Búcsúzásképpen – Néhány töredék a 40 éves tanácsrendszer történetéből

Fotó: Fortepan

Fotó: Fortepan

Az 1950. őszén Kazincbarcikán megalakult tanács az addig működő körjegyzőséget váltotta fel. A tanácshoz tartozó településeken néhány ezer, többnyire bányászkodással és földműveléssel foglakozó ember élt.

A tanácsháza egyik elődtelepülésen, Sajókazincon a Széchenyi utcában található községháza lett (az épület ma is megvan, még a Kazincbarcika és Vidéke ÁFÉSZ központja); a tanács elnökévé Bendicskó Gyulát választották meg, a végrehajtó bizottság (VB) titkárává Majoros Istvánt nevezték ki.

Miután a Minisztertanács Kazincbarcikát 1954. február 1-jével várossá nyilvánította, a községi tanácsból 1954. március 20-án városi tanács lett, amely elnökévé Bojkó Józsefet, helyettesévé Veres Jánost választotta, a VB-titkári feladatokat továbbra is Majoros István látta el. A tanácsháza az Ó-városból (faluból) az Újvárosba (akkori nevén a Békevárosba) került, ahol az F épületben, a Rákóczi tér 2. sz. alatti lakásokban kapott helyet.

Az 1954. novemberi tanácsválasztások után december 6-án tartotta alakuló ülését a tanács. Az elnök és alelnök személye nem változott, viszont a VB-nek Jancsurák Barnabás személyében új titkára lett, aki az 1989. december 31-ei nyugdíjazásáig töltötte be ezt a funkciót.

1956. tavaszán az elnöki poszton következik be változás. Az új elnök Juhász Sándor, majd az október-novemberi események után Szép József esz. Ő 1957. tavaszáig tölti be ezt a posztot. Ekkor az elnöki székbe Szabó János kerül, elnök-helyettes pedig Bartók Imre lesz, aki e poszton Máté János váltja fel.

Az 1963-as tanácsválasztás hozza az újabb változást a városi tanács vezetésében. Az elnöki posztra Csikós Istvánné kerül, alelnök Lendvai Sándor lesz.

Közben növekszik, fejlődik a város, szaporodnak az intézendő ügyek, s ez szükségessé teszi az apparátus létszámának a növelését is. „Kinövi” a tanács a Rákóczi tér 2. sz. alatti helyiségeket, ezért további lakásokból lesznek irodák. Egyidejűleg a megyei és országos párt- és tanácsi szervekkel folyó hosszas vita után a mai Fő téren elkezdődik a pártbizottság és a tanács közös székházának építése.

Így jön el az 1968-as év, amikor szeptember 1-jén a tanácselnöki poszton ismét változás történik: Takács István az új elnök, aki több, mint húsz évig, 1989. március 31-ig tölti be az elnöki tisztet. Közben 1973-ban az elnökhelyettesi tisztségben Lendvai Sándort Dr. Veress Lajos váltja fel, út pedig 1985-ben Rádó Gyuláné, akit a testület 1989. májusában elnökké választ.

A VB-titkári funkciót 1989. január 1-jétől megbízással, majd júniustól kinevezéssel Dr. Tanner János tölti be, míg az elnökhelyettesi teendőket – megbízással – Máté Attila végzi.

1969-ben változott ismét a tanács elhelyezése. A Fő téren elkészült a székház, s a Rákóczi térről az apparátus oda költözött. Az új székház ugyanis hamarosan szűknek bizonyult az apparátus elhelyezésére, s ezért hol az egyik, hol a másik osztály került ki a Fő téri épületből a Rákóczi téri irodákba. Közben többször felcsillant egy-egy reménysugár, amely szerint a Fő téren új, az egész apparátus elhelyezésére alkalmas irodaház épül. Erre nem került sor, viszont a volt tanácsháza már városházaként ad helyet az önkormányzat apparátusának.

A tanácsrendszer negyven éve alatt még nagyon sok minden történt, aminek bemutatása, még kevésbé elemzése és minősítése nem célja és feladata ennek az írásnak. Talán elegendő megjegyezni annyit, hogy a negyven év alatt Kazincbarcika településeiből negyvenezret megközelítő lakosú város lett, amelynek további igazgatása már az új, az önkormányzati képviselő testület feladata lesz.

Hozzászólás