Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – Kiegészítés a 6. részhez: A Tardona-völgy szénbányászata¤

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

Egy kis magyarázattal tartozom, hogy miért éppen Sajókazinc bányászatával foglalkozom. Ez azért van, mert Kazincbarcika jelenlegi történetét is alapvetően meghatározza a mai napig, valamint ez a terület érinti a legjobban a Kazincbarcika‒Tardona kisvasutat! Ez is magyarázatra szorul, de erről majd később…

A berentei és alacskai bányákkal nem foglalkoznék, ez egy külön történet lenne, arról már nem is beszélve, hogy összefonódások által ezek a szénbányák szinte mindig valamilyen formában összetartoztak. (A tulajdonosok „keveredése” miatt.)

Barczika szénbányászata pedig korlátozott volt. Erről a következő szakaszban írok.

Meg kell még említenem Tardonát is, ahol szintén volt szénbányászat, sőt a környék legrégebbi szénbányája is ehhez a településhez kapcsolódik. De erről is majd később…

Szintén említést érdemel a Harica-völgyi szénbányászat – ez is ilyen-olyan formában kapcsolódik a sajókazinci bányákhoz –, így a történetünkben ez a völgy is néhány szó erejéig szerepet kap.

Bevezetés

Mint látható, a Kazincbarcika környéki legtöbb bánya területét felsoroltam. De miért van az, hogy ezen bányák bejáratának a legtöbbje a Tardona folyásának a jobb oldalán található hegyoldalban van? Erre próbálok meg először is magyarázatot adni, „belepiszkálva” egy olyan területbe, ami a bányamérnökökre tartozik…

A talajban egyes rétegek között ún. széntelepek jöttek létre évmilliók során. Kazincbarcika környékén öt ilyen széntelepet ismerünk. Ezek kiterjedése, minősége és tektonikája eltérő. A legfelső széntelepet I. telepnek, míg a legalsót V. telepnek nevezzük. (Borsodi telepek szerinti elnevezettség.) Kibányászásuknak több összetevője is van: kiterjedettségük, vastagságuk, tektonikájuk, mennyiségük és a bányászati „akadályozottságuk” ‒ amiket vetőknek hívunk –, valamint a minőségük határozza meg. Mivel a IV. telep kiterjedettsége és fejthetősége volt a legjobb, így az 1950-es években erre alapozva lett Terv-táró az egyik legnagyobb és legmodernebb barnaszénbánya Magyarországon.

6k_01

Széntelepek elhelyezkedése a Tardona-völgyében Herbolyánál – metszeti kép (Rajz: Kismartonné Molnár Viktória)

Azért ennyire nem egyszerű a helyzet, ugyanis a széntelepek elhelyezkedése nem vízszintes. A telepek különböző dőlésszöget zárnak be a terepszinthez képest, így ezeket is figyelembe kell venni. Például a IV. telep Kazincbarcika felé emelkedik, Tardona felé süllyed, Kondó felé süllyed, Nagybarca felé emelkedik a terepszinthez képest. Ennek köszönhető, hogy Barczikán a tárókban már a IV. telepet fejtették, hiszen itt már szénkibúvásokban ez a telep megjelent. Mivel a II. és III. telepek dőlésszöge Kondó és Nagybarca irányába körülbelül hasonló, így látható, hogy a Tardona-patak bal oldalán a felszínre kerülve lepusztultak.

Egy kicsit magyarázatra szorul a terepszint kifejezése. A mi esetünkben a Tardona-völgy „talppontja” – terepszintje – a Tardona-patak. Így az e felett elhelyezkedő bányákat – II. és III. telepiek ‒ terepszint feletti, az ez alatt elhelyezkedőeket pedig – a IV. nagy része és az V. telepiek ‒ terepszint alatti bányáknak hívják.

Így érthető, hogy a szénkibúvásokat a környéken gazdálkodók nagyon hamar felfedezték és bányászni kezdték.

Érdemes megnéznünk a széntelepek különböző kiterjedtségét is.

6k_03

Széntelepek kiterjedtsége Kazincbarcikán (Rózsaszín vonal: Kazincbarcika jelenlegi határa.) (Forrás: (26.) )

Jól látható, hogy I. telep nem érinti Kazincbarcikát, a II. és III. telep már egyre jobban, a IV. telep majdnem teljes egészében lefedi, míg az V. telep főleg Herbolyánál van jelen a területen, ráadásul erősen töredezett. Mivel az V. telep vastagsága és minősége rosszabb, mint a II., III. és IV. telepé – ráadásul öngyulladásra hajlamos –, így Kazincbarcika területén kezdetben a II. és III. telepeket bányászták – a legjobb minőségű szenet ‒, a nagyüzemi szénkitermelés elindulásától kezdve pedig a legnagyobbat és legfejthetőbbet, a IV. telepet.

6k_04

Kazincbarcika alábányászottsága (Forrás: (23.) ) (Barna sráfozott terület.)

Itt szeretném megjegyezni – a képhez kapcsolódóan ‒, hogy ezeken a területeken az építéshez a kazincbarcikai HÉSZ – Helyi Építészeti Szabályzat ‒ alapján bányászati szakvéleményre is szükség van, ha építésre adnánk a fejünket. Mint látható, Kazincbarcika nagyon nagy területét ez nem érinti, csak a Herbolya és a Billatáró közötti részt. Egyébként is a kibányászott széntelepek legnagyobb része a hegyeink alá eső területeken találhatóak. (Akár terepszint feletti, akár terepszint alatti.)

Az adatok alapján most már nagyon jól látható, hogy a szénbányászat hőskorában miért a Tardona-patak jobb oldalán lévő hegyet részesítették előnyben a szén bányászatára, és így már érthetővé válik az is, hogy a bal oldali hegyoldalban miért csak elvétve voltak bányák. Az I., II. és III. telep nem érinti a területet a lepusztulás miatt, a IV. telep nagy része pedig még a terepszint alatt volt, így a mindenkori bányászati technikai berendezések lehetőségei nem tették lehetővé, hogy a szenet gazdaságosan a felszínre tudták volna hozni. Így nem véletlen, hogy az ezeken a területeken lévő szénbányák általában olyan gyorsan meg is szűntek, ahogy létrejöttek. (Például Sajóivánka és Barczika.)

A jobb oldali hegy alatti területet ellenben alaposan kibányászták: Sajókazinc, Berente, Sajószentpéter, Sajólászlófalva, Harica-völgy mind nagyon híresek voltak a bányáikról!

Tardona egy kicsit más eset: Mivel a tengerszint feletti magasság folyamatosan emelkedik a Sajótól Tardonáig, valamint a IV. telep a dőlésszögéből adódóan a község felé süllyed, ezért itt már nagyon mélyen volt, így a régi időkben a III. telep egy része volt elérhető – nem is túlságosan gazdaságos módon. Így itt sem beszélhetünk túl sok bányáról… (Lásd a Tardona szénbányái bekezdést!)

Egy-két elnevezést is elmagyaráznék: A táró olyan széntelep megközelítését szolgáló bányatérség, melynek emelkedése nem lehetett nagyobb, mint 5 ezrelék. Ebből is látható, hogy a „hőskorban” miért a tárókat részesítették előnyben. (Például a víz kifolyt magától a bányából.) Az akna olyan széntelepet megközelítő bányatérség, mely a széntelep leggyorsabb elérhetőségét biztosította. Az akna fajtája lehet függő-, lejtős- és légakna. A lejtősakna dőlése mindig lefelé halad. (Függőleges akna Kazincbarcikához legközelebb Alberttelepen volt.) Érdekességképpen: A tárna és a lejtakna kifejezés régies, a szaknyelvben nem használatos. A vető egyes széntelepek függőleges, illetve oldalirányú elcsúszását jelenti.

Barczika szénbányái

Mivel Barczika hegyei a Tardona-patak folyásától balra fekszenek, így nem is meglepő – az előző szakasz alapján leírtak szerint –, hogy nem túl sok bányáról beszélhetünk. Említést érdemlő a barcikai temető mellett 1896-ban kihajtott György-táró, melyet a MÁK – Magyar Általános Kőszénbánya Rt. ‒ próbatáróként hozott létre a kibúvó IV. telep lefejtésére, de 1898-tól a termelés megszűnik. Ezek után a MÁK már nem is tett kísérletet a szén kitermelésére ezen a területen. 1899-ben új tulajdonosokkal újra megnyitják, végleges bezárásának az időpontja és a tulajdonosok nevei jelenleg ismeretlenek. 1940-ben az Új-(György)-tárót hajtja ki a Barczikai (?) Kőszénbánya Vállalat a régi György-táró mellett. Ez a bánya még 1945-ben is üzemelt a sajóivánkai Marina-táróval és Új-táróval együtt, de az első 3 éves terv folyamán a tárókat visszafejtették és bezárták (1946). Teljes termelésük nem érte el a 150 000 tonnát. (15.) Ekkor szűnt meg Barczikán a szénbányászat…

Egyébként Barczika szénbányászata eléggé zavaros. 1894-ben a MÁK 100 évre szóló bányászati jogokat szerzett Barczikán, de mint látható, a bányászatot ezen a területen fel is adta már 1898-ban. 1899-ben – állítólag – a bányát újranyitják, ellenben erre a (27.) forrás kivételével semmilyen bizonyítékot nem találtam. (Ráadásul – ugye – a tulajdonjog ekkor még biztosan a MÁK-é volt!) Az is érdekes dolog, hogy egy 1940-es dokumentum 20 évre visszamenőlegesen – 1920-tól – 50 évre a bányászati jogokat a Gazdasági Kőszénbánya Vállalat Schvartz és Printz sajókazinci bejegyzésű cég javára „bekebelezi”. (Köszönet a dokumentumokért Demkó Katalinnak!) Valószínűleg ők hajtják ki 1940-ben az Új-(György)-tárót. De továbbra is kérdés maradt, hogy mikor mondott le a bányászati jogáról a MÁK!

Egyébként érdekes dolog, hogy Barczika állomása és a szénbánya között lóvontatású vasút létesült. (12.) Sajnos erről szinte semmit sem tudtam meg, se a létesítésének, se a bezárásának az időpontját. Számomra a nyomvonal sem tisztázott.

6k_05

A barczikai temető és környéke (Lila pötty.) (Térképalap: Google)

Tardona szénbányái

A leírtak alapján látható, hogy miért nem fejlődött ki nagyobb mérvű bányászat Tardona jelenlegi környékén. Ellenben nem szabad arról sem elfelejtkeznünk, hogy a környék legrégebbi szénbányája ehhez a területhez kapcsolódik. 1790-ben nyílt meg a Koponya-hegy alatti ún. Katalin-bányatelephez tartozó táró, amit az évtizedek folyamán többször megnyitottak, és a szénkészlet korlátozott mennyisége miatt annyiszor abba is hagytak. Kezdetben a tardonai lakosok bányásztak szenet a területen – 1790 környékén –, majd 1922 és 1924 között próbálkoztak a szén gazdaságos kitermelésével. Ekkor épült meg a Nagyvisnyó‒Dédes‒Mályinka‒(Tardona) keskeny nyomközű vasútvonal, melyről bővebben a www.bukkhegyseg.hu oldalon már írtam. Ezek után Grünberger Ármin 1934-ben újranyitotta a bányát, de mire a fejlesztések is elindultak volna, a bánya bezárt. (15.) (1936)

Egyébként Tardona mostani környékén összesen két-három említésre méltó kisebb szénbánya volt, mivel nem jellemzőek a nagy kiterjedésű széntelepek. A rövid életű bányák nagy része valószínűleg csak spekulációs szándékkal jött létre. A nagyobb bányászati cégek közé beékelődve létrejövő magánbányák elsődleges feladata az volt, hogy a „nagyoknak” jó pénzért eladhassák őket. A számítás be is válhatott volna, ha nem jön közbe a II. világháború… (15.)

Azért itt egy kicsit pontosítanék: Annak idején Sajókazinc és Tardona határa az Ibolyás-völgynél volt. Ez azt jelenti, hogy a Billa-tárókat még tardonai területen hajtották ki. Belegondolva – ha Terv-táró II.-t is ideszámítjuk –, akkor Tardona szénbányászata nem is volt olyan csekély! A településhatárokat csak 1990-ben* módosították Kazincbarcika javára.

6k_13

Terv-táró II.–Billatáró***** környéke (Térképalap: tajertektar.hu)

19. Billa-táró: 1935-ben a Tardonai Kőszénbánya Vállalat nyitotta Billa I. néven A III. telepet fejtette. 1948-ban zárták be.

20. Billa-lejtősakna: 1935-ben a Tardonai Kőszénbánya Vállalat nyitotta Billa II. néven. Szintén a III. telepet fejtette. 1948-ban zárták be.

21. András-táró: 1935-ben a Tardonai Kőszénbánya Vállalat nyitotta. A III. telepet fejtette. Mivel az első 3 éves terv idején fejlesztendőnek ítélték, ezért a továbbiakban Billa-táró néven a termelés 1952-ig lejtősaknaként folytatódott. Ekkor a bányát bezárták. (15.)

22. Terv-táró II.: Lásd a „Terv-táró rövid története” szakaszt!

6k_06

A Koponya-hegy alatti híres bánya helye (Sárga pötty.) A hozzá vezető vasútvonal is megfigyelhető a térképen (Térkép: 1930-as térkép)

Miért éppen Herbolya?  🙂

Mint az előző részben már utalást tettem rá, Szontágh Ádám jelentést tesz Rajtsuk Márton kérésére a Kazinczi-völgyben – Tardona-völgyben ‒ található szénkibúvásokról és széntelepekről. (Fekete-kő néven nevezi a területet.) 1852-ben a környék birtokosai a saját hasznukra már szenet termelnek a területen. (Lásd a 6. részt!)

A közhasznú szénbányászat 1894-ben indult el, a II. és III. telepek kitermelésével, hiszen ezen a területen voltak ezeknek a széntelepeknek a kibúvásai. Ebben az időben épül meg a Barczika‒Herbolya-bányatelep közti vasút. (Lásd 6. részt!)

Az 1920-as évek vége felé bekövetkező gazdasági világválság a sajókazinci bányákat is érinti, nagyon sokat szüneteltetnek közülük. 1930-ban átépítik a vasutat keskeny nyomközűvé. A bányákat újra megnyitják, sőt az Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft. által egy újabb vetélytárs is belép a versenybe. (Szintén főleg a II. és III. telep kitermelésével.)

A háború utáni szénéhség teszi lehetővé, hogy a bányákat újranyitják, államosítják, és egy bányaracionalizálás indult el. Ennek lesz a következménye, hogy a II. és III. telepi idős, nagy volumenű termelésre alkalmatlan szénbányák bezártak az első 5 éves terv folyamán, és a technika és technológia fejlődése miatt a IV. széntelep felé fordult az érdeklődés. (Egy-két kivételtől eltekintve.) Ennek köszönhető Terv-táró – és Terv-táró II. – felfutása.

Mivel a város építése 1950-ben elindult, így egyértelművé vált, hogy a IV. széntelep elérése a Sajóhoz közelebb csak a város kárára történhetne. Így esett a választás Herbolyára mint kiindulási pontra. 1950-ben újranyitják a Radvánszky-tárót – Terv-táró néven –, ami a széntelep kifejtésére ideális helyszín volt. Így egyértelműen látható, hogy a Tardona-völgyi szénbányászat központja miért Herbolya lett…

Ez a folyamat teljesen 1986-ig tartott, amikor Terv-tárót – az utolsó Tardona-völgyi bányát – véglegesen bezárták… (Lásd a 6. részt!)

Sajókazinc bányái

Mivel a térkép túl nagy lett, így részekre bontva tárgyalom a bányákat és a helyszíneket.

6k_07

A Sáros-völgy, a Géza-völgy és környékük (Térképalap: tajertektar.hu)

1. Emil-táró: Az első bányák egyike. 1894-ben nyílt meg a II. telep lefejtésére. 1922-ig termelt, ekkor véglegesen bezárták. Ebben az időben az 1., 2. és 29-es közti völgyet Herbolya-völgynek hívták.

2. Anna-táró: Az első tárók egyike. 1894-ben nyitották meg szintén a II. telep lefejtésére. Ez is 1922-ig termelt. A későbbiekben a bejárati része robbanószerraktárként üzemelt. Egyes források szerint (23.) megegyezett a Zsófia-táróval, de ez nem igaz! Elhelyezkedésének a leírása és a bányászati térképek ennek ellentmondanak!

3. Jolán-táró–Kakucsai-táró: A legtovább üzemelő II. és III. telep kibányászására létrehozott táró. 1925-ben Kakulyai Károly miniszteri tanácsos hajtatta ki, 1928-ig termelt. Kisvasutat is építtetett ideáig – lásd a 6. részt! ‒, a szenét Herbolya-bányatelepen rakodták át normál nyomtávú vagonokba. A gazdasági világválság miatt állt le a bánya. 1945-ben Kakucsai-táróként újra megnyitják a jó minőségű II. és III. széntelep lefejtése céljából. 1957-ben tanbánya lesz, majd 1962-ben véglegesen leáll a termelés. A Bányakapitányság 1967-ben kiadja a hivatalos bezárási papírokat, a bejáratát berobbantják. A 2010-es években a (24.) megállapítja, hogy ennek a bányának a szellőzőaknái súlyos süllyedéseket okoztak a területen, így ezeket eltömedékeltették. A bánya megnyitásától – az 1920-as évektől – hívták a 3. és 29. közti völgyet Kakucsa-völgynek a tulajdonos „gúnyneve” alapján.

5. Géza-táró: 1897-ben nyitják meg ezt a bányát, amelyet szintén a II. és III. telep lefejtésére hoztak létre. Bányavasutat is kiépítenek a táróhoz, mely a szenet Herbolya-bányatelepre szállítja. (Lásd a 6. részt!) 1917-ben már csak a kolónia számára termel szenet. 1921-ben újból teljes üzembe áll. 1924-ben már csak minimális termeléssel üzemel 1926-os bezárásáig. 2012-ben (24.) megállapítja, hogy a bánya bejárata feletti süllyedések kritikusak, így tervbe veszik a bánya felülről történő megnyitását és eltömedékelését. (Ez 2013-ban meg is történt.)

8. Ilona-táró: 1895-ben nyitják meg a II. telep lefejtésére. 1922-ig üzemel, amikor is véglegesen bezárják. (Abban az időben Lökös-völgynek hívták a Géza-völgyet.)

11. Ferber-táró: 1935-ben nyitja meg az Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft. a III. telep fejtésére, és 1943-ig termel. A bánya bezárása után 1966-tól a meddőt a drótkötélpályáról egyszerűen ráöntik a bejáratára.

16. Herbolyai külszíni fejtés: 1959-ben nyitják meg, majd 1960-ban be is zárják. (Az üzemidejét két évre tervezték, ezt teljesítette is!) A Kakucsa-táróhoz vezető kisvasúti szakasz és a Tardona-patak elterelése megdrágította a kitermelést. Jelenleg ezek bányatavak, a horgászok egyik kedvenc helye.

28. Géza-völgyi kolónia: Az 1896-ban épül ki a kolónia. A Géza táró megszűnése után nem sokkal a telepet elbontották. (Az utolsó épületet 1986-ban bontották el. (17.) )

29. Sáros-völgyi kolónia: Az 1894-es években a Sáros-völgy bejáratánál kiépült kolónia, még a mai napig is megvan egy része. A régi Herbolya-völgyet és a Kakucsa-völgyet 1945-től Sáros-völgyként lehet a térképen megtalálni.

32. Zsófia-táró: Források szerint az előző két bányától délkeletre fekvő területen indult meg a kihajtása 1895-ben. A III. telepet fejtette 1922-ig, amikor is véglegesen bezárták. (Egyes térképeken Zsófi-táró néven szerepel.)

6k_08

Herbolya Régi-telep és Új-telep környéke (Térképalap: tajertektar.hu)

5. Géza-táró.

6. Sándor-táró: 1896-ban nyitották meg a IV. telep fejtésére. A bánya 1926-ban kimerült és bezárták. Ennek ellenére ebben az időszakban a völgy legtermelékenyebb bányája volt, innen hozták fel a legtöbb szenet. (16.)

9. Kis-lejtősakna: 1920-ban nyílt meg a IV. telep fejtésére. 1924-ben zárták be.

10. Új-táró: Szintén 1920-ban nyílt meg a IV. telep fejtésére. 1924-ben bezárták.

16. Herbolyai külszíni fejtés.

24. Új-telep: Az 1920-as években építették, még mindig megvan.*

25. „Barakkok”: Szintén az 1920-as években épült házak. A jelenlegi elnevezése rossz, hiszen ezek az épületek sohasem voltak lakóépületek. A bányák felvonulási épületei, majd iroda, orvosi rendelő stb. volt megtalálható bennük.*

26. Régi-telep: 1894-ben kiépült rész. Mostanában, a 2010-es években újították fel a területet.

27. Balázs-völgyi kolónia: 1920-ban kiépült terület, a mai napig megvan.*

28. Géza-völgyi kolónia.

29. Sáros-völgyi kolónia.

30. Bányamentők tárói: Valójában egy megközelítőleg U alakú ál-táró. Kifejezetten a bányamentők miatt készítették, hogy gyakorolni tudjanak, ha véletlenül váratlan esemény történt volna a környező bányákban. Az elkészítése is érdekes történet: mivel egy meddőhányóban épült meg, így felülről kiásták a helyét, kibetonozták, majd újra befedték meddővel. A bejáratai a mai napig láthatóak, és valószínű, hogy teljes egészében megmaradt. (17.)

6k_09

Az Ádám-völgy környéke (Térképalap: tajertektar.hu)

11. Ferber-táró.

12. Cserbabós-táró**: Az Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft. nyitotta 1935-ben. 1950-ben zárták be. Ugyanaz lett a sorsa, mint a Ferber-tárónak, a kötélpálya meddőürítésekor egyszerűen befedte a bejáratát.

13. Ádám-völgyi lejtősakna: A IV. telep kifejtésére létrehozott bánya. 1935-ben nyitották meg, 1951-ig folyamatosan termelt.*** Bezárása után a Terv-táróra irányították a munkásokat.

14. György-(segéd)táró: 1947-ben nyitották meg a III. telep fejtésére, de 1949-ben már be is zárták. A nyomai a mai napig megtalálhatóak.

15. Kelemen-táró: 1935-ben az Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft. nyitotta meg a III. telep fejtésére. 1945-ben zárták be.

31. Lezárt bányabejárat (www.turistautak.hu): Valójában egy pince, sohasem volt bánya!

6k_10

A Terv-táró és környéke (Térképalap: tajertektar.hu)

7. Radvánszky-táró – Terv-táró: Lásd a „Terv-táró rövid története” szakaszt!

17. Pálszigeti-lejtősakna: Lásd a „Terv-táró rövid története” szakaszt!

18. Kislejtős-akna: Más néven Szilvi-akna. Lásd a „Terv-táró rövid története” szakaszt!

24. Új-telep.

27. Balázs-völgyi kolónia.

6k_11

A Terv-táró környéke (Térképalap: tajertektar.hu)

7. Radvánszky-táró – Terv-táró.

17. Pálszigeti-lejtősakna.

18. Kislejtős-akna – Szilvi-akna.

23. Bányatelep (www.turistautak.hu): Valójában a bánya tulajdonát képező telek volt légaknával, 24 órás szolgálattal, ahol egy ház is épült. A légaknát még az 1980-as évek végén betemették. (17.) (Bánya sohasem volt itt!)

6k_12

Herbolya és Kondó közötti terület (Térképalap: tajertektar.hu)

1. Emil-táró.

2. Anna-táró.

3. Jolán-táró – Kakucsai-táró.

4. Árpád-tárók: 1890-ben megnyílt bányák – tulajdonképpen – már a Harica-völgy egyik mellékvölgyében. A II. telepet bányászták. A szenét a Tardona-völgyébe szállították. Pár év múlva a bányák termelését felhagyták, amiket 1898-ban nyitottak újra, a Barczika‒Herbolya-bányatelep közötti vasút megnyitásakor. Megjegyzendő, hogy ennek a völgynek is több neve volt. Hívták Árpád-völgynek, Liszkó-völgynek, a mostani térképeken Liszka-völgyként szerepel. A bányák végleges bezárásának az időpontja számomra jelenleg ismeretlen.****

5. Géza-táró.

A www.turistautak.hu térképen szereplő többi – nagyrészt – „bányaakna” jelölés valójában légaknát takar.

A Terv-táró rövid története

Nagyon sokan és nagyon sokféle megközelítésben írtak már erről a bányáról, így ezek ismertetését elkerülném. Főleg történelmileg szeretném megközelíteni, valamint azokat az okokat ismertetni, amik a bezárásához vezettek. Ezzel a bányával kapcsolatban egyéb érdekes részletek is előkerültek, amik a számomra is meglepetést okoztak.

Ez a leírás sem lehet teljes. Ahhoz, hogy a múltját megértsük, nem árt felkutatni a Radvánszky-birtokokat leíró dokumentumokat, valamint a birtokon megnyitott bányák helyét, valamint azt, hogy a Radvánszky-táró megnyitása miért ezen a ponton történt.

6k_14

Terv-táró az 1970-es években a kötélpálya feladóállomással és a Pál-szigeti szalaghíddal (Fotó: KDK¤¤)

A legnagyobb „sikert” befutott bánya a Tardona-völgyében. Radvánszky-táró néven 1922-ben (17.) kezdték meg a IV. telep fejtését, amihez kisvasutat is kiépítettek Herbolya-bányateleptől. Itt rakodták át a szenet normál nyomtávú vasúti kocsikba. 1928-ig megszakításokkal a bánya folyamatosan üzemelt. (17.) 1928-tól kezdődően a termelést szüneteltetik.

1950-ben nyitják újra Terv-táró néven. Mivel itt található a legnagyobb kiterjedésű szénmező, és ide kerülnek a legmodernebb gépek a fejtés növelése érdekében, központjává válik a Tardona-völgyi szénbányászatnak. A környező, folyamatosan megszűnő bányákból a bányászok ebbe a táróba kerülnek át, mivel a termelés egyre több embert igényelt. Az 1950-es években, a leendő város fejlesztésével együtt kiépül a műút Terv-táróig. 1954-ben, a vetőket kikerülve nyílik meg Terv-táró mellett a Szilvi-akna – Kislejtős-akna ‒, mely teljesen 1962-ig üzemelt, ekkor kimerült. (15., 17.) 1962-től a termelés a kevésbé zavart Pál-szigeti mezők felé fordul. (Ez a hely Terv-tárótól közvetlenül délre helyezkedik el, a hegy alatti területen. A Szilvi-akna északra terjeszkedett.) Így 1965-ben kiépítik a Pálszigeti-lejtősaknát a szén minél gyorsabb felszínre juttatása céljából. Nagy teljesítményű szállítószalag biztosítja az aknában a szén kötélpálya feladóállomásra jutását. 1966-ban átadják a Terv-táró és Berente közötti kötélpályát, ami feleslegessé teszi a kisvasutat, amit pár év múlva Kazincbarcika és a Terv-táró között el is bontanak.

6k_15

A Terv-táró transzformátorháza 2011-ben (Fotó: forum.index.hu – bandee0414 nick)

A termelés szinten tartása érdekében, valamint a szállítás gazdaságossága miatt 1978-ban indult el a Terv-táró II. fejlesztése, ahol egy lejtősaknapár létesült. Ekkor épült meg a műút is Terv-táró és Terv-táró II. között. A termelés felfuttatása 1979-ben indult meg, párhuzamosan Terv-táró – ekkor már Terv-táró I. volt a neve – termelésének a csökkenésével. (1978-ban nevezték át Terv-táró I.-re, a megkülönböztethetőség kedvéért.) 1979-ben Terv-táró I. kimerült.

Pár érdekesség: Először is azt kell tudni, hogy Terv-táró I. és Terv-táró II. nem különálló bányákat jelölnek, hanem az egész egy nagy bánya volt! Mivel a bányászatban a termelés egy kijelölt bányatelken történik, ha a bánya eléri a bányatelek határát, a termelés folytatásának az érdekében újabb bányatelket kell igényelni. Terv-táró esetében bányatelek-bővítések történtek, így érte el a bánya Terv-táró II.-t – köznyelven Terv-táró-délt -, ahol újabb lejtősaknákkal bővült, mivel Terv-táró I.-től már olyan távolságokat kellett megtenni a föld alatt a szénért, hogy a kitermelés egyre költségesebbé vált.

Most pedig térjünk vissza a történetünk főcsapásához. A megnyitott Terv-táró II.-ről teherautókkal szállították a szenet Terv-táró I.-re, ahonnan a kötélpályán jutott el a berentei szénosztályozóműbe.

6k_02

Terv-táró II. lejtősaknapárja 2006-ban (Fotó: forum.index.hu – GiNsi nick)

A bányák sorsa az 1970-es évek közepétől kezdődően kezdett rosszra fordulni. A legfontosabb tényező a körülbelül 17%-os bányászhiány volt. (Ennek a kialakulásának több oka volt. Erről majd a hozzáértők írnak…)

1984-ben a szén minőségének a romlása, a telep tektonizáltsága, valamint a létszámhiány miatt Terv-táró I. és Terv-táró II. termelését felfüggesztik, a bányászokat nagyobb termelékenységű, vastag telepek felé irányítják át (Szeles-akna, Fekete-völgy). 1986-ban a bányát véglegesen bezárják. Ezzel ért véget a Tardona-völgy szénbányászata…

Bányáink jelenlegi helyzete

A bányák bejáratai többségében már a rekultivációs folyamatoknak köszönhetően nem megtalálhatóak. Sok helyen még a légaknák tudnak problémát okozni, ezek eltömedékelése is a süllyedésük mértékében folyamatban van. (Megjegyezném, hogy ezek a légaknák a Sáros-völgy és a Géza-völgy feletti hegyoldalban találhatóak, amerre nagyon kevesen járnak.) A többi helyen – mivel a bányák már régen bezártak – a várható maximális süllyedés nem lehet nagyobb, mint pár milliméter. (De ilyeneket akár egy laza talajszerkezet is tud okozni!) Még egy probléma van, hogy az Ádám-völgyi meddőhányó meredek oldala néha meg-megcsúszik. Ennek a kezelése is folyamatban van.

A (23.) forrás ezt írja: „A kicsiny bányákban művelt széntelep csekély vastagsága, kicsiny területe és a művelés befejezése óta eltelt időszak miatt (legalább 61 év) a külszínen kőzetmozgás nem várható.” A dokumentum idesorolja a Ferber-tárót és a Cserbabós-tárót is, hivatkozva a 2010 nyarán a (24.) által elvégzett felmérésre.

6k_18

Az Ádám-völgyi meddőhányó (Fotó: Panoramio – „A lucifer” nick)

Egy kis geológia és egy kis régészet…

Ha már bányászat, akkor egy kis geológiát is vigyünk bele a cikkbe! 🙂 Találtam egy térképet, amin Kazincbarcika és Tardona talajstabilitását lehet megfigyelni. Nagyon fontos, hogy ez a térkép nem kapcsolódik a bányákhoz, hanem a talaj szerkezetéből adódó instabilitásokra mutat rá!

6k_16

A talajstabilitás térképe Kazincbarcikán és Tardonán. A térképnek nincs köze a bányákhoz! (Térképforrás: (26.) )

Ha pedig régészeti szempontból közelítjük meg a területet, akkor figyelembe kell vennünk, hogy Kazincbarcika a borsodi szénbányászat egyik központja volt, így örömmel fogadhatjuk, hogy régészeti területté szeretnék nyilvánítani a Sáros-völgy és a Géza-völgy nagy részét. Igaz, én – mint nem hozzáértő – javasolnám, hogy a Géza-völgy előtti területet is célszerű lenne kijelölni erre a célra, hiszen ezen a részen komolyabb beavatkozás az elmúlt évtizedekben nem történt, így a Kazincbarcikával kapcsolatos XIX. és XX. századi emlékeink is előkerülhetnének.

6k_17

A (25.) forrás alapján régészetre javasolt területek (Sáros-völgy és Géza-völgy.)

Összefoglalás

1945-ben üzemelő bányák: Billa-tárók, Kakucsai-táró, Ádám-völgyi bányák.
1951-ben üzemelő bányák: Billa-táró (volt András-táró), Kakucsai-táró, Terv-táró.
1963-ban üzemelő bányák: Terv-táró.
1980-ban üzemelő bányák: Terv-táró I., Terv-táró II.
1986-ban a bányászat megszűnik.

Utóirat

2004. február 4-én a Borsodi Szénbányák társaság törlésre került a cégjegyzékből, így egy 218 éves történet ért véget. (27.)

Sajnos éppen aktuális ennek a cikknek a megjelenése, hiszen 2016. január 1-jén bezárt Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája, a Márkus-hegyi bánya.

¤: Köszönettel tartozom Bombicz Istvánnak és Bombicz Jánosnak, akik térképekkel, információkkal és a cikk lektorálásával nagyon sokat segítettek e történet megírásában!
¤¤: Köszönetet mondok a KDK – Képi Demokrácia Kazincbarcika Facebook-csoportnak is a fényképekért.

*: Pontosítást igénylő adat!
**: Tudom, hogy rövid ‘o’-val kellene írni, de ez volt a bánya neve! 😀
***: Természetesen a bányák termelése a II. világháború ideje alatt hosszabb-rövidebb ideig állt.
****: Nem sokat lehet tudni az Árpád-tárókról. Jelenleg se a tárók számáról, se az elhelyezkedésükről nincs pontos információm. Ugyanígy az időpontokkal is bajban vagyok.
*****: Billa-táró és a Billa-tárók bányákat jelölnek, ellenben a Billatáró mostanában már a terület nevét jelöli.

Források

1.: Kazincbarcika Földrajza – 1979
2.: Kazincbarcika, zsákutca vagy útelágazás? – 1995
3.: Csurák Zsuzsanna: Kazincbarcika története – 2004
4.: Bagyinszki Zoltán: Kazincbarcika 1954–2004 – Fotók
5.: Ifj. Truskovszky Gyula: Bükkvidéki kalauz – 1898
6.: Erdey Gyula: Bükk útikalauz – 1956
7.: Örvös János: Bükk utikalauz – 1962
8.: Dely Károly: Bükk útikalauz – 1970
9.: Dr. Hevesi Attila: Bükk útikalauz – 1977
10.: Barcikai Históriás újság (szerk.: Takács István)
11.: Barcikai Históriás online változata (szerk.: Takács Zsolt – www.barcikaihistorias.hu )
12.: Husonyicza Gábor, Kazincbarcika állomásának volt állomásfőnöke
13.: Géczi Gyula–Nagy Gyula: Szemtanúk szavaival – 1956
14.: www.kisvasut.hu
15.: 200 éves a borsodi szénbányászat 1786–1986 – 1986
16.: Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek… A borsodi – Ózd-vidéki ipar- és bányavasutak rövid története – 2014
17.: Bombicz István, Herbolya–Terv-táró volt főmérnöke
18.: Moór Attila – A Kisvasutak Baráti Szövetségének a régi vonalhálózatokkal foglalkozó tagja
19.: A Debreceni Egyetem által készített felmérés 2014-ből. Több honlap is ír róla, az egyik forrás például a www.index.hu.
20.: Szőke Lajos: Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről
21.: Hidász Almanach 2007
22.: Szakács Lajos – a KDK tagja
23.: Kazincbarcika Széchenyi 2020: Megalapozó vizsgálat Kazincbarcika város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához. 2015
24.: BNK Kft. – Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.
25.: Kazincbarcika 2015-ös Integrált Városfejlesztési stratégiája. 2015
26.: Sütő László: A felszín alatti bányászat domborzatra gyakorolt hatásai a kelet-borsodi-szénmedencében.
27.: Rónaföldi Zoltán: Kronológia

8 hozzászólás

  • Dr. Dobos Irma

    Kedves Balázs! Döbbenetes, amit eddig is műveltél. Az lenne a kérésem, ha véletlenül találkoztál volna Vásárhelyi Pál egykori barcikai híd építési tervével, vagy annak leírásával a Sajón, légy kedves és közöld Hídvégi Ágnes muzeulógussal (Miskolc, Hermann Ottó Múzeum). Szívességedet nagyon köszönöm előre is dr. Dobos I.

    • Históriás

      Tisztelt dr. Dobos Irma! Balázs nevű kollégánk nincs, de Kismarton Zsolt, a szerző természetesen hamarosan válaszolni fog 🙂 Üdvözlettel: Takács Zsolt (szerkesztő)

    • Kedves Dr. Dobos Irma!

      Először is nagyon köszönöm az elismerést! Sajnos az említett dokumentumokhoz nem jutottam hozzá, így sajnos segíteni sem tudok…

      Üdvözlettel : Kismarton Zsolt

  • Pingback: Berente szénbányái – Barcikai Históriás

  • Köszönöm az anyagot! Számomra hatalmas segítség a környékbeli bányák maradványainak felkutatásához és bejárásához. A leírások alapján természetesen javítom az adatokat a turistautak.hu-n.
    A további együttműködés jegyében: majormezei

  • Még annyit hozzátennék, véleményem szerint az Árpád-tárókból kettőt terepi felmérés szerint megtaláltam, a megbecsült helyektől távolabb.

  • Pingback: A „Gonosz túra” – Barcikai Históriás

Hozzászólás