Skip to content
"A Sajó, ha fekete is, legalább folyik…"
Dr. Pázmándi Gyula Budapesten született, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Friss diplomás társai a fővároshoz ragaszkodtak, ő első munkahelyéül 1963 nyarán a berentei PVC-gyárat választotta, amely nem sokkal később a BVK-val egyesült. Ez a lépése persze Pesten feltűnést keltett.
Read more
Kiemelkedő képességű munkatársaira a legbüszkébb Körtvélyes István a Fertő tóhoz közeli Fertőszentmiklóson született. A Veszprémi Vegyipari Egyetemet 1954-ben végezte el. Az iparosításnak abban az időszakában több volt az álláshely, mint a végzős hallgató, akiknek egy bizottság “népgazdasági” szempontok figyelembevételével ajánlott munkahelyet. Évfolyamtársainak többsége Budapesten akart állást vállalni. Ő a részére felajánlott Haditechnikai Kutatóintézet helyett Kazincbarcikára kérette magát, ahol akkor már […]
Read more
A mestercukrász Kopcsik Lajos mestercukrász Sajószentpéteren született. Általános iskolái után a Borsodi Vendéglátóipari Vállalatnál cukrásztanuló. Tanulmányait kitüntetéssel végezte, és a Belkereskedelem Kiváló Tanulója címet kapta meg 1959-ben. Már 1960-ban Sajószentpéteren készített munkájával országos versenyt nyert. Berentén 1962-től üzemvezető-helyettes, és mestervizsgát tesz.
Read more
Aki Kazincbarcikát ma is városának tekinti Kerekes László 1957-ben pedagógusi diplomája megszerzése után érkezett Kazincbarcikára. Előtte a Herbolyai Bányaüzem fatelepén kezdte munkáséletét. Jól keresett. Mint mondja, annyira jól, hogy az akkori egy-évi keresetéből rendezkedtek be. Egy évig Tardonán tanított, majd 1959-től a kazincbarcikai Központi Általános Iskola tanára, később igazgatóhelyettese volt. 1965-től a városi tanács művelődési osztályának tanulmányi felügyelői posztján találjuk, […]
Read more
E cím alatti írásunkban olyan embereket mutat be Széplaki Kálmán, akik több-kevesebb ideig Kazincbarcika lakói voltak, s egy-egy üzem vagy intézmény élén vezetői munkájuk révén részük volt a fiatal, fejlődő város életének alakításában. Itteni eredményes munkájuk elismeréseképp magasabb beosztásba, nagyobb feladat megoldására az ország más területére kerültek, ahol a Barcikán szerzett ismeretek, tapasztalatok is segítették őket a helytállásban. És ismerősök, […]
Read more
Dr. Benyó Mihály nyugalmazott körzeti főorvos életében négy település játszott meghatározó szerepet: Békéscsaba, Szeged, Vajdácska és Kazincbarcika. Békéscsabán született 1932. december 22-én szövőgyári szülők gyermekeként. Itt töltötte a gyermek- és ifjúkori éveit, itt érettségizett 1951-ben, és gimnazistaként a helyi Balassi Táncegyüttes tagjaként itt ismerkedett meg a néptánc szépségeivel. És itt kötött házasságot 1955-ben Kvasz Erzsébettel és itt született első leánygyermekük, […]
Read more
Börtönparancsnokból elítélt rab Érdekesen alakult a sorsa Sz. I.-nek, aki 1951-ben rabként került Kazincbarcikára, a nagy építkezésre. Előtte viszont a Markó utcai fogház parancsnoka volt. A felszabadulás után ugyanis mint munkásmozgalmi múlttal rendelkező megbízható személyt a fogház parancsnokává nevezték ki, és 1949-ig töltötte be ezt a munkakört. Mint parancsnok, felelősséggel tartozott azoknak a háborús bűnösöknek az őrzéséért is, akik abban […]
Read more
1954 – Kazincbarcika várossá nyilvánításának éve. Milyen volt a 45 évvel ezelőtti Kazincbarcika? Milyen események történtek az épülő új városban a történetében meghatározónak számító esztendőben? Az alábbi írásban megpróbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre. Az elsőre többnyire olyan személyek adják meg a választ, akik akkor már Kazincbarcika lakói voltak, vagy éppen 1954-ben kerültek az épülő városba, és ezért emlékezetük jobban őrzi […]
Read more
Kazincbarcika hőskorának az ’50-es évtized első éveit tartjuk. Ekkor kezdődött el az a nagy munka, amely Barcika, Sajókazinc és Berente évszázadok során kialakult rendjét, lakóinak életét és szokásait gyökeresen átalakította.
Read more
Nem kürtszó, nem dob híre, – szentesi talyigások jutottak itt dűlőre, csákánnyal meg az ásók maroknyi erejével törték be itt e század kapuját, vad gyökérrel birkóztak, míg e házak emeletnyi magasba nőttek, s a sorból utca nyújtózott föl a napba, mindig messzebbre jutva.
Read more