Kazincbarcika külső területei

Kismarton Zsolt írása

Úgy gondoltam, hogy bemutatom azokat a területeket is, amelyekkel mélységeiben nem szeretnék foglalkozni ebben a könyvben, de fontosak Kazincbarcika történelmével kapcsolatban. Vágjunk is bele a történetbe…

Kazincbarcika külső területei (Térképalap: Google) Sárga vonal: Kazincbarcika határa. Sárga szaggatott vonal: Kazincbarcika régi határa

1.: Kazincbarcika ‘belterülete’ – ezzel a területtel részletesebben is foglalkozni fogok.
2.: Vécsetal-völgy
3.: Árnyék, vagy Árnyék oldal
4.: Barca-dűlő és a Kakashegyi-dűlő
5.: Izbonyó-dűlő és Izbonyóalja-dűlő
6.: Kis Bondor-dűlő
7.: Bondor-dűlő
8.: Előharaszt-dűlő
9.: Bondoralja-dűlő – régen Várdombalja – azaz a Kis szőlő-völgy és a Nagy szőlő-völgy
10.: Vármegi-dűlő – vagy Vármege-dűlő
11.: a város volt Ibolyás-völgyi üdülőháza
12.: Billatáró és a BVK billatárói üdülője
13.: Billatárói kertek
14.: Tardona-vulkán völgyei és környéke

A Kis Bondor-dűlő és a Bondoralja-dűlő között három hegycsúcs helyezkedik el: a Kis Bondor, a Nagy Bondor és a Kapós – avagy Kopó vagy Kopós. Mind a három hegytető régi név, a mai napig léteznek. Kertek találhatóak a környékükön. A nevüket arról kapták, hogy kutyával járt annak idején a környéken az erdőkerülő. 1976-ban adták át a Kapóson a tv-átjátszóállomást, majd 1996-ban a Telenor tornyát. (Akkor még Pannon GSM volt.)

Tv-torony a Kopóson

Az Előharaszt-dűlő és a Bondoralja-dűlő rejti magában a régi sajókazinci pincéket. A területen elég jó szőlőt termesztettek – termesztenek –, amiből a magyarok kedvenc nedűjét, a bort készítik. (Nem véletlenül hívják a Bondoralja-dűlő két völgyét Kis szőlő-völgynek és Nagy szőlő-völgynek.)

A Vármegi-dűlő – avagy Vármege-dűlő – arról híres, hogy 1983-ban a Vár-völgyében nyílt meg a kazincbarcikai sípálya. Sajnos nem sokáig üzemelt, azóta már a sífelvonó háza is romokban áll, a gépeket pedig egyes személyek „hasznosították”.

A régi Vitsatal-tanyát ‒ most Vécsetal-völgy ‒ Kazincbarcika megszületése előtt is lakták, ez volt a terület „szegénynegyede”. Most a bejáratát – 1994-től ‒ a Suzuki szalon uralja, ezen kívül kertek és víkendházak találhatóak itt. Ennek a völgynek a felső részén emeltek ki a Herman Ottó Múzeum régészei egy IX‒XI. századi vasolvasztót. (1973) (3, 37) A völgy elnevezése is érdekes, ugyanis már maga a német tal szó is völgyet jelent.

A Szabó Suzuki a Vécsetal bejáratánál

Az Árnyék ‒ vagy Árnyék oldalalja mostanában népszerű építkezési hely. Nagyon sok új építésű ház található a területén.

A Barca-dűlő, a Kakashegyi-dűlő, az Izbonyó-dűlő és az Izbonyóalja-dűlő régóta kerteknek ad otthont. Az Izbonyóaljával állt szemben – az út túloldalán ‒ az Izbonyó-tanya, ahol főleg juhokat tartottak. A tanyát 1945 után elbontották, most a helyén a volt Terv-táró épületei állnak.

A szaggatott vonaltól délre fekvő területek is érdekesek: régen Tardonához tartozott Billatáró és környéke. 1978-ban merült fel az az ötlet ‒ 1000/TK-67/VB. 1978 (IV.25) dokumentumban (37) –, hogy Tardona ezen területét Kazincbarcikához kellene csatolni, és egy üdülőövezetet kellene létrehozni a kazincbarcikai munkások számára a völgyben. (867 ha)* Ezt egy dokumentum megerősíti 1980-ban – áprilisban ‒, így 1981-ben¤ ez meg is történt. A dokumentum érdekessége még az is, hogy a távlati jövőben Tardonát mint Kazincbarcika városrészét említik. (Ha már itt tartunk, meg kell említenem, hogy a Településhálózat fejlesztési terv (1971) alapján Sajószentpéter 1985-ben már Kazincbarcikához tartozott volna!)

A városi elöljárók kedvenc helye volt az Ibolyás-völgy, ahova 1961‒1962-ben felépült a Városi Tanács üdülője. A romantikus, szép völgy annyira megihlette a tanácstagokat, hogy 1967 év végén elhatározták, hogy úttörővasutat kellene a völgybe vezetni. (Eredetileg az 1967-től megszűnt szénszállítás miatt a Kazincbarcika‒Herbolya-bányatelep szakaszt szerették volna ebben az évben megszerezni, de nem sikerült megegyezni a bányával.) Se ez, se az első terv nem valósult meg. Sőt! A bányászkodás miatt a bánya 1983-ban¤ megvásárolta a házat, ami az alatta lévő fejtések miatt megsüllyedt. Azóta romba is dőlt, és az utolsó téglát is hasznosították az épületből…

Billatáró és környéke

A BVK-üdülő maradványai Billatárón 2016-ban

A BVK 1966-ban építette fel Billatárón az üdülőjét. Nagyon népszerű hely volt, a ma élők közül is sokan megfordultak benne. A rendszerváltás után elhagyatott lett. Azóta katasztrofális állapotban várja sorsa jobbrafordulását. (Miután a városhoz került a rendszerváltás után, megpróbálták értékesíteni 2006-ban. 2011-ben megpróbálták bérbe adni. Egyik sem sikerült.)

A szaggatott vonal alatti terület tényleg gyönyörű. Rengeteg izgalmas völggyel és nyugodt környezettel várja a kikapcsolódni vágyókat. Most csak egyet említek: a Tardona-vulkán völgyei. A természetjárásról és környékünk természeti értékeiről szól a „Kazincbarcika természeti értékei, avagy Kazincbarcika turistakalauza” című füzet- és cikksorozatom.

A Szoros-völgy a könyv szerzőjével 🙂 (Tardona-vulkán)

💡

*: Régen kataszteri holdban vagy hektárban (ha) adták meg egy-egy terület méretét. A kataszteri hold mértékegységét kerülöm, ugyanis ebből többféle is létezett – például bécsi –, így nem igazán alkalmas egy-egy terület méretének a meghatározására. A hektár már jól kezelhető, hiszen 1 ha = 0,01 km2, azaz 1 km2 = 100 ha. Hivatalosan a hektár mint mértékegység megszűnt, de a mai napig használják. Természetesen a régi adatokat minden helyen hektárban adták meg.

Hozzászólás