Kazincbarcika tanácstagjai
Végezetül közreadjuk azoknak a tanácstagoknak a névsorát, akik a tanácsrendszer negyven éve alatti választások alkalmával nyertek mandátumot választókerületük lakóinak képviseletére a városi tanács testületében.
Read moreKategória: 2000
Apáról fiúra…
A városi tanács vezetőivel és munkájukkal a Barcikai Históriás 1994. évi számában ismertettük meg kiadványunk olvasóit. Most egy olyan sajókazinci, illetve kazincbarcikai család négy tagjáról – apa, két fia és unoka – teszünk említést, akik több-kevesebb ideig tagjai voltak a tanácstestületnek.
Read moreA tanácsrendszer negyven éve Kazincbarcikán
Több százra tehető azoknak a kazincbarcikai lakosoknak a száma, akik tanácstagként vettek részt a testület munkájában. Ha figyelembe vesszük azokat is, akik nem tanácstagként a tanács különböző bizottságainak voltak a tagjai, továbbá az apparátus dolgozóit, akkor az ezret is meghaladja a tanácsi munkában részt vett kazincbarcikai lakosok száma.
Read moreKazincbarcika Községi Tanácsának 1950. október 22-én megválasztott tagjai
Aranyos István gazdálkodó, Balázs József bányamunkás, ifj. Balogh Bertalan gazdálkodó, Balogh Ferenc korcsmáros, Bártfai Lászlóné háztartásbeli, Bendicskó Gyula vb-elnök, Berentés László gazdálkodó, Borbély Mihály üzemi térfelvigyázó, Bozsa István aknász, Budai Gyula gazdálkodó,
Read moreKi volt Bendicskó Gyula?
Hatgyermekes ózdi munkáscsalád sarja. Édesapja a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű ózdi vas- és acélgyárában hengerész-forrasztár volt. Ő a hat elemi, majd a cég tanonciskolájának elvégzése után, 1917-ben gépesztergályosi szakmával lett az ózdi gyár dolgozója.
Read moreA tanácsok megalakulásának 50. évfordulójára
Az 1950-es év nagy változást hozott hazánk közigazgatásában: létrejöttek, és mintegy 40 évig működtek a tanácsok. A testületeket alkotó tanácstagok megválasztására 1950. október 22-én került sor, majd október végén, november elején az ország falvaiban és városaiban megalakították a helyi tanácstestületeket: a tanácsot és annak végrehajtó bizottságát (vb-t), majd megválasztották a tisztségviselőket: a vb elnökét, az elnökhelyettes(eke)t és a bizottság titkárát.
Read moreA borsodi földvár
A Kazincbarcikához közeli Edelény vármaradvány formájában őriz egy honfoglalás kori emléket, amely kapcsolódik az államalapításhoz is. Ez a borsodi földvár. Balla Árpád is említést tesz róla az államalapítás millenniumáról szóló cikkben, Wolf Mária pedig a hivatkozott tanulmányában. A Borsodi Bányász című hetilap 1986-ban B. Tóth Illés múcsonyi nyugalmazott középiskolai tanár tollából cikksorozatot közölt a vár történetéről. Ennek alapján adjuk közre […]
Read moreTelepüléseink a honfoglalás és az államalapítás idején
Wolf Mária: Kazincbarcika története az őskortól 1526-ig című munkája alapján A Kazincbarcika város elődjeinek számító Kazinc, Barcika és Berente (ez utóbbi 1954. január 1-jétől 1999. április 30-ig tartozott Kazincbarcikához), továbbá a térség más településeinek neve először a XIII–XIV. századi írásokban fordul elő. Viszont régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy a térség már az időszámításunk előtti évszázadokban lakott terület volt.
Read moreIstván király, az államalapító (néhány irodalmi mű alapján)
István király történelmünk azon személyiségei közé tartozik, akinek nevét még azok is kellő tisztelettel ejtik ki, akik csak hézagosan vagy csak alig-alig vannak tisztában jelentősége mibenlétével. Mert õ nem csupán az egyik király a magyar királyok névsorában, hanem ő: Szent István, Magyarország elsõ királya, az államalapító.
Read moreAz államalapítás millenniuma
A világ népei reménykedve és valamiféle belső izgalommal tekintenek az új évezredre. Felemelő érzés a 2000. évet megélni, a 2000. évben élni. Nekünk, magyaroknak kétszeres ünnep ez az év. Egyszerre emlékezünk a kereszténység 2000. és a magyar állam alapításának 1000. évfordulójára.
Read more