Trapeznyikov elvtárs Kazincbarcikán: „Magnitogorszkhoz képest itt most tavasz van”

Az épülő városban gyakoriak voltak a külföldi – elsősorban persze a „baráti országokból” érkező – szakmai és kulturális delegációk látogatásai. Az akkori sajtóban leginkább a szovjet küldöttség érkezése (és távozása…) érte el azt az ingerküszöböt, hogy egy napihíren túl is beszámoljanak az eseményről. Így volt ez Trapeznyikov elvtárs kazincbarcikai látogatásával is, 1956 márciusában, a magyar‒szovjet barátság hónapjában…

Read more

Helytörténeti kiállítás Kazincbarcikán

Mintha a miniatűr Kazincbarcikán járnánk. Itt van jóformán az egész város. Olyan, mint a valóságban, csak éppen sokkal kisebb minden. Apró makettek a gigantikus üzemekről, a hatalmas kéményekről, csarnokokról: lakóházak, iskolák, szobrok és parkok ‒ tervrajzokon, fényképeken, modelleken. Újságkivágások és lefényképezett cikkek sorakoznak a vitrinekben. Dokumentumok egy városról, Kazincbarcikáról, mely tíz év alatt emelkedett, szántóföldekből, legelőkből nőtt ki, terjeszkedett, szépült […]

Read more

A szobrok városa alkotói: Halmágyi István

Az iparterületek fejlődése, az új lakótelepek kiépülése következtében hatalmasra nőtt Kazincbarcika vízigénye, azonban ez a helyi vízkészletekből nem volt kielégíthető. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság már 1955-ben kezdeményezte – az országban elsőként – egy regionális vízellátási rendszer építését. E rendszer üzemeltetési, karbantartási feladataira alapította a Sajómenti Vízművet, amelynek központi irodaháza 1962-ben épült fel. Az irodaház kertjébe egy „beszédes” című szobor […]

Read more

Maszk szalon

Rajkai Zsomborné Bagi Aranka a Ságvári Endre Gimnázium volt tanára, diákszínjátszó-rendező, szabadfoglalkozású újságíró. “Karinthy méltán elhíresült mondása: ‘A humorban nem ismerek tréfát’, kifejezetten jellemző Bagi Aranka írásművészetére is. Maszk szalon című művében megjelent írásai rövidek, és talán a legnehezebb röviden írni, hiszen a mondanivaló egyre csak terjeszkedne, terjeszkedne, de ha egy jó tollú író időben megállítja ezt a folyamatot, akkor a […]

Read more

A szobrok városa alkotói: Mikus Sándor

Mikus Sándor Kévekötő és Munka után című terrakotta domborműveit balkondíszként 1955-ben helyezték el az akkor Béke, nem sokkal később Lenin, ma Egressy út 23. és 25., illetve a Rákóczi tér 2–4-es lépcsőházak balkonjain. E különleges alkotások a mai napig – és remélhetőleg még nagyon sokáig – meghatározzák az épületegyüttes, a sétálóutca és a talán legszebb terünk arculatát. A kétszeres Kossuth-díjas […]

Read more

Régi idők hősei: feljutás, sorkatonaság, válogatottak és az első légiósok – ilyenek voltak a ’80-as évek

Idén ünnepli fennállásának 50. évét a Vegyész Röplabda Club, amely jogutódja az 1969-ben, a Kazincbarcikai Vegyész Sportegyesületen belül alapított röplabda-szakosztálynak. A kerek évforduló alkalmából igyekszünk visszaemlékezni a kezdetekre, az áttörést hozó 1980-as évekre, az újjáalakult 1990-es évekre, valamint az első “aranykorra”. A tényközlő írások mellett törekedni fogunk arra is, hogy megszólaltassuk a főszereplőket.

Read more

Állattartás régen és most

Az állattartás az emberi életmódhoz kapcsolódó alapvető szükséglet évezredek óta. A falusi lét- és önfenntartás elengedhetetlen szükséglete volt az 1950-es évekig. Az állatok mennyisége és a tartott állatok fajtája a hagyományos paraszti társadalomban a jólét, gazdagság jól látható fokmérője volt. Hiszen az az ember tudott több állatot nevelni, tartani, akinek több földje volt. Az állattartás és az állatokhoz való viszonyulás […]

Read more

Mucsony 800 – helytörténeti kiadvány a Barcikai Históriás munkatársaitól

Bő egy évvel ezelőtt nagy megtiszteltetést érte a Barcikai Históriás Helytörténeti Alapítványt. Mucsony Nagyközség Önkormányzata felkért minket, hogy készítsük el az idei évre Mucsony 800 éves helytörténeti kiadványát. Hosszú és egy évig tartó kutatás és adatgyűjtés után az idei év augusztus 3-ára készült el munkánk gyümölcse, a Mucsony 800 című könyv. A kérésnek megfelelően ez nem egy tudományosan megfogalmazott könyv […]

Read more

Újabb kisfilm Kazincbarcikáról a DocNomads hallgatóitól

A DOC NOMADS elnevezésű angol nyelvű dokumentumfilm rendezői mesterképzés keretén belül minden évben 28 fő érkezik Kazincbarcikára a professzorukkal, ahol az éves „terepgyakorlatot” végzik el. 4 fős csapatokat alkotnak, majd egy szabadon választott témában egy 10 perces vizsgafilmet kell forgatniuk. Ezt a kisfilmet egy nemzetközi csapat forgatta: a rendező magyar volt, az operatőr moldáv, a hangmérnök kolumbiai, a világosító pedig […]

Read more

Régi idők hősei: így indult a röplabda Kazincbarcikán

Idén ünnepli fennállásának 50. évét a Vegyész Röplabda Club, amely jogutódja az 1969-ben, a Kazincbarcikai Vegyész Sportegyesületen belül alapított röplabda-szakosztálynak. A kerek évforduló alkalmából igyekszünk visszaemlékezni a kezdetekre, az áttörést hozó 1980-as évekre, az újjáalakult 1990-es évekre, valamint az első “aranykorra”. A tényközlő írások mellett törekedni fogunk arra is, hogy megszólaltassuk a főszereplőket.

Read more

A tardonai vízimalom

“Október elején 1849-ben a borsodi Bükkben voltam. Tardonának hívják a falut. (…) Jó becsületes, kálvinista palóc kurta nemesek lakják, akik maguk szántanak, vetnek, (…). Terem szép búzájuk, kukoricájuk, (…). A patak a házuk alatt folyik, abban pisztráng terem, malom is van rajta, az megőrli a búzát és tengerit, (…)” Jókai Mór A tardonai vízimalom, amelyről Jókai is megemlékezett, évszázados múlttal […]

Read more

Zenés jótékonysági est Dédestapolcsányért

A korábbi híradásokból az egész ország értesülhetett a Dédestapolcsányt május 29-én ért természeti katasztrófáról: a Bükk hegységből hirtelen lezúduló irdatlan mennyiségű esővizet képtelen volt a Bán patak befogadni, így a sáros folyam elöntötte a település kétharmadát. Lakóházak, kertek, közterületek kerültek percek alatt víz alá, több család élettere, munkája megsemmisült.

Read more
1 2 3 43