Kategória: Régi új történetek

Az alábbi nyilvános levélváltás 1953 októberében esett meg az Északmagyarország napilap Tollhegyen című rovatában. Hogy minden érintettnek volt-e kedve nevetni a dolgon akkoriban, azt nem tudom, de az biztos, hogy a raktárnok replikáján jót derülhettek a korabeli olvasók is – mi pedig, ennyi év távlatából, akár az egész történeten. Epizód a városépítés hőskorából. Szereplők: a boltvezető, a raktárnok, az ártatlan […]

Időben egy kissé messzebbről indítok, hogy kerekebb legyen a történet. Apám – mint a BVK dolgozója – kedvezményes építési telket igényelhetett, ahová évek múlva kiköltözhettünk a gyár lakótelepéről. A mérnöki fizetés kölcsön nélkül nem fedezte volna az építkezést a 60-as évek elején, ezért a szüleim baromfikeltetésbe és előnevelésbe kezdtek. A takarmányt abban az időben lovas szekér hozta a kazinci gazdáktól […]

A gyöngy az ember egyik legősibb díszítőeszköze, és végtelen variációs gazdagsággal bír. A gyöngyfűzés története évezredekre tekint vissza. Az őskori emberek gyöngyei csontokból, kagylókból, kődarabokból, fogakból, magvakból készültek, amelyeknek bűvös erőt is tulajdonítottak, talizmánként szolgáltak, óvták, védték viselőjüket. Sokfélék vagyunk mi, nők, mindenkinek más az ízlése. Van, aki csak a modern ékszereket szereti, van, aki kimondottan a nemesfémekből készülteket, de […]

„Nem is hiszik az emberek, milyen mulatságos a plakátragasztás. Szépen hajtogatva viszem őket a helyszínre, hogy össze ne gyűrődjenek. Ott aztán bekenem a ragfelületet csirizzel, és a plakátot gombóccá gyűröm. Így lesz feszes és sima, ha felragasztom” – nyilatkozta 1970-ben a Magyar Hirdető miskolci plakátragasztója az Észak-Magyarországnak, és a végén még hozzátette: „Szerintem jó élete van a plakátragasztónak. Én mindig […]

„Ne szaggassátok le a plakátokat, mert az az utca hírmondója” – üzente a Keménykalap és krumpliorr egyik emlékezetes jelenetében a gyerekeknek maga az utca hírmondója… Kazincbarcikának a címben jelzett időszakban, egészen a 80-as évek végéig saját városi újságja sem volt, így hát különösen fontos volt, hogy a plakátokon közölt információk minél több emberhez eljussanak – épségben. Persze a nagyon fontos […]