Vélemények a Barcikai Históriásról – Válogatás a tíz év postájából

„Kedves Pista Barátom! Örömmel olvastam leveled és a mellékelt Históriásokat. Mindig is érdekelt a város jelene, jövője, az ott élő emberek sorsa, de a régi múltról keveset tudtam. Így külön élmény volt számomra a Históriás várostörténeti része. Tehát a városnak nem csak jelene, jövője, hanem tiszteletre méltó múltja is van. … Budapest, 1991. április 29. Körtvélyes István Állami-díjas szakértő, c. […]

Read more

A tízéves Históriásról

Mielőtt rátérnék a tízéves Barcikai Históriás köszöntésére, legyen szabad néhány mondatot magamról írnom. Abaúj megye Cserehát dombjai között, Felsőgagyban születtem 1929. november 18-án. Miskolcon tanítói képesítést, Egerben matematika-fizika tanári oklevelet szereztem, Budapesten, az ELTE bölcsészkarán pedagógia szakot végeztem. Négy évtizeden át pedagógusként dolgoztam, ebből 30 évig iskolát igazgattam. Főbb állomásaim: Bükkmogyorósd, Királd és Arló általános iskolája. Rövid ideig Kazincbarcikán a […]

Read more

Tízéves a Barcikai Históriás

Hazánk nem egy nagy múltú sajtóorgánuma mellett a Barcikai Históriás a maga tíz évével még igencsak kiskorúnak számít. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt tíz évben szerte az országban hány és hány útjára indított lap csak a csecsemőkorig jutott el, a Históriás tíz évét említésre méltó időnek tekinthetjük. Ezért talán elnézi a T. Olvasó, hogy a jelen szám sokat foglalkozik […]

Read more

Községháza, tanácsháza, városháza

A negyven év alatt Kazincbarcika tanácsa több helyen működött. Megalakulásakor az 1941-ben a Széchenyi úton épített községháza (ma a Máltai Szeretetszolgálat otthona) lett a tanácsháza. Innét a várossá nyilvánítást (1954. február 1.) követően költözött a Békeváros F épületének egyik, a mai Rákóczi tér 2. számú lépcsőházának lakásaiba.

Read more

A tanácsrendszer negyven éve Kazincbarcikán

Több százra tehető azoknak a kazincbarcikai lakosoknak a száma, akik tanácstagként vettek részt a testület munkájában. Ha figyelembe vesszük azokat is, akik nem tanácstagként a tanács különböző bizottságainak voltak a tagjai, továbbá az apparátus dolgozóit, akkor az ezret is meghaladja a tanácsi munkában részt vett kazincbarcikai lakosok száma.

Read more

Kazincbarcika Községi Tanácsának 1950. október 22-én megválasztott tagjai

Aranyos István gazdálkodó, Balázs József bányamunkás, ifj. Balogh Bertalan gazdálkodó, Balogh Ferenc korcsmáros, Bártfai Lászlóné háztartásbeli, Bendicskó Gyula vb-elnök, Berentés László gazdálkodó, Borbély Mihály üzemi térfelvigyázó, Bozsa István aknász, Budai Gyula gazdálkodó,

Read more

A tanácsok megalakulásának 50. évfordulójára

Az 1950-es év nagy változást hozott hazánk közigazgatásában: létrejöttek, és mintegy 40 évig működtek a tanácsok. A testületeket alkotó tanácstagok megválasztására 1950. október 22-én került sor, majd október végén, november elején az ország falvaiban és városaiban megalakították a helyi tanácstestületeket: a tanácsot és annak végrehajtó bizottságát (vb-t), majd megválasztották a tisztségviselőket: a vb elnökét, az elnökhelyettes(eke)t és a bizottság titkárát.

Read more

A borsodi földvár

A Kazincbarcikához közeli Edelény vármaradvány formájában őriz egy honfoglalás kori emléket, amely kapcsolódik az államalapításhoz is. Ez a borsodi földvár. Balla Árpád is említést tesz róla az államalapítás millenniumáról szóló cikkben, Wolf Mária pedig a hivatkozott tanulmányában. A Borsodi Bányász című hetilap 1986-ban B. Tóth Illés múcsonyi nyugalmazott középiskolai tanár tollából cikksorozatot közölt a vár történetéről. Ennek alapján adjuk közre […]

Read more

Településeink a honfoglalás és az államalapítás idején

Wolf Mária: Kazincbarcika története az őskortól 1526-ig című munkája alapján A Kazincbarcika város elődjeinek számító Kazinc, Barcika és Berente (ez utóbbi 1954. január 1-jétől 1999. április 30-ig tartozott Kazincbarcikához), továbbá a térség más településeinek neve először a XIII–XIV. századi írásokban fordul elő. Viszont régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy a térség már az időszámításunk előtti évszázadokban lakott terület volt.

Read more

István király, az államalapító (néhány irodalmi mű alapján)

István király történelmünk azon személyiségei közé tartozik, akinek nevét még azok is kellő tisztelettel ejtik ki, akik csak hézagosan vagy csak alig-alig vannak tisztában jelentősége mibenlétével. Mert õ nem csupán az egyik király a magyar királyok névsorában, hanem ő: Szent István, Magyarország elsõ királya, az államalapító.

Read more
1 47 48 49 50 51 52