredményeképpen a beton helyett díszkő burkolatot kapott a kissé lesüllyesztett tér.

A szeptember 28-ai felszentelésen és névadáson Kolumbán Zoltán a tér történetét és a falu életében játszott szerepét elevenítette fel, felidézve a tér évszázados hangulatát is. Emlékeztetett arra, hogy valamikor harangláb is tartozott a templomhoz, amely a téren állott; a templom fatornya 1883-ban leégett, s a jelenlegi tornyot 1889-ben Szuhay Benedek lelkészkedése idején építették meg. Horváth Barna, a Borsod-Gömöri Egyházmegye esperese az ószövetség szemszögéből szólott az emlékhely jelentőségéről, míg dr. Dienes Dénes, a sárospataki Teológiai Akadémia történésze a tér névadójának, Bocskai Istvánnak hazánk történetében játszott szerepét méltatta.

Múzsák-Művészek-Művészetek

Kazincbarcika város tavaly új kulturális értékkel, az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár előcsarnokát díszítő, 14 m2 nagyságú olajfestménnyel gyarapodott. A kompozíció, amely Mezey István festő- és grafikusművész alkotása, a hét művészeti ágat szimbolizáló nőalakot, valamint a régióhoz, Kazincbarcika és környéke településeihez, művészeti-tudományos életéhez kapcsolódó nagyságok portréit ábrázolja. A múzsák környezetében egy-egy művészeti ág szimbolikus tárgyai is megjelennek.

hist49

A táblák sorrendje balról jobbra:

Színház – színházi maszk – Pécsi Sándor
Képzőművészet – plasztika – Izsó Miklós
Irodalom – papírtekercs – Jókai Mór
Zene – líra – Egressy Béni
Építészet – épület – Pollack Mihály
Népművészet – kerámia – Herman Ottó
Tánc – kendő – Rábai Miklós

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..