Kazincbarcika régi utcáin II. ‒ A tömegközlekedés

Kismarton Zsolt írása

Ha már az előző részben (Kazincbarcika régi utcáin) az utcákat jártuk, akkor most essen szó a helyi tömegközlekedésről is…

Az első helyi autóbuszjárat 1954-ben indult el az Újváros‒Vasútállomás viszonylatban. Akkora volt a vasúti forgalom, hogy egyszerre hat fakarusznak kellett lemennie az állomásra, hogy az utasokat felszállítsák a városba!

Fakarusz az A. úton (Fotóforrás: KDK)

Érdekességképpen megemlíteném, hogy az első Újváros‒Miskolc távolsági busz csak 1955-ben indult el, napi egy pár járattal! (2017-ben ez a szám – csak a Kazincbarcika‒Miskolc viszonylatban, nincsenek benne az Ózdra tartó autóbuszok ‒ 70 (!) pár járatot jelent.) 1960-tól kezdődően folyamatosan cserélték le a fakaruszokat Ikarus buszokra. (37)

Kezdetben az autóbuszok a Rákóczi tér elől indultak. Az Irinyi Szakközépiskola felépítése után – 1961-ben – kerültek az iskola elé, és az iskola mellett kialakított buszfordulóban fordultak meg. (Az emberek egyszerűen Szabó János körtérnek hívták a helyet. Szabó János 1957‒1963 között volt Kazincbarcika tanácselnöke.) Miután átadták a buszvégállomást 1973-ban az Egressy út végén, természetesen a buszok már innen indultak. (A mai napig is így van.)

1961-től beszélhetünk valódi helyi autóbusz-közlekedésről. Papp Attilának köszönhetően (37) egy-két régi menetrend ránk maradt, és szerencsére én is jó párral rendelkezem, 2010-től pedig már az internet is sokat segített. Az 1990-es évek végéig a helyi tömegközlekedés töretlenül fejlődött, ekkor érte el a csúcsát 26 különböző járatszámmal!

Az 1960-as évek elején váltották fel a fakaruszokat az Ikarus 30 és 31-es autóbusztípusok. Később „utánfutót” is kaptak, mert a sok ember elszállítását rengeteg busszal tudták csak biztosítani. Ezeket követte a híres Ikarus 66 – a farmotoros –, majd 1967-től megjelentek az Ikarus 620 és az Ikarus 630 autóbuszok is. (Megjegyezném csak úgy mellékesen, hogy a csuklós busz ‒ bár voltak előzményei ‒ magyar találmány, mint ahogy a teljesen alacsony padlós busz is stb.) Mivel még ez sem elégítette ki sok esetben az utasok elszállítását, az 1970-es évek elején a város kiszolgálására megérkeztek az Ikarus 180-asok. (Ez a csuklós-busz azért is érdekes, mert az Ikarus honlapja szerint Budapesten kívül csak néhány vidéki városban fordult elő belőlük egy-egy darab. Nos, Kazincbarcika folyamatosan többel is rendelkezett!) 1974-ben kapta meg a város az első 10 darab Ikarus 200-as sorozatú autóbuszát. (37) Mivel nem az Ikarus buszok történetét szeretném leírni, így nem folytatom a városban megfordult buszok felsorolását. 🙂

Ikarus 30-as utánfutóval Kazincbarcikán a Lenin úton (Fotóforrás: Fortepan.hu)

Az alábbiak szerint közlekedtek a buszok az 1965, 1966 és 1967-es években (37):

1: Újváros – BVK**
2: Újváros – Felső-barcikai elágazás – BVK – Hőerőmű
2A: Újváros – Berente – Hőerőmű
2B: Újváros – Könnyűbetongyár – Hőerőmű
3: Újváros – Vasútállomás
4: BVK – Újváros – Herbolya
5: Újváros – Felső-Barcika

Ez 1969-re így változott meg (37) (Még 1971-ben is ez volt a helyzet.):

1: Újváros – BVK
1A: Újváros – Szabó Lajos út – BVK
2: Újváros – Könnyűbetongyár
2A: Újváros – Berente
2B: Újváros – Hőerőmű
3: Újváros – Vasútállomás
4: Újváros – Herbolya
5: Felső-Barcika – Hőerőmű
6: Újváros – Felső-Barcika – BVK

Érdekesség, hogy az 1970-es évek közepén egy-két évig volt 11-es járat is, ami a későbbiekben a 23A jelzést kapta.

1978-ban pedig ez volt a helyzet:

1: Autóbusz-állomás – BVK
1A: Központi iskola ‒BVK
2: Autóbusz-állomás ‒BVK – Könnyűbetongyár
3: Autóbusz-állomás – Vasútállomás
4: Autóbusz-állomás – Herbolya, Terv-táró
5: Hőerőmű – Táncsics Mihály kultúrház
6: Autóbusz-állomás – Táncsics Mihály utca – BVK
7: Autóbusz-állomás – Habselyem
8: Autóbusz-állomás – ÉRV II. telep
8A: Autóbusz-állomás – Dimitrov Általános Iskola
21: Autóbusz-állomás – BVK ‒ Berente, kultúrház
21A: Autóbusz-állomás – BVK ‒ PVC-gyár
22: Autóbusz-állomás – Hőerőmű – (Berente, kultúrház)
23: Autóbusz-állomás – Szabó Lajos út – BVK – PVC-gyár
23A: Autóbusz-állomás – Szabó Lajos út – BVK
24: Autóbusz-állomás – Bányagépjavító
26: Herbolya, Terv-táró – Berentebánya

1983-ra az 1A, 2, 8A járatok megszűntek, de újak is forgalomba álltak. Az 1, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 21, 24 és 26-os járatok változatlan formában megmaradtak. Az új járatok az alábbiak voltak:

8B: Autóbusz-állomás – Márka ABC – ÉRV II. telep
20: Márka ABC – BVK – Bányagépjavító
20A: Márka ABC – BVK – BVK IV. sz. kapu
21A: Autóbusz-állomás – BVK – BVK 4. sz. kapu
22: Autóbusz-állomás – Hőerőmű – Könnyűbetongyár
22A: Autóbusz-állomás – Hőerőmű
23: Autóbusz-állomás – Szabó Lajos út – BVK – Bányagépjavító
23A: Autóbusz-állomás – Szabó Lajos út – BVK

A legtöbb járat nagyon magas járatszámmal közlekedett.

1985-re megszűnt a 20A és a 26-os járat, a 21-es járat pedig ekkortól kezdve Berentebányáig közlekedett. A többi járat változatlan formában megmaradt, és pár új járattal is bővült:

1Y: BVK – 12. sz. óvoda
2: Autóbusz-állomás – BVK – Bányagépjavító
21B: Autóbusz-állomás – Berentebánya

Menetrend 1978-ból

Menetrend 1983-ból

1986-ban minden járat megmaradt, és tovább bővült a lista:

1Y: BVK – 12. sz. óvoda – Akácfa utca (Útvonal-hosszabbítás.)
4B: Autóbusz-állomás ‒ Kertváros – Herbolya, Terv-táró

1987-ben megszűnt az 1Y járat, de tovább bővült a kínálat:

22B: Autóbusz-állomás – Szabó Lajos út – Könnyűbetongyár
22C: Autóbusz-állomás – Szabó Lajos út – Hőerőmű
23B: Autóbusz-állomás – Szabó Lajos út – Bányagépjavító

1988-ban nem szűnt meg egy járat sem, de további kínálatbővítés történt:

4C: Autóbusz-állomás – KISZ-lakótelep
9: BVK – Szabó Lajos út – Sport utcai óvoda
42: KISZ-lakótelep – Szabó Lajos út – BVK – Bányagépjavító

Ikarus 66-osok – farmotorosok – az Irinyi Szakközépiskola előtt (Fotóforrás: KDK)

1989-től a 42-es járat már a Vájár utcai buszfordulótól járt, a 9-es járat útvonala pedig megváltozott:

9: BVK óvoda – Mikszáth Kálmán utca – Autóbusz-állomás

1990-ben nyerte el a 9-es járat a végleges formáját – a Vízművek jóvoltából ‒, valamint már a 4C-s járat is a Vájár utcai buszfordulóig közlekedett. Egy új járattal is bővült a kínálat:

6Y: BVK – ÉMÁSZ – 1. sz. óvoda
9: Autóbusz-állomás – Pincesor – Kiserdősor – Autóbusz-állomás

Menetrend 1990-ből

Ennek a sorozatnak az utolsó eleme az 1991, 1992, 1993 és 1994, amikor is a menetrendekben semmilyen változás nem történt, és a csúcsára ért Kazincbarcika helyi tömegközlekedése. Most mind a 26 járatot felsorolnám, hiszen ilyen ‒ szerintem ‒ a közeljövőben biztosan nem lesz:

1: Autóbusz-állomás – BC***
2: Autóbusz-állomás – BC – Bányagépjavító
3: Autóbusz-állomás – Vasútállomás
4: Autóbusz-állomás – Herbolya, Terv-táró
4B: Autóbusz-állomás – Munkás utca – Herbolya, Tervtáró
4C: Autóbusz-állomás – Munkás utca – Vájár utcai buszforduló
5: Hőerőmű – Táncsics utcai kultúrház
6: Autóbusz-állomás – Táncsics utca – BC
6Y: BC – ÉMÁSZ – 1. sz. óvoda
7: Autóbusz-állomás – Habselyem
8: Autóbusz-állomás – ÉRV II. telep
8B: Autóbusz-állomás – Márka ABC – ÉRV II. telep
9: Autóbusz-állomás – Pincesor – Kiserdősor – Autóbusz-állomás
20: Márka ABC – BC – Bányagépjavító
21: Autóbusz-állomás – BC – Berentebánya
21A: Autóbusz-állomás – BC – BC IV. sz. kapu
21B: Autóbusz-állomás ‒ Berentebánya
22: Autóbusz-állomás – Hőerőmű – Könnyűbetongyár
22A: Autóbusz-állomás – Hőerőmű
22B: Autóbusz-állomás – Mátyás király út – Könnyűbetongyár
22C: Autóbusz-állomás – Mátyás király út – Hőerőmű
23: Autóbusz-állomás – Mátyás király út – BC – Bányagépjavító
23A: Autóbusz-állomás – Mátyás király út – BC
23B: Autóbusz-állomás – Mátyás király út – Bányagépjavító
24: Autóbusz-állomás – Bányagépjavító
42: Vájár utcai buszforduló – Mátyás király út – BC – Bányagépjavító

Menetrend 1993-ból

1999-ben súlyos csapás éri a helyi tömegközlekedést ‒ hiszen Berente levált Kazincbarcikáról ‒, így a BC IV. sz. kapuján túl már távolsági közlekedésről kell beszélnünk. Hirtelen megszűnt a 2, 5, 20, 21, 21A, 21B, 22, 22A, 22B, 22C, 23A, 23B és a 24-es járat. Tehát megfeleződött Kazincbarcika járatszáma. A 23-as jelű busz vette át a 23A helyét, a 42-es pedig csak a BC-ig közlekedett.

2001-re tovább csökkent a járatszám: megszűnt a 6Y és a 8B ‒ aminek a helyét a 8-as járat vette át. Az is különlegesség az évben, hogy megpróbálkoztak a 4-es járat Billatáróig való közlekedtetésével. (Nem vált be – sajnos ‒, nagyon hamar megszűnt a Billatáró – Tervtáró szakasz.) Tehát a helyi járatok 2001-ben így néztek ki:

1: Autóbusz-állomás – BC
3: Autóbusz-állomás – Vasútállomás
4: Autóbusz-állomás – Herbolya, Terv-táró ‒ Billatáró
4B: Autóbusz-állomás – Munkás utca – Herbolya, Tervtáró
4C: Autóbusz-állomás – Munkás utca – Vájár utcai buszforduló
6: Autóbusz-állomás – Táncsics utca – BC
7: Autóbusz-állomás – Habselyem
8: Autóbusz-állomás – Márka ABC – ÉRV II. telep
9: Autóbusz-állomás – Pincesor – Kiserdősor – Autóbusz-állomás
23: Autóbusz-állomás – Mátyás király út – BC
42: Vájár utcai buszforduló – Mátyás király út – BC

Menetrend 2001-ből

2010-re újabb járatok szűntek meg: a Habselyem bezárásával megszűnt a 7-es járat, és az igények csökkenése miatt az ÉRV II. telepre kijáró 8-as járat is. A 4-es járat újra csak Herbolya, Tervtáróig járt. Ez a helyzet maradt meg 2011-ben és 2012-ben is.

Egy Ikarus 266-os, és jobbra tőle egy Ikarus 180-as a kazincbarcikai Volán-telepen (Fotóforrás: KDK)

2013-ban megszűnt az 1-es és a 6-os járat is. A két járat helyett üzembe állt a 3B járat. Mivel azóta – 2017 – ez a helyzet nem változott, így megadom az útvonalakat:

3: Autóbusz-állomás – Vasútállomás
3B: Autóbusz-állomás – Táncsics utca ‒ Vasútállomás
4: Autóbusz-állomás – Herbolya, Tervtáró
4B: Autóbusz-állomás – Munkás utca – Herbolya, Tervtáró
4C: Autóbusz-állomás – Munkás utca – Vájár utcai buszforduló
9: Autóbusz-állomás – Pincesor – Kiserdősor – Autóbusz-állomás
23: Autóbusz-állomás – Mátyás király út – BC
42: Vájár utcai buszforduló – Mátyás király út – BC

Nem elég, hogy csak 8 helyi járat maradt, de ezek közül is öt csak „díszjárat”. A 4C naponta 2-3 pár járattal, a 3B csak munkanapokon 2 pár járattal, a 4B tanítási napokon csak egy pár járattal közlekedik, a 23-as és a 42-es járatoknak pedig munkanapokon csak egy odaútja van. A 3-as és a 3B-s járat menetrendje pedig különleges: a város úgy gondolja, hogy csak szellemvonatok járnak, így már kétszer is meglepődve tapasztaltam, hogy nincs busz egy-egy vonathoz…

A város igazi tömegközlekedését már csak a 4-es és a 9-es járat képviseli. (A 3-as is, ha minden vonathoz lenne busz. Nem kivitelezhetetlen, hiszen már csak 2 óránként járnak vonatok Kazincbarcikára…)

Félek tőle, hogy ez még nem a vége a leépítéseknek, de ha a buszok kihasználtsága tovább csökken, lesz ettől még rosszabb is…

💡

Kazincbarcika régi utcáin I‒II.

*: Megjegyezném, hogy megtudtam a kazincbarcikai okmányirodában, hogy Kazincbarcikán csak néhány „út” van hivatalosan, a többi mind utca. Az utak: Hadak útja, Jószerencsét út, Egressy út, Építők útja, Május 1 út, Mátyás király út, Herbolyai út, Tardonai út, Ózdi út, Attila út és a Gyermekek útja, valamint 2016-tól a Göncz Árpád út. A többi mind utca.
**: Ahol a buszútvonalban csak BVK-t írok, akkor az Ifjúság körtéri buszfordulóra, később autóbusz-állomásra utalok.
***: Ha csak BC-t írok, akkor a Szent Flórián téri autóbusz-állomásra utalok. A BVK 1991-től lett BorsodChem.

¤ : Pontosítást igénylő adat!

Források (az összes részhez)

1.: Kazincbarcika Földrajza – 1979
2.: Kazincbarcika, zsákutca vagy útelágazás? ‒ 1995
3.: Csurák Zsuzsanna: Kazincbarcika története ‒ 2004
4.: Bagyinszki Zoltán: Kazincbarcika 1954‒2004 ‒ Fotók
5.: Ifj. Truskovszky Gyula: Bükkvidéki kalauz ‒ 1898
6.: Erdey Gyula: Bükk útikalauz ‒ 1956
7.: Örvös János: Bükk utikalauz ‒ 1962
8.: Dely Károly: Bükk útikalauz – 1970
9.: Dr. Hevesi Attila: Bükk útikalauz – 1977
10.: Barcikai Históriás újság (Takács István)
11.: Barcikai Históriás online változata (Takács Zsolt ‒ www.barcikaihistorias.hu)
12.: Husonyicza Gábor, Kazincbarcika volt állomásfőnöke
13.: Géczi Gyula–Nagy Gyula: Szemtanúk szavaival ‒ 1956
14.: www.kisvasut.hu – A KBK honlapja
15.: 200 éves a borsodi szénbányászat 1786‒1986 ‒ 1986
16.: Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek… A borsodi – Ózd-vidéki ipar- és bányavasutak rövid története ‒ 2014
17.: Bombicz István, Herbolya-Tervtáró volt főmérnöke, bányamérnök
18.: Moór Attila – A Kisvasutak Baráti Szövetségének a régi vonalhálózatokkal foglalkozó tagja
19.: www.wikipedia.hu
20.: Szőke Lajos: Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről ‒ 2004
21.: Hidász Almanach 2007
22.: Lovas Tiborné: Tükörcserepek – 2009, Tükörcserepek 2 ‒ 2016
23.: Kazincbarcika Széchenyi 2020: Megalapozó vizsgálat Kazincbarcika város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához. 2015
24.: BNK Kft. ‒ Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.
25.: Kazincbarcika 2015-ös Integrált Városfejlesztési stratégiája. 2015
26.: Sütő László: A felszín alatti bányászat domborzatra gyakorolt hatásai a kelet-borsodi-szénmedencében.
27.: Rónaföldi Zoltán: Kronológia ‒ 2012
28.: Bertalan László–Dr. Szabó Gergely: Mederfejlődési vizsgálatok a Sajó hazai szakaszán, és a debreceni egyetem által készített felmérés a Sajóról 2014-ből. Mindkettő a debreceni egyetem munkája.
29.: Dr. Izsó István: A miskolci bányakapitányság területének bányaipara ‒ 2011
30.: Ifjúvá serdült város 1954‒1979 ‒ 1978
31.: Markovics Laura: A zsidótörvények végrehajtása Borsod megyében – 2014
32.: www.tirek.hu
33.: Takács István: 20 év Kazincbarcikáért – 1989
34.: Rónaföldi Zoltán: Kandó Kálmán és a borsodi szénbányászat, valamint az „Imperiál-ügy” ‒ 2015
35.: Balla László: Magyar vasúttörténeti dokumentumok – www.vasut.tk
36.: Papp Attila: Ismerkedjünk Kazincbarcikával – 1974
37.: Papp Attila meg nem jelent könyvei és összeállításai (A könyvek a kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár tulajdonát képezik.)
38.: Id. Alliquander Ödön: Magyarország szénbányászata 1940-ben – Miskolc 1989.
39.: Kazincbarcika 1971‒1975

A könyvben általánosan használt térképekről

A legnagyobb segítségemre az online térképek voltak, ilyen a terkep.google.hu, a terkep.turistautak.hu, a www.tajertektar.hu, a www.openstreetmap.hu és a mapire.eu. Természetesen a legfontosabb információkat tartalmazó térképeket segítőimtől és lektoraimtól kaptam, ezeket a megfelelő helyen megjelöltem.

A mapire.eu ellenben külön is szót érdemel: Itt lelhető fel az I., a II. és a III. Katonai felmérés online térképe, valamint a Magyar Királyság térképe is. Az utóbbi időben felkerült az 1941-es katonai térkép is a honlapra. Ezeket egy kicsit bővebben is taglalnám.

I. Katonai Felmérés (1763‒1787): Magyarország területét 1782 és 1785 között térképezték fel.

II. Katonai Felmérés (1806‒1869): Mivel a térképen már szerepel az 1871-ben megnyitott Miskolc‒Bánréve vasútvonal tervezete, így a térkép elkészülésének idejét 1869-re lehet tenni. (Találtam forrást, ami az 1829 és 1866 közötti időpontot jelöli meg.)

III. Katonai Felmérés (1869‒1887): Magyarország területét 1883‒1884-ben térképezték fel.

Magyar Királyság (1869‒1887): Mivel ez a térkép megegyezik a III. Katonai Felmérés térképével, így a felmérés időpontja azzal megegyező. Csak két különbség van a térképek között: az egyik, hogy „magyarosították” a neveket, valamint, hogy a méretaránya 1:25000.

Meg kell még említenem a www.vasutallomasok.hu-n szereplő 1910 körüli katonai térképet is: azért írom 1912 utáninak a könyvben, mert már szerepel rajta az 1912-ben megnyitott Ormospusztáig vezető normál nyomtávú vasút is.

Hozzászólás