Beszélgetés a Kazincbarcikai Mentőállomás életéről – Csala András volt az Újkazinci Baráti Kör vendége

Gál Gábor írása

Gál Gábor írása

A mentők és a Kazincbarcikai Mentőállomás életét ismerhette meg, aki ellátogatott az Újkazinci Baráti Kör szokásos kedd délutáni (február 2.) összejövetelére. Kálmán Vilmosné Katalin rendezvénynyitóját Bényeiné Erzsók emelkedett hangú verse követte, saját előadásában. A meghívott vendég Csala András, a Kazincbarcikai Mentőállomás vezetője volt.

Bemutatkozásként megtudtuk, hogy Csala András középiskolásként hivatásos katona akart lenni, katonai középiskolába járt, majd katonai felsőoktatásban folytatta tanulmányait. 1994-ben váltott és állt be a mentőszolgálat kötelékébe, mentőápolóként az ózdi állomáson. Szakképzettség megszerzésére akkoriban munka mellett volt lehetőség. Mentőszakápoló lépcsőfok után mentőtiszti főiskolát végzett. Ózdról elkerülve Tiszaújvároson és Miskolcon dolgozott, 2006-tól Kazincbarcikán. Mentésirányító, mentésvezető beosztásokat követően 2012-től a mentőállomás vezető mentőtisztje. Húsz éve házas, két gyermek apja.

mento04

Csala András beszélt a mentőszolgálat történelméről. 1887-ben indult Magyarországon az első mentőállomás. Az első sikeres tartós újraélesztés 1963-ban volt, ami a mentőszakma nehézségét és fejlődését is jelzi. Ugyanebben az évben június 10-én kezdett működni a Kazincbarcikai Mentőállomás. A közönségnek bemutatták a mentőszolgálat jelképét, a Konstantin-keresztet, Csala András pedig felfedte: a kereszt hat ága a mentés hat lépését szimbolizálja.

A mentőszolgálat feladatát törvény írja elő

Röviden minden olyan váratlanul előforduló egészségkárosodás elhárítása, ami légzési, keringési instabilitással járhat. Például hirtelen kialakult nagy fájdalom, nehéz légzés, légszomj, balesetek, szülés, nagyfokú vérzés stb. Azt is megtudtuk, nem a mentőszolgálat feladata a több nappal korábban kezdődő panaszok orvoslása, amennyiben nem veszélyeztetik a légzést, keringést, idegrendszeri működést. Csala András példaként előadta: a hirtelen kialakult mellkasi fájdalom esetén első gondolat a sürgős ellátást igénylő szívinfarktus; de ha több napja áll fenn a tünet és elmondják, hogy egyébként a beteg köhög, akkor nem a mentő feladata a beteg ellátása. Ideális lenne, ha (csak a) mentőszolgálat feladatkörébe tartozó esetekben hívnák a 104-et.

Csala András felidézte, ha régen beteget kellett szállítani, mentőt hívtunk. A kilencvenes évek elejétől működnek betegszállítók, kezdetben párhuzamosan működtek a mentőkkel. 2008-tól kizárólag a magáncégek végeznek betegszállítást lakás, szakrendelés, kórház között. Más járműveket használnak, nem végezhetnek mentési feladatot. Gyakori, hogy szakképzett kolléga másodállásban betegszállítóként is dolgozik.

Megyénkben 23 mentőállomás üzemel, Kazincbarcika környéke jól ellátott terület. A kazincbarcikai mentőállomás 2006-ban költözött a Május 1. úti telephelyre, előtte a Mátyás király úton működött, még előtte, az 1963-as induláskor pedig a mai Mol-kút területén. Jelenleg 4 mentőautó teljesít szolgálatot, ezek közül egy a legmagasabb szintű ellátást biztosító esetkocsi. Szervizelésük a miskolci állomás javítóműhelyében történik, garanciális járműveké a márkaszervizükben.

A munkatársak munkáját leginkább a korrekt segítséghívással lehet segíteni – mondta Csala András. Ez a meglévő kapacitás megfelelő elosztását könnyíti. A mentésirányítók feltesznek pár kérdést, miközben már elindulhatott a kocsi.

Defibrillátor készülékek a megyében csak Miskolcon vannak, itt Kazincbarcikán is kellenének nagy forgalmú helyeken: pályaudvarokon, sportlétesítményeken stb. A készülék használata nagyon egyszerű és nagyon biztonságos. Nem kell attól félni, hogy a laikus segítő árthatna vele. Azt mondják a mentők, rossz újraélesztési kísérlet nincs. Gyakorlat, hogy ilyen esetben a mentésirányítás munkatársa telefonon tartja a kapcsolatot a segélyhívóval, amíg a mentőegység megérkezik és segíti az újraélesztést.

Az életmentés segítése a közúton kötelezettség, amit a KRESZ szabályoz. Egy tavalyi sajószentpéteri baleset oka az volt, hogy elöl menő civil autó lehúzódott a mentőnek, a mögötte lévő a szabad utat látva és a mentőt nem észrevéve éppen a mentő elé kanyarodott. Döntő többségében együttműködőek a sofőrök – mondta Csala András.

Miskolcon is működik a Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány, segítve a mentőszolgálat munkáját, gyermekgyógyász szakorvossal és specifikus eszközökkel. Természetesen a kollégák képzése tartalmazza a gyermekgyógyászati szakismereteket.

Másik speciális terület a rendezvénybiztosítás, amivel a nyáron a Kolorcity koncertjein találkozhattunk. A mozgóőrség biztosítása is a mentőszolgálat feladata, amit szolgáltatásként a rendező feladata megrendelni. A biztosító autó független a szolgálattól, nem attól kivett.

A katasztrófavédelemmel nagyon jó a kapcsolat, a Vadnai-tónál szoktak vízből mentési közös gyakorlatot tartani. A külső védelmi terv részeként pedig itt Barcikán vannak gyakorlatok. Az OMSZ két-három havonta szervez továbbképzéseket, amiket gyakorlati vizsgával zárnak. Ilyenkor licenceket kell szerezni és megvédeni. A gépjárművezetőknek évente van vezetési tréningjük speciális tanpályán.

A valóság teljesen más

Csala András elmondta, hogy külterületi mentésnél előfordul, hogy keresni kell a sérültet. Példaként a sok elágazásos Bondor-dűlőt említette. Más segélyhíváskor elkérik a bejelentő telefonszámát, mert szükség lehet, hogy a mentő elé menjen valaki és odavezesse a sérülthöz.

A napi hírek adta aktualitását, hogy szóba kerüljenek a kollégák sérelmére elkövetett támadások. Ilyen elő-előfordul, az éppen megérkezett egyik új mentőautót összerugdosták. Másik esetben mentőhelikoptert dobáltak meg a közelmúltban. Csala András szerint az ilyen esetek mögött a türelmetlenség áll, a bejelentő számára ilyenkor az idő nagyon lassan múlik.

A médiába leginkább az extrém esetek kerülnek be. Balesetnél szerkesztett, homályosított képet láthatunk, az eredeti hang helyett narrátor beszél. És az egész tudósítás fél perc. Ehhez képest mennyire más a valóság – kérdeztem a rendezvényen, mint moderátor. A valóság teljesen más – tudtuk meg –, először is a sérült, a hozzátartozók reakcióin kell úrrá lenni a mentőknek. Mínusz tíz, plusz negyven Celsius-fokban is oda kell térdelni a sérült mellé, ez a munkatársak feladata, ezt vállalták és ezért szeretik. Minden eset új kihívás. Ugyanakkor óriási pszichés nyomás nehezedik a mentőkre, aminek feldolgozásához van szaksegítség.

Következő kérdés a Kazincbarcikai Mentőállomás működését segítő alapítványokról szólt. Csala András elmondta, három, a mentőállomástól függetlenül működő alapítványról tud beszámolni. A Kazincbarcikai Regionális Mentőalapítvány, az Országos Egyesület A Mosolyért és az Országos Mentőszolgálat Alapítvány támogatja a mentőállomást. 2015 decemberében egy félmillió forintos eszköz volt az adomány, a mentésnél gyakran használt, a sikerességet nagyban növelő akkus-motoros váladékszívó.

„Mentős” vagy „mentő”?

Kíváncsi voltam arra is, „édes ékes apanyelvünkön” a „mentős” vagy a „mentő” a helyes kifejezés? Korábban nem szerették a „mentős” szót, de az utóbbi évtizedben – a média hatására is –, beleivódott a mentők szóhasználatába – válaszolta Csala András.

Több ember, csapat között előbb-utóbb versenyek szerveződnek: a mentő szakmai versenyek nagy múltra tekintenek vissza. A Kazincbarcikai Mentőállomás rendszeresen vesz részt versenyeken, 2005-ben országos harmadik helyezést ért el a csapat. Megyei szintű versenyeken pedig több ízben első helyezés érdemelt ki. Nem csak Magyarországon, külföldön, Lengyelországban is megmérette magát a barcikai csapat. Szendrőben az SOS Rally versenyen több ízben első és második helyezett lett a gárda.

Nem csak szakmai, hanem főzőversenyeken is részt vesznek a mentőállomás dolgozói a Vadnai-tónál és a Tardonai-tónál, a tűzoltósággal és a rendőrséggel karöltve. Az itt szerzett kupák is láthatók az állomás dicsőségfalán.

Közönségkérdésként felvetődött, milyen életkorig lehet valaki mentő, a fizikai megterhelésre tekintettel? A jó kondícióban tartást egyénileg végzik a kollégák, külön felső korhatár nincs. A barcikai állomány korösszetétele nagyon jó – mondta el Csala András.

Kazincbarcikán 2015 szeptemberében megszűnt a mentésirányítás, ezért a legcélszerűbb a 104-es számon elérhető miskolci állomást hívni. A barcikai mentő régi telefonszámán most a betegszállítás érhető el.

A mentéshez szükséges felszerelést jogszabály írja elő, alapítványi támogatásnak köszönhetően további eszközök is rendelkezésre állnak. Minden autóban van defibrillátor. Gyógyszerekkel, kötszerekkel teljesen feltöltött a raktár.

A barcikai állomásnak van egy nap három sikeres újraélesztésről szóló emléklapja – mondta el Csala András. Ő tartja a megyei rekordot egy órán belüli kettő újraélesztettel – akik nem sokkal később tiszta tudatúak is lettek.

A beszélgetés végén a mentőállomás vezetője köszönetét fejezte ki a meghívásért. Nagyon ritkán fordul elő, hogy civil szervezet a maihoz hasonló ismeretterjesztő előadást kezdeményez, a kollégák támogatják a hasonló kezdeményezéseket.

mento07

Az Újkazinci Baráti Körnél nem számít ritkaságnak közérdeklődésre számot tartó beszélgetés, hisz hasonló előadás körében ismerkedtek meg többek között a tűzoltók munkájával, a katasztrófavédelemmel – akik az előadás keretei között felkészítést is tartottak. Hasonló előadásokon ismerkedtek a kórház és osztályainak működésével, a megyei önkormányzati vezető munkájával, valamint rendszeres vendégeik a helyi önkormányzati képviselők, akik időközönként tájékoztatják a közösséget az önkormányzati rendeletek változásairól, illetve a várost érintő tervekről.

A program zárásaként Kálmán Vilmosné emléklapot adott át Csala Andrásnak, amit kötetlen beszélgetés követett.

One comment

  • Érdemes volt rászánni a délutánt, hisz sok hasznos információt kaphattunk! Jó volt hallani azt, hogy a barcikai mentőkocsi állomány és felszereltsége országosan is nagyon jó….

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .