"A Sajó, ha fekete is, legalább folyik…"
A bujdosó Jókai és Muraközy a Csányi családon kívül a helyi nemeseknek is köszönhette, hogy kiléte titokban maradt. Tardona helyben élő nemesei mind a nemesség szegényebb rétegéből származtak. A visszaemlékezések és a helyi legendák, de Telepy Károly szerint is a helyben élő nemesek közül baráti kapcsolatot ápolt Szentimrey Pállal, Bodolay Sámuellel és leginkább a lelkész Rácz Endrével. Bár Jókai és […]
Read more
Ez az év sem volt eseménytelen se a város jelenében, sem a múltjában… Mi leginkább az utóbbit próbáltunk rögzíteni, feltérképezve a jövőre 65 éves Kazincbarcika nem csupán a szigorúan megírt történelemkönyvekbe való történetét. Összeállításunk befejező részét kicsit meseszerű, ámde igaz és tanulságos történetekkel zárjuk. Október Pénteken (1969. október 17-én) a Kazincbarcikai Vegyész 1-0-ra legyőzte a Sátoraljaújhelyi Spartacust egy sportszerű találkozón. […]
Read more
Ez az év sem volt eseménytelen se a város jelenében, sem a múltjában… Mi leginkább az utóbbit próbáltunk rögzíteni, feltérképezve a jövőre 65 éves Kazincbarcika nem csupán a szigorúan megírt történelemkönyvekbe való történetét. A harmadik negyedévet nagyon sportosan kezdtük: döntőbe szurkoltuk az utánpótlás-válogatottat, végigtekertük a Tour de Hongrie-t, bejártuk a tardonai sétaösvényeket, a Radvánszky-uradalmat és az Upponyi-hegységet, megtekintettük a […]
Read more
Ez az év sem volt eseménytelen se a város jelenében, sem a múltjában… Mi leginkább az utóbbit próbáltunk rögzíteni, feltérképezve a jövőre 65 éves Kazincbarcika nem csupán a szigorúan megírt történelemkönyvekbe való történetét. A második negyedévben egy film helyszíneit jártuk végig, kutattunk mamutcsontok után, köszöntöttük a 80 éves Tóth Jánost és Kolumbán Zoltánt, meglestük Ludas Matyit a városban, hogy aztán […]
Read more
Ez az év se volt eseménytelen sem a város jelenében, sem a múltjában… Mi leginkább az utóbbit próbáltuk rögzíteni, feltérképezve a jövőre 65 éves Kazincbarcika nem csupán a szigorúan megírt történelemkönyvekbe való történetét. Januárban hol is kezdhettük volna máshol, mint a 90-es évek elejének barcikai szórakozóhelyeinél, hogy aztán egy látványos túrával zárjuk a negyedévet.
Read more
1944. december 13., Luca napja. Tardonán ez a Luca-nap nem a szokásos szemestermény ablakon való kopogásától és az utcákat járó, kertkapukat leakasztó fiúk nevetésétől volt hangos. Ezen a napon Tardonán utcai harc alakult ki, a faluban élők testközelből lettek részesei a háborúnak. A faluban állomásozó német egység Luca éjszakáján megütközött a szovjetekkel.
Read more
Jókai Mór kétségkívül a leghíresebb bujdosója volt Tardonának, de a nála sokkalta keresettebb Muraközy János is Tardonán húzta meg magát egy időre, kettejük barátsága még jóval a szabadságharc előtti időre nyúlik vissza, és a Tardona külvilágtól elzárt képét tovább gyengíti, hiszen a kecskeméti gerillakapitány is értesült róla, hogy barátja itt bujdosik. Tehát a külvilággal való kapcsolatnak még aktívabbnak kellett lennie, […]
Read moreKerekes István weboldala István Kerekes photography – Facebook-oldal
Read more
‒ Kazincbarcika? … A világ végén van! Az országúton „vigasztal” evvel egy kerékpáros, aki szaporán gyúrva a kilométereket, szintén a világ végén fekvő városba iparkodik. Miskolc már jócskán mögöttünk maradt, s az út játékosan bujkál a borsodi hegyek közt. Kora délelőtt van, a tavaszi világítás könnyű levendulakék, mint egy divatos szövet, s erre a puha kék alapra váratlanul és valószerűtlenül […]
Read more
Csányi Zsuzsanna Csányi Benjámin tardonai földesúr legidősebb élő nővére volt. 1805-ben született Putnokon. Valószínűleg Csányi Benjámin és Csányi Júlia Tardonára költözését követően vásárolt egy házat és erdőrészt férjével, Telepy Györggyel Tardonán. Telepy György ajánlotta Jókai feleségének, Laborfalvy Rózának, hogy férjét Tardonán rejtse el.
Read more
Szinte hihetetlennek tűnő erőfeszítések és összefogások után ma már biztosítottnak látszik, hogy az eredeti tervnek megfelelően: jövőre legyártják az ötvenezer tonna pvc-port Kazincbarcikán, termelni kezd a KISZ-védnökségével épülő hatalmas új gyár, a PVC III! Október 28-án 23 órakor beindult a gerjesztés, végleg életre keltek a műszerek. November 4-én pedig a jubileumi vállalás teljesítéseként fellobbant az etilénfáklya.
Read more
Tardona nevét az 1848/49-es szabadságharc beírta az irodalomtörténetbe, az itt bujdosó Jókai Mór révén. Az író több művében merített ihletet a tardonai élményeiből, számtalan gyönyörű mondattal állítva emléket Tardonának. Több hónapos kutatómunkával próbáltam megfejteni, milyen is volt Tardona 1898/49-ben, kik életek itt, miért jött ide Jókai és hogyan őrizték meg a bujdosók titkait. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a […]
Read more
Már írtam erről az Egy kis földrajz című cikkemben, és én is megmosolyogtam, hogy a XIX. század elején élt öregek megesküdtek rá, hogy ez a csúcs még akkor füstölgött. Jobban utánanézve a dolgoknak kiderült, hogy valószínűleg félig igaz a történet. (A régi, 1750-1850-ig megjelent térképeken Tüzes-szekér-csúcsnak, és az alatta lévő völgyet pedig Tüzes-szekérnek hívták.)
Read more
A diafilmek az 50-es évek második felében voltak igazán népszerűek, a 60-as években a televízió terjedése kissé háttérbe szorította e műfajt. Szerencsére csak átmenetileg: a 70-es években újra felkapott lett a dia, még akkor is, ha egyetlenegyszer sem sikerült az elejétől a végéig rendesen megnézni a történetet – legalábbis nálunk az iskolában. Hol túlmelegedett a vetítő, hol pedig magával a […]
Read more
Sokan emlékeznek azokra a régi mesterséget űző emberekre, akik a falvak utcáit járva, kiabálva adták az emberek tudtára mi a mesterségük, így keresve alkalmi munkát maguknak. Persze akkoriban még volt ezekre a mesterekre igény. A mesterek mellett a „mozgó” árusok is jártak a falvakba, elvétve még mindig van a régiekből is, pl. a tarka-barka csirkéket árusító család, a tollfelvásárló […]
Read more