A kazincbarcikai posták rövid története – a gyalogjárattól a telefonkötvényig…

Körülbelül abban az időben, amikor elrendelték a levelek házhoz kézbesítését, Barcika község önálló postahivatalt kapott. Innentől, azaz 1853-tól követtük nyomon az általunk fellelt forrásokra támaszkodva „a város” postatörténetét, egészen a Fő téri épület átadásáig. Kajdacsy Tibor és Takács Zsolt közös írása.

Read more

Egy hihetetlen, de igaz kazincbarcikai történet – I. István, aki többször „megszületett”…

Nem vagyok valami nagy tévénéző, de a 80-as évek sorozataira halványan azért emlékszem. Persze könnyű helyzetben vagyok, hiszen nem volt túl sok… Rémlett egy izgalmas és jópofa sorozat, de a címe sehogy sem jutott eszembe. Hihetetlen történetek? Rejtélyes igazságok? Meghökkentő mesék? Rövid nyomozás után rájöttem, az utóbbi derengett fel a következő kazincbarcikai eset első olvasásakor – ám az alábbi történet […]

Read more

40 éve Újkazinc

Eredetileg az elődtelepülés, Sajókazinc egy részét magában foglaló „I/A szomszédsági egység” területén kezdték volna el az 50-es évek elején a város építését, ám a talajvíz magas szintje ezt nem tette lehetővé akkoriban. A Központi iskola 1958. októberi átadása után a 60-as évek elején még „felépült” az Iskola utca, aztán sokáig szinte nem történt semmi a területen egy évtizeden keresztül… A […]

Read more

Egy meglepő apróhirdetés 1972-ből – avagy a kazincbarcikai egyperces novella

Örkény István legismertebb és talán legkedveltebb kötete a műfajteremtő Egyperces novellák, amelyek az író „használati utasítása” szerint „rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet”. A kötet megjelenését követően más magyar írók is kísérleteztek a „műfaj” átvételével, illetve saját arculatukra történő formálásával, ám a legsikerültebb „nemörkény egyperces” alkotója […]

Read more

Betekintés Kazincbarcika egykori vendéglátásába: a Jóbarát

Kazincbarcika 65. születésnapját akár a „K” kisvendéglővel együtt is ünnepelhette volna. A város életében jelentős esemény volt 1954-ben Kazincbarcika városi rangra emelése, ha nem is ilyen fajsúllyal, de legalább ilyen igény volt egy melegkonyhás vendéglátóhely létesítésére is.

Read more

Az első házasságkötés Kazincbarcikán

1954 végén közel 663 ezerrel többen éltek házasságban, mint az 1949. évi népszámlálás időpontjában. A legtöbb házasságot a 20-24 éves férfiak kötötték az ugyanolyan korú nőkkel. A házasuló férfiak 47 százaléka volt fizikai, 29 százaléka mezőgazdasági és 20 százaléka szellemi dolgozó. A kereső nőknél ugyanez az arány 37, 34, illetve 27 százalék volt. A nőknek a termelésben való nagyobb részvételét […]

Read more

1957, 1967, 19… – avagy mikor került a Kecskés lány Kazincbarcikára?

Osváth Mária szobrászművész Kecskés lány című kétfigurás, bronzhatású kútszobra, melynek peremén a 12 csillagjegy volt látható, hosszú évekig szép környezetben, a Gyermekek úti óvoda melletti játszótéren, azaz az óvoda udvarán állt. A kompozíciót alkotó két figura ma sajnos két különböző helyen található. Elhelyezésének évét különböző források másképpen adják meg.

Read more

A Veszettek kazincbarcikai helyszíneitől a 60-as, 70-es években lakott pedagóguslépcsőházig – Ezekről írtunk 2018-ban – II. rész

Ez az év sem volt eseménytelen se a város jelenében, sem a múltjában… Mi leginkább az utóbbit próbáltunk rögzíteni, feltérképezve a jövőre 65 éves Kazincbarcika nem csupán a szigorúan megírt történelemkönyvekbe való történetét. A második negyedévben egy film helyszíneit jártuk végig, kutattunk mamutcsontok után, köszöntöttük a 80 éves Tóth Jánost és Kolumbán Zoltánt, meglestük Ludas Matyit a városban, hogy aztán […]

Read more

Az Ebecki-tető, avagy a Tüzes-szekér-csúcs

Már írtam erről az Egy kis földrajz című cikkemben, és én is megmosolyogtam, hogy a XIX. század elején élt öregek megesküdtek rá, hogy ez a csúcs még akkor füstölgött. Jobban utánanézve a dolgoknak kiderült, hogy valószínűleg félig igaz a történet. (A régi, 1750-1850-ig megjelent térképeken Tüzes-szekér-csúcsnak, és az alatta lévő völgyet pedig Tüzes-szekérnek hívták.)

Read more

Három arany nyílvessző – a diafilmet rajzolták: a Május 1. úti általános iskola alsó tagozatosai

A diafilmek az 50-es évek második felében voltak igazán népszerűek, a 60-as években a televízió terjedése kissé háttérbe szorította e műfajt. Szerencsére csak átmenetileg: a 70-es években újra felkapott lett a dia, még akkor is, ha egyetlenegyszer sem sikerült az elejétől a végéig rendesen megnézni a történetet – legalábbis nálunk az iskolában. Hol túlmelegedett a vetítő, hol pedig magával a […]

Read more

„Akkor még szélesen elterülő mező volt…” ‒ 49 évvel ezelőtt vehettük birtokba a KVSE-pályát

1969. október 17-én, pénteken a Kazincbarcikai Vegyész 1-0-ra legyőzte a Sátoraljaújhelyi Spartacust egy sportszerű találkozón. A gól a 72. percben esett, Csirmaz felső sarokba csúsztatott fejeséből. E győzelem után valószínűleg még lelkesebben vették birtokukba úgy a sportolók, mint a szurkolók a két nap múlva hivatalosan is átadott új sporttelepet.

Read more

A sajókazai Radvánszky-uradalom az országos gazdaság tükrében

Sajókaza története a 18. századtól fonódott össze a Radvánszky család történetével, mely a 19. századon át a 20. század második feléig tartott. A település történelme mindazonáltal nagyobb távlatokat ölel fel, mint az említett három évszázad.

Read more

Belevásárolt, mint kazinci ember a tehénbe!

Nem, nem a hőguta ment az agyamra címadáskor augusztusban, hanem – egy hűvös szobában – érdekes kiadványra leltem. Hoppál Mihály szerkesztésében, az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának, annak is a folklórosztályának a kiadásában jelent meg a Folklór Archívum 1973 és 1989 között, időszakosan. Ennek egyik számában olvasható egy Sajókazincra vonatkozó anekdota.

Read more

Kazincbarcikai Városi Kórház neves tervezője – Jánossy György építész

Van Magyarországon két kórház, amelyek egy az egyben ugyanúgy néznek ki: a karcagi és a kazincbarcikai. Talán csak annyi a különbség, hogy az utóbbi szebb környezetben helyezkedik el. A hasonlóság természetesen nem véletlen: az alföldi város kórházát a kazincbarcikai kórház terve alapján építették fel, és szinte azonos időben kezdték meg működésüket. Városunk kórházát Jánossy György tervezte, akinek országszerte számos munkája […]

Read more

Pillanatok Kazincbarcika sporttörténetéből – Labdarúgás: Amikor a barcikaiak „Eb-döntőbe szurkolták” az utánpótlás-válogatottat

1974 nyarán is focilázban égett a világ: sorrendben a tizedik labdarúgó-világbajnokságot rendezték meg, ezúttal az NSZK-ban, ahol is a döntőben a házigazdák Beckenbauerrel és Gerd Müllerrel az élen 2-1-re legyőzték a Cruyffot is soraiban tudó hollandokat. Magyarország nem vett részt az eseményen, ettől függetlenül számunkra is komoly futballsikereket hozott az az év – az egyiket éppen Kazincbarcikán.

Read more
1 2 3 9