Emlékeztető

(Ezzel a címmel állandó rovat lesz a lapban. A rovat a lap megjelenésének időpontjában aktuális jelentősebb évfordulókra emlékezett.)

1944. december 12-13.

1944. december 12-én Berentét, 13-án pedig Sajókazincot szabadították fel a Szovjetunió 2. ukrán hadseregéhez tartozó 27. gyalogezred harcosai. December 13-án reggel 8 órára hivatták a Községházára Mogyorósi Pál volt jegyzőt, rendfenntartási utasításra. Itt jelen volt Czövek István is, akivel együtt szervezték meg a helyi rendet fenntartó nemzetőrséget.

1954. november 28-án

Tanácsválasztás volt az országban. A Kazincbarcikán lezajlott választásról így számol be a tanács akkori VB-elnöke, Bojkó József a város újságjában, a Kazincbarcika 1954. december 2-ai számában:
„Kazincbarcika dolgozói a tanácstag-választásra ugyanolyan lelkesedéssel készültek, mint az ország többi területén a dolgozó választópolgárok milliói…
Már a kora hajnali órákban alig várták a szavazás megkezdését. Voltak olyan családtagok, akik reggel 7 órakor együtt indultak a szavazóhelyiségbe…
Kazincbarcika választói… 28-án már délután 4 órára leadták szavazatukat a Népfront jelöltjére…”

1956. október 23-án

A város teljesen csendes, a dolgozók műszakba járnak, a váltás csak este van, s a műszak alatt rádióhallgatás nincs.
Az utca néptelen, mint abban az időben általában mindig, hiszen a város akkor még alig lakótelep, városi ranggal csupán papíron él…

1956. október 24-én

Megjelennek a sztrájkbizalmik és sztrájkra szólítanak fel minket…

1956. október 26-án

ózdiak jelennek meg és a pártbizottság előtt lévő csillagot felborítják, plakátokat szórnak szét, de nem nagy eredménnyel, mert a lakosság nagy része pesti és azok a hírekre elszaladnak… A posta és a sajtó hiányosan érkezik. Az üzletek óriási forgalmat bonyolítanak le… Helyi atrocitás nem volt… (Kazincbarcika város 7. kötet. Városi könyvtár 1969.)

1963. november 20.

Felavatták a BVK-ban Magyarország első PVC gyárát, mely a II. ötéves népgazdasági terv kiemelt nagyberuházásaként létesült.

1969. december 13.

Elkészült a Fő tér első létesítménye, az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár.

1973. november 7.

A VOLÁN Tröszt és a Városi Tanács pénzeszközeiből autóbusz pályaudvar épült, amit ünnepélyesen helyeztek üzembe.

1980. december 13.

Elkészült és megnyílt a Fő tér és a város legjelentősebb kereskedelmi létesítménye, a DOMUS áruház.

1982. december 8.

Ünnepi tanácsülésen adta át Ábrahám Kálmán építésügyi- és városfejlesztési miniszter a Hild János emlékérmet, amellyel a Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége tüntette ki Kazincbarcikát a dinamikus és harmonikus városfejlesztésért.

1986. november 3.

Ismét új létesítménnyel gyarapodott Kazincbarcika. Ezúttal a 112. sz. Alpár Ignác Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola avatására került sor, amellyel a város egyik mostoha körülmények között működő oktatási intézménye kapott új otthont.

1986. november 7.

„Egészségünkre” címmel rendezte meg az elmúlt héten szombaton a Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottsága és a „200 éves szénbányászat” jubileumi rendezvénysorozat szervezőbizottsága az immár hagyományosnak tekinthető dísztornát a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ színháztermében.

A szépszámú közönség láthatott hagyományos munkásdísztorna-elemekkel fűszerezett showműsort, társas és csapatgyakorlatokat, volt humor és színpadra létek a legkisebbek, akik még botladozó, bizonytalankodó lépéseikkel, de már-már felnőtt színvonalú műsort produkáltak, méltán váltva ki a közönség nyíltszíni tapsát. (Borsodi Bányász, 1986. dec. 4.)

Munkásgyűlést tartottak csütörtökön a Borsodi Vegyi Kombinátban, a gépészeti gyáregység csarnokában, ahol dr. Tolnai Lajos vezérigazgató szólt az éves munkáról. A kollektíva többek közt 11 milliárd forintot meghaladó termelési értéket állított elő, és nyeresége várhatóan meghaladja a másfél milliárd forintot. Ugyanakkor a gyár teljesíti szocialista és tőkés export kötelezettségét is. (Észak-Magyarország 1986. dec. 19.)

1987. november 6.

Kazincbarcikán a Tardona-völgyi kertvárosban ünnepélyesen átadták a Borsodi Vagyi Kombinát ifjúsági lakótelepét. Az 1982-ben elkezdett sorházas építési módszerrel kialakított telepen az átadás napjáig 134 otthonba már beköltözhettek a BVK dolgozói és azok családtagjai. További hatvankét lakást pedig jövőre vehetnek birtokukba tulajdonosai. (Népszabadság, 1987. november 7.)

1988. október 21.

Fennállásának 25. évfordulójáról emlékezett meg a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat. Ebből az alkalomból a kenyérgyár területén sütőipari gépeket és berendezéseket bemutató szabadtéri múzeum létesült.