Egy és más – innen-onnan

10 aranyérmet nyert a mestercukrász

1996. szept. 8-12. között tartották meg a XIX. berlini szakácsolimpiát, melyen 29 fős magyar küldöttség vett részt, és harminc ország csapatával mérkőztek. Az olimpián szép magyar siker született: összesítve a második helyen végeztek, egyetlen éremmel lemaradva a győztes Svájc csapata mögött.

Az olimpián Kopcsik Lajos mestercukrász, aki korábban Kazincbarcikán a Május 1. úti cukrászüzem vezetője volt, minden eddigi rekordot megdöntve, egymaga tíz aranyérmet hozott haza marcipánkészítményeivel, s az olimpia ünnepelt, csodálatos sztárja lett, akinek munkáit a Német Szakácsszövetség cukrászati különdíjjal is jutalmazta.

(A Déli Hírlap 1996. nov. 25-i számában megjelent cikk alapján)

Operált és lőtt

Rio de Janeiro (MTI). – Egy brazil sebész egy vakbélműtét kellős közepén lelőtte a vele dolgozó altatóorvost. A műtőasztalon fekvő beteg a lövésre felébredt az altatásból, de nyomban elájult a vérfürdő láttán… A gyilkos és az áldozat között … a műtét közben üzleti viszály tört ki. Marcelino Preira de Silva hatvanéves sebész váratlanul pisztolyt rántott, és három lövést adott le kollégájára, a 40 éves Emilson Riberio Eliasra.

(Észak-Magyarország, 1996. ápr. 3. sz.)

Idézet a Telefontosból

Az, hogy a távközlés “a mindennapi élet szerves része”, olyan megállapítás, amit nem illik leírni, mert közhely. Mégis megjelenik a zenében, a filmművészetben, a kabarék világában és anyanyelvünkben is. Nem érdektelen néhány percig elidőzni ennél a ténynél, felidézni néhány emléket, szóösszetételt, művészi alkotást.

A Meseautó című film híres jelenetében például Kabos Gyula küszködik a mondatokkal – és a telefon zsinórjával. És ha már a régi filmeknél tartunk: a harmincas-negyvenes évek termésében sok a “fehértelefonos” film, melyekben a dzsentri-polgárkörnyezetben játszódó alkotásokban fő szerep jutott a fehér színű telefonnak.
A slágerek szövegeiben “sír” a telefon vagy “néma marad”, avagy éppen “nem csörren meg”. De jelentős cselekménybonyolító a telefon a kabarékban, groteszk jelenetekben is. A recsegő, halk, megszakadó vonal örökzöld humoros téma.

Azt viszont még a legtudósabb telefonszakértők sem tudják pontosan, hogy miként született a beszélgetések első szava, a Halló! Egyes vélemények szerint Puskás Tivadar még Edison munkatársaként használta ezt a szócskát, egyszerűen azt közölve a vonal túlsó végén lévő beszélővel – önkéntelenül magyar nyelven -, hogy igen, hallom! Mindenesetre ez a szó nagy karriert futott be.

Krizsik Alfonz
(A Telefontos újság 1996. ápr. 15-i számából)

Kutyát harapott

Kairó (MTI). – Ismét megtörtént az, amit a világ újságíró-iskoláin a figyelemre méltó esemény példájaként szoktak emlegetni: ember harapott meg egy kutyát. Nevezetesen Ahmed Szaid 22 éves egyiptomi munkanélküli követte el a fenti cselekményt, mégpedig azért, mert a kutya vonyított … Szaid annyira dühbe jött attól, hogy semmiféle csitítás nem hatott az ebre, hogy mérgében megharapta az állat mindkét fülét.

(Észak-Magyarország, 1996. máj. 10. sz.)

“Felszólalt” a templomban a polgármester

Tibolddaróc polgármestere, Ágfay Gábor a vasárnapi szentmise után “felszólalt” a templomban, s fenyegető szavakat hallatott azok ellen a szülők ellen, akik aláírásgyűjtést szerveztek az iskola igazgatójának lemondásáért.

(Észak-Magyarország, 1996. máj. 28. sz.)

Genova

Genova (MTI). – Századik születésnapját ünnepelve egy falusi vigasságon halt meg egy olasz férfi. A szél lekapta fejéről a kalapját, utánaszaladt, megcsúszott, beverte a fejét és meghalt. Az orvosi jelentések szerint az idős férfi halálát szívroham okozta.

(Észak-Magyarország, 1996. júl. 24. sz.)

“Szentek társaságában”

címmel közölt írást az A Szabadság, a Munkáspárt hetilapjának 1996. nov. 1-jei száma. A cikkből kiderül, hogy Gyomaendrőd polgármestere, dr. Frankó Károly “…a városi önkormányzat által adományozott, több mint félmillió forintos oltárképen… szentek társaságában, a középpontban térdelve az iskola makettjét tartja a kezében.” (Az oltár a helyi katolikus általános iskola kápolnájában található.)

A legolcsóbb város Kazincbarcika

legalábbis a Munkásképviselet Alapítvány társadalmi létminimum-számítása szerint. Az alapítvány Ajka, Békéscsaba, Eger, Kazincbarcika, Kiskőrös és Pécs városokban végzett számítást. Ennek eredménye szerint Pécsett legdrágább az élet, míg a legolcsóbb város Kazincbarcika. Augusztusban Pécsett 20 ezer 16 forint, Egerben 17 ezer 409 forint kellett ahhoz havonta, hogy egy fő tisztességesen szegénységben eltengődhessen, míg Kazincbarcikán csak 16 ezer 132 forint. Következtetés: a kazincbarcikaiak a társadalmi minimum alatt élnek. *

(A Színes Hírnök 1996. okt. 26-i számában közölt cikk alapján)
(*Nem mindenki! – a szerk. megjegyzése)

Aranyat ér a nyelve

Sok futballista a lábára, némely színésznő a keblére köt biztosítást. Az elővigyázatosság érthető, hiszen ha bármi baj érné hivatásuk gyakorlásának fontos “kellékét”, alaposan megcsappanna a jövedelmük. John Harrison munkaadója az illető úr nyelvére kötött biztosítást. Egymillió dollárra taksálta alkalmazottja eme fontos testrészének értékét. Az ötvenkét éves Harrison ugyanis az egyik kaliforniai fagylaltgyártó cég főízellenőre! Ő felel azért, hogy a sokféle jeges édesség mindig a megfelelő minőségben kerüljön a vevő asztalára.

(TVR-Hét, 1996. VIII. évf. 47. sz.)

Esküvő a hálószobában

Az amszterdami Hiltonban ezután ágyban fekve is kimondhatják a boldogító igent a házasulandók, méghozzá abban a hálószobában, ahol 27 évvel ezelőtt Lennon és Yoko Ono esküdött meg ugyanilyen körülmények között. Igaz, csak a szoba ugyanaz, az ágy már nem. Máris hosszú a “lennoni esküvőre” várók listája.

(A Déli Hírlap, 1996. nov 4-i számából)

Hozzászólás