Búza Barna: Kuruc lovas

Fotó: Fortepan

Fotó: Fortepan

A város számos jó köztéri szobra közé tartozik az 1960-ban felállított „Kuruc lovas” című alkotás, mely a művész javaslata alapján került a Rákóczi térre. A tér elnevezése is az ő ötlete volt, s mint vallotta, a város bölcsőjét is ringatta, növekedéséhez is hozzájárult.

Az alkotó 1910-ben született Vésztőn, és 1928-1935 között volt a Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1935-36-ban római ösztöndíjasként Olaszországban élt.

Pályafutása során a szobrászat összes műfaját „bejárta”. Dolgozott fa, kő, lemez, márvány és porcelánnal is. Számos szobra került köztérre, többek között Budapest, Komló, Jászberény, Baktalórántháza városokban.

Munkássága a hazai haladó szobrászati hagyományok folytatása. Formanyelve mindenki által megközelíthető, közérthető. Szobrászatát a műfajok és a felhasznált anyagok sokfélesége, a választott témák meditatív szemléletű feldolgozása jellemzi.

Stílusbelileg a formaképzés hagyományos körén belül marad, kivételes problémaérzékenysége azonban korszerű jelleget biztosít valamennyi alkotásának.

A „Kuruc lovas” című kompozíciót bemutatták a Moszkvai Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.

Az alkotó VIT-díjat kapott.

Reményeink szerint további nívós alkotások gyarapítják majd Kazincbarcika utcáit, tereit, intézményeit, hisz az esztétikai élmény mindannyiunk és mindennapjaink nélkülözhetetlen levegője.

S mint tudjuk, a levegő, bármilyen helyzet legyen is, nélkülözhetetlen.

Mezey István
grafikusművész

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .