Az Ebecki-tető, avagy a Tüzes-szekér-csúcs

Már írtam erről az Egy kis földrajz című cikkemben, és én is megmosolyogtam, hogy a XIX. század elején élt öregek megesküdtek rá, hogy ez a csúcs még akkor füstölgött. Jobban utánanézve a dolgoknak kiderült, hogy valószínűleg félig igaz a történet. (A régi, 1750-1850-ig megjelent térképeken Tüzes-szekér-csúcsnak, és az alatta lévő völgyet pedig Tüzes-szekérnek hívták.)

Read more

Három arany nyílvessző – a diafilmet rajzolták: a Május 1. úti általános iskola alsó tagozatosai

A diafilmek az 50-es évek második felében voltak igazán népszerűek, a 60-as években a televízió terjedése kissé háttérbe szorította e műfajt. Szerencsére csak átmenetileg: a 70-es években újra felkapott lett a dia, még akkor is, ha egyetlenegyszer sem sikerült az elejétől a végéig rendesen megnézni a történetet – legalábbis nálunk az iskolában. Hol túlmelegedett a vetítő, hol pedig magával a […]

Read more

„Akkor még szélesen elterülő mező volt…” ‒ 49 évvel ezelőtt vehettük birtokba a KVSE-pályát

1969. október 17-én, pénteken a Kazincbarcikai Vegyész 1-0-ra legyőzte a Sátoraljaújhelyi Spartacust egy sportszerű találkozón. A gól a 72. percben esett, Csirmaz felső sarokba csúsztatott fejeséből. E győzelem után valószínűleg még lelkesebben vették birtokukba úgy a sportolók, mint a szurkolók a két nap múlva hivatalosan is átadott új sporttelepet.

Read more

A sajókazai Radvánszky-uradalom az országos gazdaság tükrében

Sajókaza története a 18. századtól fonódott össze a Radvánszky család történetével, mely a 19. századon át a 20. század második feléig tartott. A település történelme mindazonáltal nagyobb távlatokat ölel fel, mint az említett három évszázad.

Read more

Belevásárolt, mint kazinci ember a tehénbe!

Nem, nem a hőguta ment az agyamra címadáskor augusztusban, hanem – egy hűvös szobában – érdekes kiadványra leltem. Hoppál Mihály szerkesztésében, az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának, annak is a folklórosztályának a kiadásában jelent meg a Folklór Archívum 1973 és 1989 között, időszakosan. Ennek egyik számában olvasható egy Sajókazincra vonatkozó anekdota.

Read more

Kazincbarcikai Városi Kórház neves tervezője – Jánossy György építész

Van Magyarországon két kórház, amelyek egy az egyben ugyanúgy néznek ki: a karcagi és a kazincbarcikai. Talán csak annyi a különbség, hogy az utóbbi szebb környezetben helyezkedik el. A hasonlóság természetesen nem véletlen: az alföldi város kórházát a kazincbarcikai kórház terve alapján építették fel, és szinte azonos időben kezdték meg működésüket. Városunk kórházát Jánossy György tervezte, akinek országszerte számos munkája […]

Read more

Pillanatok Kazincbarcika sporttörténetéből – Labdarúgás: Amikor a barcikaiak „Eb-döntőbe szurkolták” az utánpótlás-válogatottat

1974 nyarán is focilázban égett a világ: sorrendben a tizedik labdarúgó-világbajnokságot rendezték meg, ezúttal az NSZK-ban, ahol is a döntőben a házigazdák Beckenbauerrel és Gerd Müllerrel az élen 2-1-re legyőzték a Cruyffot is soraiban tudó hollandokat. Magyarország nem vett részt az eseményen, ettől függetlenül számunkra is komoly futballsikereket hozott az az év – az egyiket éppen Kazincbarcikán.

Read more

Ludas Matyi Kazincbarcikán – 1945-1956. I. rész

Még az előző fordulat éve, azaz 1948 után az országos és a vidéki sajtó egésze pártállami befolyás alá került. Az 1945-ben újra útjára indított szatirikus hetilap, a Ludas Matyi viszont már a kezdetektől a kommunista párthoz, illetve a Magyar Dolgozók Pártjához kötődött. Főleg az 50-es években a pártpropaganda kiemelt feladatként hárult a lapra. Ebben az időszakban írtak többször is Kazincbarcikáról, […]

Read more

Sakkélet Kazincbarcikán – szeretettel köszöntjük a 80 éves Tóth János bácsit

Tóth János 61 éve aktív közreműködője az országos sakkéletnek, 1957-től intéző, csapatvezető, edző, elnökségi tag, klubelnök pozíciókban. A barcikai sakkéletben 1963-tól töltötte be a sakkszövetségi elnöki tisztet. 1990-től 2015-ig volt a Városi Sakk Klub elnöke.

Read more

Kazincbarcikai látványtúra – újratöltve

Mivel lassan itt a tavasz, úgy gondoltam, hogy legelőször Kazincbarcika egyik leglátványosabb túráját osztom meg a Kedves Érdeklődőkkel. Azt hiszem, ezt az útvonalat nem sokan ismerik, sajnos egy kicsit feledésbe is merült az utóbbi időkben, pedig a távolság nem nagy – habár nem is könnyű túra –, ellenben a látnivalók kárpótolják a fáradozókat az elérhető természeti szépségek miatt.

Read more

Berente és környékének a szénbányászata

Külön fejezetet kapott Berente és környékének a szénbányászata. Alapvetően nem akartam velük foglalkozni, de mivel szorosan kapcsolódnak Kazincbarcikához, úgy döntöttem, legalább az alapadatok és elhelyezkedésük, valamint rövid történetük kerüljön ide. (Azért is tartottam fontosnak, mert a bányák elhelyezkedéséről és történetükről eddig csak négy forrást találtam, és ezek is ellentmondanak egymásnak és hiányosak. (15,20,27,29))

Read more

A Tardona-völgy szénbányászata

Egy kis magyarázattal tartozom, hogy miért éppen Sajókazinc bányászatával foglalkozom a legrészletesebben. Ez azért van, mert Kazincbarcika jelenlegi történetét is alapvetően meghatározza a mai napig, valamint ez a terület érinti a legjobban a Kazincbarcika‒Tardona kisvasutat! (Sőt, a létrejöttét is ezeknek a bányáknak köszönheti!) A fejezetben helyet kapott még Barczika és Tardona szénbányászata is. Szintén említést érdemel a Harica-völgyi szénbányászat – […]

Read more

Hazám, hazám, BVK – avagy egy hangos képeslap Kazincbarcikáról

A hatvanas évek elejétől kezdtek elterjedni Magyarországon a hangos képeslapok. Ezek annyiban különböztek a manapság is kapható „zenélő képeslapoktól”, hogy a lemezjátszó 45-ös fordulatszámán lejátszva majdnem valódi zenei élményben lehetett része a hallgatónak. Az egyik ilyen hangos képeslapon a BVK egyik gyáregysége látható a Bánk bán leghíresebb áriájának „kíséretében”.

Read more

A tardonai kisvasút

Először is szeretném megjegyezni, hogy ez a fejezet és a következő szervesen kiegészítik egymást, így elképzelhető, hogy megegyező adatok is előfordulnak, de a teljes képet csak úgy kaphatjuk meg, ha a két fejezetet egyben kezeljük.

Read more

1964: olimpiai bajnok japán birkózók a mozi épületében

1964-ben Ázsiában először rendeztek ötkarikás játékokat. Az olimpiára Tokióban, október 10. és 24. között került sor. Az éremtáblázaton Japán a harmadik helyen szerepelt az Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött, birkózásban viszont, mind kötött-, mind szabadfogásban, az élen végzett. A japán birkózóválogatott az olimpiát megelőzően Magyarországon is bemutatkozott, 1964. május 29-én például Kazincbarcikán, 17 órakor a filmszínház termében.

Read more
1 2 3 8