Lebukott a kémbálna: soha nem érkezett meg Kazincbarcikára – vagy talán mégis?

…pedig a CIA mindent elkövetett a hidegháború „legforróbb” időszakában, a 60-as évek elején, hogy minél több titkos információt szerezzen a keleti blokk államainak hadikapacitásairól, így értékes értesülések birtokába juthattak volna például a Berentei Vegyiművekről, na és persze Kazincbarcikáról is, különös tekintettel a város bunkereire. Ennek egyik eszköze lett volna a kémbálna, amely ugyan eljutott Magyarországra, de Kazincbarcikát végül messze elkerülte. […]

Read more

Berentei bányászoké lett az ötöslottó-főnyeremény ‒ kis szerencsejáték-történet

1957. január 17-én a pénzügyminiszter 4/1957. számú rendeletében megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó szervezésével. Az első húzást 1957. március 7-én tartották. Nem kellett sokat várni az első telitalálatosra, a 6. játékhéten a budapesti özv. Ring Sándorné „családi számokat” megjátszva 855 ezer forintot nyert. Az 1 milliós álomhatárt 1959-ben lépte át az öttalálatos, a 2 millióst 1964-ben. E két […]

Read more

A szobrok városa alkotói: Antal Károly

Ha a Kékestetőről az Országos Kék Túra vonalán elindulunk keleti irányban, elhaladva az Erzsébet-szikla mellett, pár perc alatt elérjük a Sas-kő zord, sziklás, vadregényes sziklatornyát, ahonnan egy emlékmű elől lebilincselő kilátás nyílik észak felé, tiszta időben jól kivehetők a felvidéki hegyek, néha még a Magas-Tátra is felcsillan. Az emlékmű az I. világháborúban elesett természetjárók emlékoszlopa. Alkotója maga is komoly túrázó […]

Read more

A szobrok városa alkotói: Makrisz Agamemnon

1975-ben egy különleges, monumentális emlékművet avattak Pécsen, Jánossy György és Makrisz Agamemnon közös alkotását, a Nikét (Felszabadulási emlékmű). A neves építész-szobrászművész páros neve Kazincbarcikán is összefonódik egy épület és egy nagyméretű szoborkompozíció révén.

Read more

Trapeznyikov elvtárs Kazincbarcikán: „Magnitogorszkhoz képest itt most tavasz van”

Az épülő városban gyakoriak voltak a külföldi – elsősorban persze a „baráti országokból” érkező – szakmai és kulturális delegációk látogatásai. Az akkori sajtóban leginkább a szovjet küldöttség érkezése (és távozása…) érte el azt az ingerküszöböt, hogy egy napihíren túl is beszámoljanak az eseményről. Így volt ez Trapeznyikov elvtárs kazincbarcikai látogatásával is, 1956 márciusában, a magyar‒szovjet barátság hónapjában…

Read more

Helytörténeti kiállítás Kazincbarcikán

Mintha a miniatűr Kazincbarcikán járnánk. Itt van jóformán az egész város. Olyan, mint a valóságban, csak éppen sokkal kisebb minden. Apró makettek a gigantikus üzemekről, a hatalmas kéményekről, csarnokokról: lakóházak, iskolák, szobrok és parkok ‒ tervrajzokon, fényképeken, modelleken. Újságkivágások és lefényképezett cikkek sorakoznak a vitrinekben. Dokumentumok egy városról, Kazincbarcikáról, mely tíz év alatt emelkedett, szántóföldekből, legelőkből nőtt ki, terjeszkedett, szépült […]

Read more

A szobrok városa alkotói: Halmágyi István

Az iparterületek fejlődése, az új lakótelepek kiépülése következtében hatalmasra nőtt Kazincbarcika vízigénye, azonban ez a helyi vízkészletekből nem volt kielégíthető. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság már 1955-ben kezdeményezte – az országban elsőként – egy regionális vízellátási rendszer építését. E rendszer üzemeltetési, karbantartási feladataira alapította a Sajómenti Vízművet, amelynek központi irodaháza 1962-ben épült fel. Az irodaház kertjébe egy „beszédes” című szobor […]

Read more

Maszk szalon

Rajkai Zsomborné Bagi Aranka a Ságvári Endre Gimnázium volt tanára, diákszínjátszó-rendező, szabadfoglalkozású újságíró. “Karinthy méltán elhíresült mondása: ‘A humorban nem ismerek tréfát’, kifejezetten jellemző Bagi Aranka írásművészetére is. Maszk szalon című művében megjelent írásai rövidek, és talán a legnehezebb röviden írni, hiszen a mondanivaló egyre csak terjeszkedne, terjeszkedne, de ha egy jó tollú író időben megállítja ezt a folyamatot, akkor a […]

Read more

A szobrok városa alkotói: Mikus Sándor

Mikus Sándor Kévekötő és Munka után című terrakotta domborműveit balkondíszként 1955-ben helyezték el az akkor Béke, nem sokkal később Lenin, ma Egressy út 23. és 25., illetve a Rákóczi tér 2–4-es lépcsőházak balkonjain. E különleges alkotások a mai napig – és remélhetőleg még nagyon sokáig – meghatározzák az épületegyüttes, a sétálóutca és a talán legszebb terünk arculatát. A kétszeres Kossuth-díjas […]

Read more

Régi idők hősei: feljutás, sorkatonaság, válogatottak és az első légiósok – ilyenek voltak a ’80-as évek

Idén ünnepli fennállásának 50. évét a Vegyész Röplabda Club, amely jogutódja az 1969-ben, a Kazincbarcikai Vegyész Sportegyesületen belül alapított röplabda-szakosztálynak. A kerek évforduló alkalmából igyekszünk visszaemlékezni a kezdetekre, az áttörést hozó 1980-as évekre, az újjáalakult 1990-es évekre, valamint az első “aranykorra”. A tényközlő írások mellett törekedni fogunk arra is, hogy megszólaltassuk a főszereplőket.

Read more
1 2 3 44