Kategória: Tardonai történetek

Manapság gyakran hallani, hogy „bezzeg régen milyen egészségesek voltak az emberek, milyen sokáig éltek, és nem volt ennyi betegségük, orvos alig látta őket”. Ebből egyedül az „orvos alig látta” őket felvetés igaz. Bár nem azért, mert ne lett volna rá szükségük, csupán kevés volt az orvos, gyenge az ellátás. Az 1842‒1901 között írt anyakönyvet vizsgáltam. Az embereket sújtó betegségek, járványok […]

Tardona lakossága az 1700-as években bizonyítottan Miskolcra (Diósgyőrbe, Perecesre, Hámorba) járt a megtermelt felesleget és fát árulni. A fa árusítása Miskolcon és a földesúri beszolgáltatás Miskolcra való elvitele azt bizonyítják, hogy egy gyakori használatban lévő szekér- és gyalogút volt Tardona‒Diósgyőr között már az 1700-as években. A tardonaiak egészen a II. világháború utáni évekig jártak árusítani Miskolca, majd ez teljesen megszűnt, […]

A kender (és len) megművelése és abból textilek készítése szorosan kapcsolódik a paraszti kultúrához, hiszen ebből a növényből készült a ruházat és házi textilek nagy része. A kender feldolgozásához kapcsolódó ún. „mocsolyás” a legtöbb falu népi helyelnevezései között, így Tardonán is megtalálható. Mire a kendermagból végül vászon lett, nagyon sok munkát és időt fektettek bele az emberek. Kenderföldje minden családnak […]

A XX. század falusi társadalmában természetes volt a vasárnapi templomba járás és az istentisztelet utáni kulturális közösségi élet gyakorlása. A templomi és vasárnapi „ünnepi” öltözködésre nagy figyelmet fordítottak, hiszen ez volt a hétnek az ünnepi alkalma, ami a hét többi dolgos munkanapjától eltért.