Kazincbarcikán (is) éltek, dolgoztak: Serfőző Sándor

Nem felejti a kazincbarcikai éveket Serfőző Sándor Abaújban, a Vizsolyhoz közeli Mogyoróskán született. Tokajban érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem, latin, népművelési szakon szerzett diplomát. Első munkahelyén, 1967-ben a Borsodi Vegyi Kombinát művelődési házában igazgatói megbízást kapott.

Read more

Kazincbarcikán (is) éltek, dolgoztak: dr. Pázmándi Gyula

Dr. Pázmándi Gyula Budapesten született, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Friss diplomás társai a fővároshoz ragaszkodtak, ő első munkahelyéül 1963 nyarán a berentei PVC-gyárat választotta, amely nem sokkal később a BVK-val egyesült. Ez a lépése persze Pesten feltűnést keltett.

Read more

Kazincbarcikán (is) éltek, dolgoztak: Körtvélyes István

Kiemelkedő képességű munkatársaira a legbüszkébb Körtvélyes István a Fertő tóhoz közeli Fertőszentmiklóson született. A Veszprémi Vegyipari Egyetemet 1954-ben végezte el. Az iparosításnak abban az időszakában több volt az álláshely, mint a végzős hallgató, akiknek egy bizottság “népgazdasági” szempontok figyelembevételével ajánlott munkahelyet. Évfolyamtársainak többsége Budapesten akart állást vállalni. Ő a részére felajánlott Haditechnikai Kutatóintézet helyett Kazincbarcikára kérette magát, ahol akkor már […]

Read more

Kazincbarcikán (is) éltek, dolgoztak: Kopcsik Lajos

A mestercukrász Kopcsik Lajos mestercukrász Sajószentpéteren született. Általános iskolái után a Borsodi Vendéglátóipari Vállalatnál cukrásztanuló. Tanulmányait kitüntetéssel végezte, és a Belkereskedelem Kiváló Tanulója címet kapta meg 1959-ben. Már 1960-ban Sajószentpéteren készített munkájával országos versenyt nyert. Berentén 1962-től üzemvezető-helyettes, és mestervizsgát tesz.

Read more

Kazincbarcikán (is) éltek, dolgoztak: Kerekes László

Aki Kazincbarcikát ma is városának tekinti Kerekes László 1957-ben pedagógusi diplomája megszerzése után érkezett Kazincbarcikára. Előtte a Herbolyai Bányaüzem fatelepén kezdte munkáséletét. Jól keresett. Mint mondja, annyira jól, hogy az akkori egy-évi keresetéből rendezkedtek be. Egy évig Tardonán tanított, majd 1959-től a kazincbarcikai Központi Általános Iskola tanára, később igazgatóhelyettese volt. 1965-től a városi tanács művelődési osztályának tanulmányi felügyelői posztján találjuk, […]

Read more

Kazincbarcikán (is) éltek, dolgoztak: Czaga György

Iskolát alapított Kazincbarcikán Czaga György sem Kazincbarcikán született, hanem Búj községben (Szabolcs-Szatmár megye). Itt hallotta a hírt, hogy a Váci Állami Öntőtanuló Iskolába felvétel van. Innen Diósgyőrbe került, ahol szakmunkásvizsgát tett, majd a Csepel Művek következett. Ezután a Műszaki Tanárképző Főiskolán államvizsgázott. 1954-től 1961-ig a diósgyőri 101. sz. Szakmunkásképző Intézetben gyakorlatvezető tanár.

Read more

Kazincbarcikán (is) éltek, dolgoztak: Áll Lajos

E cím alatti írásunkban olyan embereket mutat be Széplaki Kálmán, akik több-kevesebb ideig Kazincbarcika lakói voltak, s egy-egy üzem vagy intézmény élén vezetői munkájuk révén részük volt a fiatal, fejlődő város életének alakításában. Itteni eredményes munkájuk elismeréseképp magasabb beosztásba, nagyobb feladat megoldására az ország más területére kerültek, ahol a Barcikán szerzett ismeretek, tapasztalatok is segítették őket a helytállásban. És ismerősök, […]

Read more

Arcok a 45 éves városból

Dr. Benyó Mihály nyugalmazott körzeti főorvos életében négy település játszott meghatározó szerepet: Békéscsaba, Szeged, Vajdácska és Kazincbarcika. Békéscsabán született 1932. december 22-én szövőgyári szülők gyermekeként. Itt töltötte a gyermek- és ifjúkori éveit, itt érettségizett 1951-ben, és gimnazistaként a helyi Balassi Táncegyüttes tagjaként itt ismerkedett meg a néptánc szépségeivel. És itt kötött házasságot 1955-ben Kvasz Erzsébettel és itt született első leánygyermekük, […]

Read more

Mozaik az ’50-es és ’60-as évekből

Börtönparancsnokból elítélt rab Érdekesen alakult a sorsa Sz. I.-nek, aki 1951-ben rabként került Kazincbarcikára, a nagy építkezésre. Előtte viszont a Markó utcai fogház parancsnoka volt. A felszabadulás után ugyanis mint munkásmozgalmi múlttal rendelkező megbízható személyt a fogház parancsnokává nevezték ki, és 1949-ig töltötte be ezt a munkakört. Mint parancsnok, felelősséggel tartozott azoknak a háborús bűnösöknek az őrzéséért is, akik abban […]

Read more

Kazincbarcika 1954-ben

1954 – Kazincbarcika várossá nyilvánításának éve. Milyen volt a 45 évvel ezelőtti Kazincbarcika? Milyen események történtek az épülő új városban a történetében meghatározónak számító esztendőben? Az alábbi írásban megpróbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre. Az elsőre többnyire olyan személyek adják meg a választ, akik akkor már Kazincbarcika lakói voltak, vagy éppen 1954-ben kerültek az épülő városba, és ezért emlékezetük jobban őrzi […]

Read more

Alapozókra emlékezve

Ha átutazom Kazincbarcikán, nem tudok elfogulatlanul továbbhaladni. Ha módomban áll, meg is kell állni. Akarom, vagy nem, gondolataim vissza-vissza – cikáznak – a múltba. Ha most történik ez, akkor fél évszázadnyira. Képzeletben letörlök mindent az országút és a berentei hegyvonulat közötti területről, a barcikai dombságról, olyannak idézve fel magamban, amilyen akkor, 1949-ben volt.

Read more

A hőskor megidézése

Kazincbarcika hőskorának az ’50-es évtized első éveit tartjuk. Ekkor kezdődött el az a nagy munka, amely Barcika, Sajókazinc és Berente évszázadok során kialakult rendjét, lakóinak életét és szokásait gyökeresen átalakította.

Read more

Egy és más – innen-onnan

10 aranyérmet nyert a mestercukrász 1996. szept. 8-12. között tartották meg a XIX. berlini szakácsolimpiát, melyen 29 fős magyar küldöttség vett részt, és harminc ország csapatával mérkőztek. Az olimpián szép magyar siker született: összesítve a második helyen végeztek, egyetlen éremmel lemaradva a győztes Svájc csapata mögött. Az olimpián Kopcsik Lajos mestercukrász, aki korábban Kazincbarcikán a Május 1. úti cukrászüzem vezetője […]

Read more
1 39 40 41 42 43 52