Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – VI/2. rész: Berente és a gyártelepek

Egy kis kitérő – a kazincbarcikai hidak – után visszatérek a cikksorozat főcsapásához. Előrebocsátom, az elkövetkező két rész egy kicsit „szárazabb” lesz, mint az előző volt. Nem szeretnék foglalkozni egy-egy gyár részletes történetével – előttem ezt már nagyon sokan megtették –, inkább egy egyszerű kronológiát szeretnék felállítani. (Idetartozik Berente is.) Úgy gondolom, erre azért van szükség, mert így látható a […]

Read more

Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – Kiegészítés az 1. részhez: Kazincbarcika hídjai

Az első rész megjelenése után rádöbbentem, hogy ez a téma mennyire érdekli a Kedves Olvasókat. Rá kellett jönnöm, hogy hibát követtem el… Én úgy írtam meg a cikk 1. részének a végét, hogy már elkészült a cikksorozat 4. része – már csak a lektorálása van hátra –, valamint hogy a barcikaihistorias.hu említett cikkét tudtam „hova tenni”. Miután átolvastam újra a […]

Read more

Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – VI/1. rész: Bevezetés és a forrásokról…

Eredetileg ennek a cikknek a tardonai kisvasútról kellett volna szólnia, amit a honlapunkra szántam. A kutatások és források felderítése után rájöttem, hogy ez nem lehetséges a környezetünk felderítése nélkül. Így előkerültek a bányák, elődközségeink története, a gazdaság, a politika, majd a vasút. Így elég jól el lehetett jutni az 1950-es évekig, Kazincbarcika város megszületéséig. Ekkor ütköztem abba a problémába, hogy […]

Read more

20 év Kazincbarcikáért: Egy álom beteljesül…

Kazincbarcika természeti környezetének szépsége már akkor megragadott, amikor nem voltam tanácselnök, hanem csak egyik lakója a városnak. Szerettem sétálni a Völgy parkban, a Kiserdőben, fiaimmal kirándulni a várost övező hegyekben, olykor a Tardona patak völgyében.

Read more

Hogyan lett a bányász fúvószenekar trombitásából nemzetközi hírű dixieland trombitás?

Igazi zenei, sőt zenetörténeti csemegének ígérkezik az Újkazinci Baráti Kör szeptember 29-i rendezvénye. A zene világnapja alkalmából Fancsik József zenei munkásságával ismerkedhetünk meg a kezdetektől egészen a gospelkórusig.

Read more

Hogyan került a Balaton a higanyba – de legfőképpen mi köze ennek Barcikához?

Tizennyolc felé közelítettem, vagy már túl voltam rajta, nem tudom pontosan, mivelhogy a múlt egyes részletei bizonyos halványsággal mutatkoznak, ha az ember huszonöt évvel ezelőtti eseményre próbál visszaemlékezni. Ugyanakkor, ha pontos dátumot nem is tudok, a „régi kép éles még”, vagyis egyes részletek különösen rögződnek a múltból, ha valamiért fontosnak tartjuk azokat. Több koncerten megfordul az ember fiatalkorában, de némelyek […]

Read more

Egy csapatba bekerülni nehéz, megmaradni csak rajtad múlik… – Legendás sportolóink: Kálmán Vilmos

„Csak a foci, a foci, a foci…” – mondja Kálmán Vilmos, és ahogy hallgatom beszélni a múltról és a jelenről, efelől egy szemernyi kétségem sincs vele kapcsolatban. Katalin asszony egy finom ebédjét követően kettesben elindulunk a kertvárosi Taki sörözőbe, hogy megnézzük azt az albumot, mely tele van a KVSE-meccsek fotóival, újságcikkeivel. Lapozgatjuk, beszélgetünk, rácsodálkozunk egy-két fényképre és tudósításra – és […]

Read more

20 év Kazincbarcikáért: Egy szobor helyett – kettő

1976 júliusában a következő levelet kaptam dr. Pogány Ö. Gábortól, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójától:

Read more

Egyperces históriák: Napfényes születésnap

1981 szilvesztere csütörtökre esett. A tél hagyományosan hideg volt, a Magyar Televízió délután műsorra tűzte Szamuil Marsak A bűvös erdő című mesejátékát, ezzel egy időben pedig a Napfény vendéglőben már az esti vendégek fogadására terítettek.

Read more

Felejthetetlen tanáraink: Kara Mihály tanár úr emlékére

Nem a szegedi „Magna Cum Laude” basszusgitárosáról, Kara Misiről, se nem az 1890-ben Budapesten született, Firenzében képzett grafikus, festő, szobrász Kara Mihályról, hanem az egykor Kazincbarcikán élő, nagy tiszteletnek örvendő Kara Mihály nyelvtanárról szól ez a történet…

Read more

A „nagyok” árnyékában… – Knittel János mestercukrász

A Históriás egyik írásában (Betekintés Kazincbarcika egykori vendéglátásába: az édességvarázslók műhelye) már volt szó a barcikai cukrászokról, most ismerkedjünk meg közülük Knittel Jánossal – aki még “a mézet is cukorral ette…”.

Read more

Betekintés Kazincbarcika egykori vendéglátásába: a Népbüfé

Tudták, hogy a Lenin út és Rákóczi tér sarkán, a későbbi kellemes illatú Tejbolt, valamint remek választékú Üveg- és Porcelánbolt helyén a még bevakolatlan F jelű épületben egy népszerű, jól menő Népbüfé működött?

Read more

Betekintés Kazincbarcika egykori vendéglátásába: a Napfény vendéglő

Azt hiszem, joggal állíthatom, hogy Barcika egyik legismertebb, legfelkapottabb élőzenés helye volt, mely több mint 30 évig szolgálta a város lakosságát, az odalátogató idegent. Csak a „Jóbarát” vendéglő dicsekedhet hosszabb életúttal. Hogyan lett az egykori “tejvendéglőből”, a Miénkből Napfény? Ismerkedjünk meg a történetével, egyben a 60-as évek városi gitárzenekaraival is!

Read more

Betekintés Kazincbarcika egykori vendéglátásába: az édességvarázslók műhelye

Hosszú vándorút után érkezett az „édességgyár” városunkba. Megvallom, ennyi év távlatából külső szemlélőként is rögösnek tűnik a Békevárosig megtett út. Igaz, az emlékek általában mindent megszépítenek, a nehézségek feledésbe merülnek. Ezúttal a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat 99-es, későbbi nevén a Bükkvidéki Vendéglátó 403-as számú Cukrásztermelő Üzemébe kalauzolom el az Olvasót!

Read more

Betekintés Kazincbarcika egykori vendéglátásába: Visszaemlékezés a Gyermek, majd Mazsola Cukrászdára, a „Mazsira”

Azt hiszem, bátran kijelenthetem, a város egyetlen olyan vendéglátóhelye volt, melyet minden korosztály látogatott, talán nem is volt olyan ember, aki ne járt volna egykoron ebben a süteményillatú cukrászdában.

Read more
1 5 6 7 8