Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – VI/5. rész: Kazincbarcika városépítő vasútja¤

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

Úgy gondolom, hogy nagyon sokaknak meglepetést fog okozni ennek a kisvasútnak a leírása. Nem is csodálkozom rajta, hiszen én is csak kb. 1 éve hallottam róla, és sokáig azt hittem, hogy csak tervekben létezett. Ellenben pár hónapja – igaz, nem sok – információ kezdett eljutni hozzám, sőt fényképek is, amik már egyértelműen igazolták a létezését. Ezek után már konkrétan vadásztam a fényképekre a KDK oldalán. ¤¤

Először is tisztázzuk azt, hogy ez a kisvasút 760 mm-es nyomtávú volt, és nem egyezik meg a volt normál nyomtávú Béke vágánnyal – lásd az előző részt –, és nem egyezik meg a 600 mm-es tardonai bányavasúttal – lásd a következő részt.

Sok esetben nem is volt olyan nehéz a különböző nyomtávú kisvasutakat összekeverni. Ennek oka pedig Ő:

vv01

C-50-es dízelmozdony a LÁEV vonalán 2015-ben (Fotó: Kismartonné Molnár Viktória)

Ezt a mozdonytípust 1952 és 1968 között gyártották Magyarországon a keskeny nyomközű vasutak számára. Kb. 280 darab készült belőle. 4 főtípusa és sokkal több altípusa volt, ezen kívül még változatosabb külső kialakítással készültek.* Első ránézésre természetesen az összes típus nagyon hasonlít egymásra. A fő gond az, hogy mind 600 mm-es, mind 760 mm-es, 950 mm-es és 1000 mm-es nyomtávra is készültek mozdonyok! Így az 1960-as években a tardonai kisvasúton – 600 mm-es nyomtáv – és a városépítő vasúton – 760 mm-es nyomtáv – használták.

Kezdjük hát a legelején…

Amikor 1951-ben elkezdődött a Békeváros építése, és 1952-ben kiépült a Béke vágány és az anyagraktár az Irinyi Szakközépiskola és a sportpálya helyén, az építést irányítók nagyon hamar rájöttek, hogy a hatalmas mennyiségű építési anyagot nem lehet időben a város megfelelő helyeire szállítani. (Akkor még nem volt műút a városban!) Így 1953-ban a Kaposvári Gazdasági Vasutak a minisztérium elé terjesztette a kérvényét, hogy az anyagraktártól az építési területekre, a megnyílt homokbányához és a legényszálláshoz kisvasutat hozhassanak létre. Ezt a minisztérium engedélyezte.**

vv02

A kisvasút engedélyezett helyszínrajza 1953-ból (Forrás: Magyar Országos Levéltár¤)

Nem tudom, hogy a térképen mennyire látszik, így leírnám a nyomvonalat. A kép alja felé látható egy derékszögű kereszteződés. Itt „metszette” a kisvasút a tardonai 600 mm-es kisvasút vágányát. Ide őrházat létesítettek, hogy a balesetek elkerülhetőek legyenek. Ettől lejjebb váltó található. Az egyenesen lefelé vezető ág a homokbányához vezetett, a másik ág a legényszálláshoz. (Oda, ahol jelenleg a Mátyás király úti Spar áll.)*** Felfelé haladva a vágány a K, L, M épületek mögött futott. Továbbhaladva elérte az anyagraktárat, és egy 60 méter sugarú ívvel megkerülte a Béke vágányt. (Piros berajzolás a kép bal oldalán.) Innen áthaladt az anyagraktár északi részén, majd továbbhaladt a G, H, J épületek felé. A kép közepén látható piros „belefirkálás” már nyomvonal módosítására utal, ez a szakasz a habarcstelephez vezetett.

vv03

A tardonai kisvasút és a városépítő vasút kereszteződésének a terve 1953-ból (Forrás: Magyar Országos Levéltár¤)

vv04

Kisvasút az mostani Egressy úton az 1950-es években (Fotó: archív) (A kép jobb alsó részén, az épülő ház előtt látható a vágány.)

Természetesen az évek folyamán a vágányhálózat folyamatosan változott annak megfelelően, hogy hol készült el egy-egy ház vagy hol kezdődött el egy új építése. Így a folyamatosan változó nyomvonalat nem is olyan egyszerű követni. Rengeteg kérelem és helyszínrajz készült a nyomvonalváltozásokról¤, de volt olyan eset is, hogy ilyen nem készült, csak egyszerűen lefektették a szükséges szakaszokat. Így a vonalhálózat igazolására nemcsak a helyszínrajzokat, hanem a régi fotókat és leírásokat is fel kell használni. Egy dokumentum rendelkezésünkre áll ‒ például a homokbányához vezető szakaszról ‒, a „Szemtanúk szavaival” című könyv, annak is az 51. oldala, ami a bölcsőde alapjainak az elkészültéről szól:

„Nem messze a homokbányához vivő kisvasút mellett egy csomó száraz garnácsot vett észre. Ott áll az már évek óta. Lehet azóta, amikor az első épületek építését elkezdték.”

Természetesen nem a tardonai kisvasútról van szó, hiszen az sohasem vezetett a homokbányához!

Egyébként a legstabilabb, folyamatosan meglévő szakasz az anyagraktár és a homokbánya, valamint a legényszállás között volt. A többi szakasz a város építésének megfelelően változott.

vv05

A tardonai és a városépítő kisvasút kereszteződése az 1950-es évek közepén (Fotó: archív)

A képen jól látható az alulról felfelé – a homokbányától – haladó városépítő vasút, ami az óvoda előtt elkanyarodik – a kép közepén lévő pici – őrháznál a kép bal oldala felé. (Anyagraktárhoz.) A kis ház előtt látható az azt keresztező tardonai kisvasút vágánya is.

vv06

Az anyagraktár 1960-ban (Fotó: www.fortepan.hu)

Sajnos kicsi a kép, így elmesélem, hogy mi látható rajta. 🙂 A kép a már álló Irinyi Szakközépiskola tetejéről készült. A kép közepén látható a normál nyomtávú Béke vágány, ahogy „befut” az anyagraktárba. Látható két visszafelé kiágazó csonka vágánya is. A jobb oldali csonka vágány mellett látható a városépítő vasút rakodója néhány kocsival. Ez egy kicsit lejjebb helyezkedik el a normál nyomtávú vágánytól. A kép hátterében a már létező Akácfa út felső szakasza és a környéken megépült házak is láthatóak. Egy fontos információ miatt a kép bal oldalát kinagyítom:

vv07

Az előző kép bal oldala (Fotó: www.fortepan.hu)

Itt is látható a városépítő kisvasút, és az oszlop mögött egy kis C-50-es mozdony a kocsijával! (Ez az egyetlen kép – amit találtam –, amin vonat látható a vágányokon.)

vv08

Épül a Hámán Kató út 1961-ben (Fotó: archív) (Jobb oldalon jól látható a sín egy vagonnal.)

vv09

A kisvasút a Május 1. úton az 1960-as években (Fotó: archív)

Igaz, hogy ezen a képen a vágányok nem láthatóak, de figyeljük meg az oszlopnál álló vasúti kereszteződésre figyelmeztető táblát!

A kisvasút alakulásáról pontos információk nincsenek. Egyébként is a város építése olyan gyors ütemben haladt, hogy az is előfordult, hogy a már nem használt vágányokra egyszerűen rábetonoztak!

Annyit lehet tudni még a kisvasútról, hogy az 1960-as évektől kezdődően ún. „repülővágányokat” is alkalmaztak. Ennek az volt a lényege, hogy ha szükséges volt, akkor egyszerűen a már elkészült úttestre telepítették a vágányt, amit a szállítások befejeztével nagyon gyorsan fel tudtak szedni.

vv10

Repülővágány a Május 1 és a Hámán Kató út alsó szakaszán, a „Kifli” mögé 1965 után (Fotó: archív) (A kép jobb alsó sarka!)

Itt jegyezném meg, hogy ezért jó a 2., 3. és a „Kiegészítés a 3. részhez” cikkben összeállított kronológia! 🙂 A kisvasút sorsáról az 1960-as évtől kezdődően feljegyzés már nincs ¤, így a végleges megszűnésének az időpontja ismeretlen. De! Itt van ez a kép, aminek az elkészültéről szintén semmit nem tudok. Ha elővesszük a kronológiát, akkor azonnal behatárolható a fénykép keletkezésének az időpontja. A Hámán Kató út és a Május 1. út már elkészült, áll a Mazsola sora, a Május 1. úti Általános Iskola, valamint már építik a kórházdombot! Így teljesen egyértelmű, hogy a képnek 1965 után kellett készülnie!

Ezek alapján már könnyedén megállapíthatjuk, hogy a városépítő kisvasút sorsa egybeforr a Beke vágányéval, így a teljes megszűnését 1968-ra tehetjük…

Végezetül a Kedves Olvasók elé szeretném tárni azt a térképet – a mai Google térképet igénybe véve –, amerre a kisvasút „megfordult” a városban a fellelhető térképek, leírások és fényképek alapján. Két dolgot azért célszerű figyelembe venni. Az egyik az, hogy nem feltétlenül jutottam minden adathoz, így még másfelé is kanyaroghatott a vonala, valamint azt, hogy egyben így a vasút sohasem létezett.

vv11

A városépítő vasút eddig számomra ismert nyomvonalai (Térképalap: Google)

Térképmagyarázat

Felső lila vonal: A normál nyomtávú Béke vágány nyomvonala.
Alsó lila vonal: A 600 mm-es tardonai kisvasút nyomvonala.
Sárga vonalak: A 760 mm-es városépítő vasút térképekkel is igazolható nyomvonala.
Piros vonalak: A 760 mm-es városépítő vasút fényképekkel igazolható nyomvonala.
Piros számok: A fényképek elkészültének a helye, ami ezeket a szakaszokat igazolja.

Ezzel a cikksorozattal eddig olyan voltam, mint a sas, aki köröz a zsákmány fölött. 🙂 Most pedig eljött az idő, hogy „lecsapjak”! A következő rész már a tardonai kisvasúttal fog foglalkozni…

¤: Szeretnék köszönetet mondani Moór Attilának, aki térképekkel és információkkal ellátott a kisvasúttal kapcsolatban, valamint akivel meg tudtuk beszélni a felmerülő kérdéseket. Mivel tudom, hogy ő is dolgozik a kisvasút feltárásán, így a tőle származó többi térképet nem illesztettem a cikkbe.

¤¤: Szeretnék köszönetet mondani a Képi Demokrácia, Kazincbarcika Facebook-csoport tagjainak is. Jó pár fénykép került itt elő, ezek közül páron még rajta van ez a kisvasút.

*: Forrás: www.wikipedia.hu

**: Forrás: www.kisvasut.hu

***: Ezért volt fontos „végigjárnom” ezt a cikksorozatot. Sok információforrás például a mostani Mátyás király utat jelölte meg a tardonai kisvasút nyomvonalának. Most már tudom, hogy igen, volt ott kisvasút, de nem a tardonai, hanem a városépítő vasút legényszálláshoz vezető szakasza!

Kiegészítés a 3. részhez

Tévedtem a zsinagógával kapcsolatban. Sajókazinc leírásánál említettem meg. A termény- és tápbolt régen magtár volt. Egy kicsit hasonlít a volt zsinagóga épületére, ezért tévesztett meg. Összehasonlítva a képeket kiderült, hogy a két épületnek semmi köze sincs egymáshoz. A zsinagóga is a Széchenyi úton állt, de jóval feljebb. A legutolsó információ az épülettel kapcsolatban, hogy 1977-ben már bontásra volt jelölve. (Talán még ebben az évben le is bontották.) Nagyjából a mostani Bányász Klub helyén állhatott.

3 hozzászólás

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .