Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – 7. rész: Kazincbarcika templomai és régi temetői

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

Ez a fejezet annak köszönheti a létrejöttét, hogy Kazincbarcika elődtelepüléseinek mindegyikén templom – templomok – voltak, melyekhez temetők társultak. Ez önmagában még nem lenne elég ok, de a kazincbarcikai köztemető 1966-os megnyitása után majd mindegyik temetőben a temetkezést felhagyták. Mostanára ezek a temetők olyannyira elhanyagoltak és lepusztultak lettek, hogy ha a folyamat tovább tart, akkor az utókornak már csak az emlékeiben élhetnek tovább. Ezt azért is tartottam fontosnak, mert Kazincbarcikán ezeken a helyeken kívül nem sok helyszín van, ahol több évszázados emlékek között sétálgathatunk. Ezért szerettem volna egy pillanatképet megörökíteni az utókor számára.

Elvileg a jövő még jót is hozhat, hiszen a 2015-ös IVS – Integrált Városfejlesztési Stratégia – (1.) előirányozta a régi temetők helyrehozatalát, sétálóparkká való átalakítását. Reméljük, hogy ez meg is valósul, mert sürgető a helyzet!*

Azért egy kicsit szkeptikus vagyok: már 2006-ban ígéret született arról, hogy a régi zsidó temetőt rendbe hozatja az önkormányzat… (2.)

A volt kazincbarcikai temetőkről nem lehet anélkül írni, hogy ne említenénk meg a településeken jelen lévő történelmi egyházakat és azok történetét is.

tempt1

Sajókazinc környéke (Térképalap: tajertektar.hu)

tempt2

Felső-Barcika környéke (Térképalap: tajertektar.hu)

tempt3

Herbolya és környéke (Térképalap: tajertektar.hu)

tempt4

A sajókazinci Sajó-part környéke (Térképalap: tajertektar.hu)

tempt5

Berente és környéke (Térképalap: tajertektar.hu)

Református egyház

Felső-Barczika

temp01

A felső-barczikai református templom az I. világháborús emlékművel (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A reformátusok XVI. századvégi megjelenése előtt katolikusok** lakták elődközségeinket. Az első templom a XII. században épülhetett, mert a felső-barcikai református templom legutóbbi felújításakor ‒ 2007-ben ‒ ilyen jellegű falmaradványokat és ablakot bontottak ki. A mostani templom elődje a XV. században épülhetett, így városunk legöregebb épülete. A XVI. században már romos állapotba került. Ekkor már a reformátusok használták. A 150 éves török uralom folyamatos zaklatása miatt a falu – Felső- és Alsó-barczika – 1677-ben elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején települtek vissza a reformátusok, ekkor a templom újjáépült, és egy kis fa harangtorony is került mellé. 1882-ben leégett az egész falu ‒ a templom és a fa harangláb is. 1883-ban – torony nélkül – a templom újjáépült. 1891-ben épült meg az új torony. A templom elé az I. világháborús emlékmű 1931-ben került. A II. világháború nagyon megviselte a templomot, amit 1949-ben állítottak helyre. (3.) Az azóta eltelt évtizedek során is történtek rajta kisebb-nagyobb külső és belső felújítások. Ekkor derült ki, hogy a templom eredetileg körtemplom volt.

temp02

A templom belseje (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

temp03

A templom belseje (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

temp04

A templom XII. századból fennmaradt ablaka (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

temp05

A templom előtt álló I. világháborús emlékmű a turullal (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A templom előtt lévő tér egy kis emlékhellyé alakult át 1990-től. Az I. világháború felső-barczika elesettjei mellé felkerültek a II. világháború áldozatainak a nevei, valamint egy 1848-as emléktábla is. „Minden Magyarokért” kopjafa került a templom bejáratának az egyik oldalára. A másik oldalon Szabó Sámuel lelkész úr sírköve látható. Emléktábla került a templom oldalára Bocskai Istvánra emlékezve, akinek a nevét a 2000-es évben vette fel a tér. Szép emlékművet állítottak a térre az aradi vértanúknak is.

Mivel XII. századi leletek is előkerültek a templomból, a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium régészeti lelőhellyé minősítette.

temp06

A kifosztott kripta a barczikai temetőben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

temp07

Az egyetlen általunk talált jó állapotú sírkő a barczikai temetőben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A temetője kezdetektől fogva a domb oldalában volt, a jelenlegi Tompa Mihály Református Általános Iskolával szemben. A Kiserdőben lehet megtalálni, nagyon rossz állapotban. Egy kifosztott kriptán és három sírhelyen kívül – ebből már kettő jelöletlen – mást nem találtunk. A temető mérete soha nem haladta meg az 150×50 métert. Mivel Felső-Barczika nagyon sokáig megőrizte református voltát, így református temetőről beszélhetünk. (Feltételezésem szerint az 1700-as évek elejére tehető a kialakulása, amikor Felső-Barczika újra benépesült.)

Demkó Katalintól kapott információk szerint sok sírt exhumáltak, és az 1966-ban megnyílt köztemetőbe kerültek az elhunytak.

Sajókazinc

temp08

A sajókazinci református templom (Fotó: Kismarton Tamás)

Kezdetben ez a településrészünk is katolikus** volt. Katolikus temploma** már az 1332-es évben állt. 1552-ben a törökök kirabolták és lakóit elhurcolták. 1564-ig csak 17 ház állt a területén, ezek lakói már reformátusok voltak. 1576-tól az 1526-ban épült templomot vették birtokukba. 1659-ben egy újabb törökdúlás után a falu majdnem teljesen elnéptelenedett. 1700-ban még csak egy fatemploma volt a gyülekezetnek, majd 1732-ben már a helyreállított templomot használták. Ekkor az egykori temető közepén álló templom igen jól karban volt tartva. 1792-ben építették újjá a templomot, ami tornyot is kapott. 1825-ben leégett, 1826-ban helyreállították és átalakították. Ebben a templomban keresztelték meg városunk híres szülöttjét, Egressy Bénit – eredeti nevén Galambos Benjámint ‒, akinek az édesapja abban az időben a gyülekezet lelkipásztora volt. Műemlék jellegű templom. A sajókazinci egyházhoz tartozott – sőt a mai napig is odatartozik – Alsó-Barczika és Herbolya-bányatelep. (9.)

A templom körüli temetőt még az 1700-as években felszámolták, a sírokat exhumálták és egy közös sírba kerültek a csontok a sajókazinci temetőben. (Az információért köszönet a templomot nekünk bemutató szolgálatkész hölgynek!)

A település temetőjéről a 7. rész kiegészítésében lehet bővebben olvasni!

temp09

A templom belseje (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

temp37

Egressy Béni emlékműve a templom előtt (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

temp10

A régi keresztény temető (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Berente

temp11

A berentei református templom (Fotó: Ari Flórián)

A kezdeti időkről nem sokat lehet tudni. Kétszer pusztították el a falut a törökök, először 1586-ban, majd 1687-ben. 1598-ban már állt a református temploma. A második törökdúlás idején a templom rommá lett. 1711-ben népesült be a falu reformátusokkal. 1731-ben fatemplomot építenek, majd 1780-ban fa harangtornyot emelnek. A ma is látható templom 1783-ban épült, állítólag a rommá lett középkori templom helyén és anyagainak a felhasználásával. (4.) Temetője a templom felett volt mindig – feltételezhetően az 1700-as évek elejétől ‒, és a mai napig használatban van.

Mint látható, a reformáció terjedésével a református egyház uralta egész Kazincbarcika területét a XIX. század elejéig. Ez nem azt jelenti, hogy ezután elvesztette volna a dominanciáját, csak annyit, hogy ekkor indult meg az egyéb felekezetek bevándorlása erre a területre. Ez annak is köszönhető volt, mert a XIX. század végén a bányászat megindulásával vegyes vallású emberek költöztek főleg Alsó-Barczikára, Sajókazincra és Berentére. Mivel ezeken a területeken a római katolikus lakosság létszáma lassacskán megközelítette a reformátusokét, így a XX. század elején újabb templomok építése vette kezdetét.

temp12

A templom belseje (Fotóforrás: www.tirek.hu)

temp13

A berentei régi református temető és a harangtorony (Fotó: Ari Flórián)

Izraelita hitközség

temp14

A sajókazinci zsinagóga (Fotóforrás: www.magyarzsido.hu)

1806-ban alakult meg, sajókazinci zsinagógájuk megépítésének az ideje ismeretlen. Soha nem volt nagy létszámú közösség – 1929-ben 94 fő, a II. világháború előtt pedig 64 fő –, ellenben gazdagságuk révén alapvetően befolyásolták Sajókazinc, Barczika és Berente mindennapi életét. Temetőjüket a dombon létesült sajókazinci temető felső részében hozták létre még a XVIII. században. (Lásd a 7. rész kiegészítését!) A deportálások és a II. világháború után a hitközség 14 fővel újjászerveződött. A hitközség sorsa a számomra a továbbiakban ismeretlen. Annyit lehet még tudni, hogy 1959-ben emléktáblákat állítottak a még üzemelő imaházukban. Zsinagógájukat 1977-ben bontották el az új városrész építése miatt. Helye az újkazinci városrészben, a volt Bányászklub helyén volt. (2., 5.)

A hitközség különlegessége még az volt, hogy a kezdeti időkben a neológ zsidó hitet követték – ez Borsodban nagyon ritka volt –, csak később tértek át az ortodox zsidó hitre. Ez a síremlékeken is szépen tükröződik, így egy nagyon különleges zsidó temető található Kazincbarcikán!

temp15

A zsinagóga belseje (Fotóforrás: www.magyarzsido.hu)

temp16

Most ez áll a helyén… (Fotó: Kismarton Zsolt)

temp17

A volt sajókazinci zsidó temető (Fotó: Kismarton Zsolt)

Római katolikus egyház

temp18

A berentei Szent Kereszt Felmagasztalása templom (Fotó: Ari Flórián)

temp19

A berentei katolikus templom belseje (Fotóforrás: www.berente.hu)

temp20

A Szent Család templom (Fotó: Kismarton Tamás)

temp21

A Szent Család templom belülről (Fotó: Szabó Ákos)

temp22

Az Avilai Nagy Szent Teréz-templom Sajókazincon (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

temp23

A templom kertjében (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

temp24

A sajókazinci templom belülről (Fotó: Szabó Ákos)

Természetesen a reformáció elterjedése előtt már laktak Kazincbarcika területén katolikusok, ellenben a török uralom ideje alatt a falvak kihaltak. Így az újabb katolikus betelepedés a XIX. században indult meg, első templomuk csak a XX. század elején készült el. Először a berentei Szent Kereszt Felmagasztalása templom épült meg 1910-ben, majd 1913-ban a sajókazinci Avilai Nagy Szent Teréz-templom. (5) Kazincbarcika legfiatalabb temploma is római katolikus, amit 2007-ben szenteltek fel ‒ ez a Szent Család templom. Kezdettől fogva mindkét helyen a református temetőt használták temetkezési célokra. (Részletesebben lásd a 7. rész kiegészítését!) A Szent Család templom építésekor a templom alsó részében urnasírhelyek kerültek kialakításra.

Érdekes a berentei és a sajókazinci templomok esetében – mivel majd egy időpontban épültek –, hogy az eredeti tervek alapján a két templom eredetileg a másik településen állt volna. A sajókazinciak nyomására cserélték el Berentével a terveket…

Görög katolikus egyház

A görög-katolikus egyház Szent János apostol és evangélista görög katolikus templomát 1995-ben szentelték fel Kazincbarcikán a Kórházdomb alatt.

temp25

A Szent János apostol és evangélista görög katolikus templom Kazincbarcikán (Fotó: Kismarton Tamás)

temp26

A templomban kialakított urnasírhelyek (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Ebben a modern templomban – az oldalában – szintén urnasírhelyek kerültek kialakításra.

temp27

A görög katolikus templom belseje (Fotóforrás: www.gorkat-kazincbarcika.hu)

Herbolya-bányatelep

Herbolya-bányatelep létrejötte Sajókazinc területén 1894-re tehető. Ekkor – a bányászat iparszerű megindulásával – sok bányász költözött Alsó-Barczikára, Sajókazincra és az újonnan létrejövő Herbolya-bányatelepre (5.), változatos vallási közösségeket létrehozva. (Ekkor emelkedett meg hirtelen például a római katolikusok száma is elődtelepüléseinken. (2., 5.)) Mivel Alsó-Barczika a református egyház szempontjából Sajókazinchoz tartozott (3.), így a különböző vallású emberek igényeit a sajókazinci templomok látták el. Így Herbolya-bányatelepen templom nem épült.

Létrejött viszont egy kis temető a Sáros-völgy bejáratánál, szemből nézve a bal hegyoldalon. A napokban bejártuk, és nagyon kellemes meglepetés ért minket! Egy nagyon különleges temetőről beszélünk: nagyon meredek hegyoldalban jött létre, elképzelni is nehéz, hogy a sírokat hogyan építették ki ezen a területen. A hegyoldal sarkából kis ösvény indul neki a hegynek, és igaz, hogy a cserjék és a fák már benőtték a területet, nagyon jól gondozott, tiszta ösvények vezetnek – a legtöbbször – karbantartott sírokhoz és sírhelyekhez. Egy kis labirintus ez a hely, már csak emiatt is javasolni tudom a bejárását! A temető érdekessége még az is, hogy 1966 utáni sírokat is lehet a területen találni.

temp28

A Herbolya-bányatelepi temető (Fotó: Kismarton Zsolt)

temp38

Azért régi, már nem gondozott sírok is vannak a területen… (Fotó: Kismarton Zsolt)

Hősök Emlékműve – Sajókazinc

Külön foglalkozom ezzel az emlékművel, mert rengeteg félreértés van körülötte. Nos, egy kis nyomozás után sikerült egy picit előrelépni.

Sokan keverik ezt az emlékművet a Hősök Kertjében régen állt emlékművel. Még a Wikipedián is rossz a leírás! Ellenben a barcikaihistorias.hu oldalán megjelent „Amikor én még kissrác voltam…” című cikk jól írja le!

„Az első világháborús hősi emlékműről van szó, amelyet 1933-ban helyeztek el Sajókazinc főutcáján, majd annak szanálásakor – a nyolcvanas években – került jelenlegi helyére, a református templomhoz. Az emlékmű készítője Rözge László szobrászművész.” (7. ,8.)

Tehát: Az emlékművet 1933-ban készítették és helyezték el a falu FŐUTCÁJÁN. Kezembe akadt egy képeslap 1939-ből, ami azt igazolja, hogy már akkor úgy nézett ki az emlékmű, ahogyan a mai napig látható.

temp35

1939-ben feladott képeslap részlete (Fotóforrás: www.hungaricana.hu)

temp36

Az emlékmű a templom kertjében 2016-ban (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Majd – ahogy az idézetben is szerepel – 1989-ben helyezték át a sajókazinci református templom kertjébe, amikor a városrész rendezése bekövetkezett.

Az 1970-es években még egészében állt a Hősök Kertjében az emlékmű – köszönet az információért Szakács Lajosnak –, valamint az 1933-ban felállított emlékműnek volt tervezője is – tehát nem helyezték át ‒, így teljesen egyértelmű, hogy ennek az emlékműnek SEMMI KÖZE NINCS a Hősök Kertjében állóhoz! (Nem is így nézett ki. A Hősök Kertje emlékműve obeliszkszerű volt.)

A Hősök Kertje ‒ Sajókazinc

A Sajó hidak felkutatása során hallottunk egy érdekes helyről, ami a Sajó partján helyezkedik el, a Hősök Kertjéről. Természetesen a hidak felkutatásakor az említett helyet is felkerestük és megörökítettük. Sajnos a hely érdemtelenül nagyon rossz állapotban van, megóvása – ha még lehetséges – nagyon sürgős lenne.

Hazaérve egy kis kutatómunkát végeztem, ahol az is kiderült, hogy Kazincbarcika 2005-ben a 44/2005-ös rendeletben helyi védelem alá helyezte. (Azonosító: +03502) Ez a védelem – sajnos – csak 2010-ig nyomon követhető, és a hely megóvása érdekében ez idő alatt semmi sem történt. (Kivételt képeznek a helyi lakosok, akik sokáig küzdöttek a hely karbantartásáért. Minden tisztelet az övék!)

tempt6

A „temető” helye sárga pöttyel jelölve (Térképalap: Google)

Mint kiderült, ez nem temető, hanem egy emlékmű volt. A talpazat még a helyén van, írást nem tartalmaz, ellenben a felső kő le van döntve – vajon kinek volt az útjában? –, és az átellenes oldalain felirat található. (A kőnek egyes részei le vannak törve.) Az emlékmű legfelső részét nem találtuk meg. (Obeliszkszerű volt.)

A KDK*** facebookos oldalán – Képi Demokrácia, Kazincbarcika – előkerültek információtöredékek, amiből nagyjából a hely leírása elkészíthető volt. (Köszönet a segítségükért!)

Nagy valószínűséggel trianoni emlékhelynek építették meg Sajókazinc lakói a hat vadgesztenyefa árnyékában. Volt egy központi emlékmű – obeliszk ‒, és minden egyes vadgesztenyefa alatt egy-egy körülbelül 50 cm magas legömbölyített oszlop, rajta kék színű kör alakú – tűzzománc? ‒ emblémával, és alatta egy ún. sírhellyel. A trianoni eredet onnan feltételezhető, hogy az 1919-es emlékmű 1933-ban készült el a falu főutcáján, így nem tudom elképzelni, hogy két emlékművet is állítottak volna ugyanabból a célból. Ráadásul a feliratok is ezt sugallják…

Azért erre a helyre helyezték az emlékkertet, mert mellette – a Bika réten – volt Sajókazinc sportpályája, így május utolsó vasárnapján, a Magyar Hősök Emléknapján ‒ ma a gyermekek napja – a mérkőzés után átvonultak erre a helyre, és megemlékeztek az elesettekről. (6.)

Sajnos a Sajó áradásai, a II. világháború, végül az esztelen rombolás mindent tönkretett. (6.)

temp29

Vadgesztenyefák árnyékában (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Érdekes kérdés még, hogy ez valójában temető-e? A legtöbb forrás határozottan állítja, hogy nem, csak egy emlékhely, ellenben vannak források, amik határozottan állítják, hogy a területen sírok vannak. (5.) A fejezet elején, a tajertektar.hu térképén a vasútig terjedő erdős részt temetőként jelöli. (Az erdős rész a mostani Google térképen is jól látható. Lásd fentebb!) Ez azért is érdekes, mert elképzelni sem tudom, hogy a vasút vonalát követve „épült” volna ide temető, már csak azért sem, mert ez a vasúti delta csak 1954-ben készült el, jóval az események után!

Ráadásul – mint már többször rámutattam –, a régi emberek igen logikusak voltak. Ártérre NEM telepítettek még háborús temetőt sem! Az áradások igen érdekes dolgokat műveltek volna. Ezt erősíti meg pár sajókazinci idős ember is, akik határozottan állítják, hogy a sírhelyek alatt NINCS eltemetve senki! Megfigyelhető, hogy Kazincbarcika ÖSSZES régi temetője hegyoldalban volt – van ‒, nem véletlenül. Pont az (5.) forrás írja le – 49. oldal –, hogy az I. világháború harci cselekményei nem érintették Kazincbarcika területét, akkor miért lenne itt katonai temető? (II. világháborús lehetne, de annak a Hősök Kertjéhez már semmi köze nem volna.)

Érdekes még a ledöntött kő is, hiszen az átellenes oldalain felirat található. Mivel a kő fejjel lefelé áll ‒ és egyes törmelékek még mellette vannak –, a számítógép segítségével a feliratokat talpra állítottam, a letört darabokat a helyükre raktam. Mivel az írás nagyon nehezen olvasható, így egy kicsit manipuláltam a képeket. Így sikerült a KDK-sok hathatós segítségével a feliratokat azonosítani.

temp30

Az obeliszk talpazata, jobbra tőle a feliratos ledöntött kő (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

temp31

A kő egyik oldala (Fotó: Kismarton Zsolt)

A felirat: „Mind hősök ők, mind férfiak, mind hű és hazafi” ‒ Idézet Garay János költő verséből. (A versben eredetileg a „hősek” szó szerepel.)

temp32

A kő másik oldala (Fotó: Kismarton Zsolt)

A felirat: „Hiszek Magyarország feltámadásában” ‒ Idézet az ún. Magyar Hiszekegyből, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna szerzeményéből.

Tehát – mint látható –, nagyon érdekes és titokzatos téma a Hősök Kertje, melynek a pontos történeti feltárása még várat magára…

Világháborús sírhelyeink

Ha már a Hősök Emlékműve és a Hősök Kertje szóba került, nem lennék korrekt, ha nem említeném meg Kazincbarcika – volt ‒ területén fellelhető világháborús sírhelyeket is, amiket a háború áldozatainak emeltek, és ténylegesen katonasírokat fednek.

Ilyen volt a régi kazincbarcikai temetőkben is, de van kettő, amit nem temetőben állítottak fel.

Az egyiket Herbolya-bányatelepen, a másikat Berentén találjuk. Mindkettő II. világháborús katonasír. A Herbolya-bányatelepiben egy orosz katona van a lovával együtt eltemetve, emlékművet is kapott. (6.) A berentei egy portának a kertjében van, több katonasír található itt. (4.)

Érdekességként megemlíteném, hogy a berentei Bodnár porta már a berentei önkormányzat tulajdonában van.

temp33

A Herbolya-bányatelepi II. világháborús emlékmű. Sajnos az állapota egyre romlik… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

temp34

Katonasírok Berentén a Bodnár portán (Fotó: Ari Flórián)

💡
*: Pillanatnyilag például a sajókazinci temető tulajdonviszonya még tisztázatlan…
**: Katolikusok: A reformáció előtt nehéz katolikusokról beszélni, hiszen az egyház szakadása még nem történt meg. Tehát valójában „keresztények” voltak, tehát csak az érthetőség kedvéért írok katolikusokat.
***: Nagyon-nagy hálával tartozom a KDK facebookos csoport tagjainak, hogy ezt a részt összeállíthattam. Nagyon sokat segítettek. Kiemelnék pár személyt, akiknek a hozzászólása a legfontosabb volt a számomra: Ombodi Károly, Husonyicza Gábor, Demkó Katalin, Szakács Lajos és Kolumbán Áron.

Források

1.: Kazincbarcika 2015-ös Integrált Városfejlesztési stratégiája. 2015
2.: Markovics Laura: A zsidótörvények végrehajtása Borsod megyében ‒ 2014
3.: Lovas Tiborné: Tükörcserepek – 2009 (Kolumbán Zoltán)
4.: Szőke Lajos: Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről ‒ 2004
5.: Csurák Zsuzsanna: Kazincbarcika története ‒ 2004
6.: Husonyicza Gábor, Kazincbarcika volt állomásfőnöke
7.: Barcikai Históriás újság (Takács István)
8.: Barcikai Históriás online változata (www.barcikaihistorias.hu)
9.: www.tirek.hu

4 hozzászólás

Leave a Reply to Kismarton ZsoltCancel reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .