Hazám, hazám, BVK – avagy egy hangos képeslap Kazincbarcikáról

Takács Zsolt írása

A hatvanas évek elejétől kezdtek elterjedni Magyarországon a hangos képeslapok. Ezek annyiban különböztek a manapság is kapható „zenélő képeslapoktól”, hogy a lemezjátszó 45-ös fordulatszámán lejátszva majdnem valódi zenei élményben lehetett része a hallgatónak. Az egyik ilyen hangos képeslapon a BVK egyik gyáregysége látható a Bánk bán leghíresebb áriájának „kíséretében”.

„Költemények, operaáriák, magyarnóták és twist-számok az új hangos levelezőlapokon”

A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata az ötvenes évek végén, egy egykori munkatárs visszaemlékezése szerint egész pontosan 1959. december 8-án kezdte el forgalmazni a „hanglemez képeslapokat”. A Colorvox névre keresztelt termékek hangfelvételeit a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) készítette el a Qualiton márkavédjegy alatt – a Qualitonból lett a hatvanas évek vége felé a ma talán jóval ismertebb márka, a Hungaroton.

A hangos képeslapok kínálata fokozatosan bővült, és zeneileg is viszonylag széles skálát fogott át. A képeslapok „képein” eleinte Magyarország turisztikai látnivalói szerepeltek, Budapest, a Balaton, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc jellegzetes és ismert tájai, épületei, de készültek hangos képeslapok egy-egy ünnephez, karácsonyhoz vagy húsvéthoz kötődően, illetve gyerekeknek szólóak is.

1962. december 16-i számában a Dunántúli Napló például az alábbiakról adott hírt:

„A Hanglemezgyártó Vállalat és a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat most elkészült tíz újfajta hangos Colorvox levelezőlapját bizonyára örömmel fogadják majd a hanglemez- és levelezőlap-gyűjtők. A Hanglemezgyártó Vállalat első ízben vett fel levelezőlapra verseket. A Petőfi Sándor: Szeptember végén és Vajda János: Húsz év múlva című költeményét Sinkovits Imre, illetve Pálos György szavalta hangos levelezőlapra.

Több Colorvox levelezőlapot készítettek a modern zene kedvelőinek is. A Velencei-tó, illetve a Mátraháza festői szépségű tájait bemutató hangos képeslapoknak most a dzsesszrajongók örülnek. Ezekre a lapokra ugyanis Tabányi Mihály: Táncoljunk twistet és Szabó János: Télen-nyáron című twist-számát vették fel. Erkel: Bánk bán című operájának Bor dalát Jámbor László, az Állami Operaház tagja énekelte a Tokaj látképét ábrázoló képes levelezőlapra. A komolyzene kedvelői Haydn három kis divertimentóját a Fertődi kastélyt bemutató levelezőlapról hallgathatják meg. Néhány magyarnóta-felvételt is készítettek Lakatos Sándor és népi zenekara közreműködésével. Az új Colorvox-levelezőlap árusítását rövidesen megkezdik.”

1962-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok emlékezetes pillanatait nem csupán képes levelezőlapokon örökítették meg, de 10 ezer darab Colorvox is készült az Aida vagy a Háry János egy-egy részletével.

A következő években tovább szélesedett a kínálat: a Balaton festői szépségű tájait bemutató képeslapokon vásárolhatták meg a dzsesszrajongók a Most ez a divat és a Colorado című twistszámokat. A „miskolci tavat” ábrázoló levelezőlapról a Gonzales című twistet hallhatták az olasz Ines Taddio előadásában. Dzsesszorgonán szólalt meg a Karaván című népszerű sláger az egyik Győrt ábrázoló képeslapon. Ismét felvették Colorvox lemezre a Kék-Duna keringőt és a János vitéz című daljáték népszerű számát, a Jancsi belépőjét, amelyeknek példányai az első kiadáskor napok alatt elfogytak. A komolyzene kedvelői Kodály Háry János című operájának intermezzóját az Országházat bemutató levelezőlapról hallgathatták meg. Az évtized közepén kizárólag hangoslevelezőlap-változatra írta Váry Ferenc és Bálint Ágnes a Mazsola című népszerű tv-mese egy epizódját.

1965-ben kiadott Colorvox képeslaplemez lillafüredi háttérrel. A rajta lévő dalt Mártay Zsuzsa énekli, az Illés zenekar kíséretével (Forrás: passzio.hu)

A Colorvoxok gyártása több mint tíz éven át folyt, aztán egyszer csak eltűntek az üzletekből.

Hová tűnt a Colorvox?

„Az utóbbi időben észrevettem: eltűnt az üzletekből a Colorvox képes levelezőlap, amely egyben hanglemez is volt. Jómagam azok közé tartoztam, akik szívesen vásároltak ilyet: csaknem 200 darab képes lemezem volt már. Vajon hová tűnt az üzletekből?” – tette fel a kérdést a Pest Megyei Hírlap hasábjain 1972. szeptember 7-én egy olvasó. És íme a rendkívül tömör sajnálatos válasz: „A Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál elmondották: a Colorvoxot azért nem gyártják, mert a kereskedelem egyáltalán nem rendelt. Az utóbbi években ugyanis rendkívül visszaesett a kereslet iránta. Sem az idén, sem jövőre nem lesz kapható az üzletekben.”

Pedig a papírboltokban, trafikokban, lemez- és könyvesboltokban, valamint a postán is megvásárolható „hangbarázdás képeslapok” már a használati utasításukkal is rabul ejthették az embert…

Bánk bán és az I. számú gyáregység

1963 novemberében avatták fel a BVK PVC I. gyárát, gondolhatnánk, ennek apropójából készült a kazincbarcikai képes hanglemez. Ám a képeslap számozása másról árulkodik: az alján található ML. 29-BVK/662 ugyanis a per jel után azt jelenti, hogy 1966 második negyedéve a helyes dátum. A „Manufactured by VSZM. Budapest” pedig arra utal, hogy maga a termék a budapesti Villamosszigetelő és Műanyaggyárban készült.

Ám ennél jóval érdekesebb a Komor Vilmos vezényelte Magyar Állami Operaház zenekara által előadott zenemű részlete. Ugyanis a teljes opera csak három évvel később, 1969-ben jelent meg lemezen, Ferencsik János vezényletével, parádés szereposztásban: Gertrúdot Komlóssy Erzsébet, II. Endrét Sólyom-Nagy Sándor, Ottót Réti József, Bánk bánt Simándy József, Melindát Ágai Karola, Tiborcot Melis György, Petúr bánt Faragó András, Biberachot pedig Palócz László alakította…

Miért épp a Hazám, hazám…?

Miért éppen ez a zenemű került a hangos képeslapra? Biztosat nem tudni, de az opera kapcsán egy nem is annyira vékony szál Sajókazincra vezet. Katona József legismertebb művét, a Bánk bánt ugyanis Egressy Béni szövegkönyve alapján Erkel Ferenc dolgozta fel operává 1861-ben, magát a drámát pedig először Egressy Gábor (Egressy Béni bátyja) jutalomjátékaként adták elő a fővárosban 1848. március 23-án. (Eredetileg március 15-én mutatták volna be a művet, ám amikor megérkezett a Nemzetibe a Táncsics Mihályt a börtönből korábban kiszabadító tömeg, a Bánk bánt félbe kellett hagyni. Egressy Gábor ekkor szavalta el a Nemzeti dalt.)

A Hazám, hazám Egressy Béni-féle eredeti szövege:

Miként vándor, ki tévedez viharzó éjjelen,
Avagy hajós a szélvésztől korbácsolt tengeren…
Úgy ingadoz felzaklatott lelkem határtalan
S vezércsillag nincs kétségem vad pusztaságiban.
Amott hangzik kipusztított hazám rémes jaja,
Itt elgázolt becsületem haldokló sóhaja.
Oh, mind a kettő orvosra vár
S míg itt töprenkedem;
Hazámra szemfödél borul, elvész becsületem!

Hazám, hazám, te mindenem!
Hisz mindenem neked köszönhetem.
Hazám, hazám, te mindenem!
Rajtad előbb kell, előbb segítenem.
Szegény hazám, te mindenem!
Rajtad előbb kell, előbb segítenem.
Magyar hazám, te mindenem!
Rajtad előbb segítenem,
Előbb kell segítenem!

Az 1930-as években az Operaházban több régi darabot is korszerűsítettek, így Erkel Hunyadi László című operája mellett a Bánk bánt is alaposan átdolgozták. A Hazám, hazám ismertebb változata, ami a lemezen is hallható, Nádasdy Kálmán operarendező, zeneszerző nevéhez köthető.

Ének: Simándy József

„A XX. századi operajátszás egyik legvarázslatosabb egyénisége volt a felejthetetlen, mindannyiszor a szív legmélyéből fakadó tenorhang birtokosa: Simándy József. Bár külföldi dalszínházak színpadán is énekelt, utolsó pillanatig a magyar közönség szolgálatában állt” – írta róla Ungár István*.

Simándy József hangja a nem kifejezetten operarajongókat is elvarázsolta annak idején, és minden bizonnyal elvarázsolja a mai napig is, életkortól függetlenül. Egressy Bénin, Gáboron és a „hangos képeslapon” keresztül úgy gondolom, ez ránk, kazincbarcikaiakra, fokozottan igaz…

*100 éve született Simándy József

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..