Adatok és tények

Terület és lakónépesség

Kazincbarcika város területe 1999. május 1-jéig 45,9 km2 volt. Ekkor Berente különválása miatt a terület csökkent, de nem ismeretes, hogy mennyivel. Az új közigazgatási határ kérdésében ugyanis Kazincbarcika és Berente önkormányzata nem tudott megegyezni, s ezért a bíróság fogja megállapítani az új határt. Lapzártáig erre nem került sor.

1999-ben tovább csökkent Kazincbarcika város lakóinak a száma is. Az év elején (1998 végén) 35 789 fő volt az állandó lakosok száma, az év végén pedig 34 404. A nagymértékű csökkenésben szerepet játszik az, hogy május 1-jével kikerült a város lakói közül 1085 fő berentei lakos. A további 300 fős csökkenés elköltözés és természetes fogyás következménye.

A nők száma 17 683, a férfiaké 16 721 fő volt (1,057-szeres a nők többlete). A város lakóinak 22,87%-a tizennégy éven aluliakból állt, 57,36%-ot tett ki a 19-55 év közötti lakók, az 55–70 év közöttiek aránya 14,42%, míg a 70 éven felülieké 5,34% volt 1999-ben.

Születések

szuletes1999-ben 285 kazincbarcikai illetőségű csecsemő született, 36-tal kevesebb, mint 1998-ban. A csökkenésben Berente különválása nem számottevő, mivel mindössze hét berentei újszülött látta meg a napvilágot Kazincbarcikán.

Az újszülöttek közül kettő a születése után egy éven belül elhunyt, ami 7,01 ezrelékes csecsemőhalálozási arányt jelent. A koraszülöttek aránya 6,31, illetve 5,61%. (Az előbbi a születési súly szerint, vagyis a 2500 gramm alatti súllyal születetteké, míg az utóbbi a 37. hét előtt megszületettek aránya.)

Egyébként városunkban 1999-ben 675 újszülöttet anyakönyveztek, akik közül 241 volt kazincbarcikai illetőségű, míg 434 vidéki (nem kazincbarcikai). Kazincbarcikán öt anya hozott napvilágra kettes ikerújszülöttet. Közülük három volt a kazincbarcikai és kettő a vidéki. A kazincbarcikai Kazincbarcikán születettek szülei túlnyomórészt magyar állampolgárok voltak, mindössze két újszülött édesapja volt ukrán, egy-egy újszülött édesanyja pedig moldáv, illetve román állampolgár.

Névadások

A Kazincbarcikán anyakönyvezett leány újszülötteknek 65-, a fiúknak 57-féle nevet adományoztak a szülők. A lányok esetében ismét a Fanni utónév a leggyakoribb, amit hét újszülött kapott, utána néggyel-néggyel a Dorina, az Eszter, a Klaudia, a Réka és a Vivien következik. Új utónévként megjelent a Cintia, a Loretta, a Melissza, a Szabrina és a Tícia.

A fiúk esetében héttel vezet a Bence, a Márk, a Patrik és a Zoltán utónév, hat újszülött kapta a Gábor és a Tamás nevet, öt fiú újszülöttet anyakönyveztek Dávid, László és Martin néven, míg az Ákos, a Balázs, a Dániel, az Erik, az István, a Levente és a Máté négy-négy újszülöttnél fordult elő. A fiúk között újként szerepelt a Flórián, a Kevin, a Krisztofer és a Renátó utónév.

A vidéki újszülötteknél ilyen nevekkel találkozhatunk az anyakönyvben: Ariéla, Csenge, Dania, Dézi, Döniz, Glória, Inez, Kármen, Kiara, Kira, Leona, Maja, Marcelina, Nadin és Titanilla (leányok), valamint Dorián (fiú).

Házasságok

image0041999-ben 201 házasulandó pár mondta ki a boldogító igent a kazincbarcikai polgármesteri hivatal anyakönyvvezetői előtt. Közülük 104 esetben mind a menyasszony, mind pedig a vőlegény kazincbarcikai lakos volt, 37 esetben csak a menyasszony, 32 esetben pedig csak a vőlegény volt kazincbarcikai, és 48 esetben a menyasszony is, a vőlegény is vidéki lakos volt. (A vidék nem csak Kazincbarcika környéki települést jelent.), A Kazincbarcikán házasságot kötöttek között pl. vidékinek számít az ukrajnai, az orosz, a nigériai, a román és a mohácsi vőlegény csakúgy, mint a budapesti, a debreceni, a hatvani, a miskolci, a szegedi és a záhonyi menyasszony.)

Érdekes, hogy a házasságkötés színhelyéül nem csak Kazincbarcika környékiek vagy megyénkbeliek választják városunkat. Előfordult, hogy mindkét házasuló fél pl. budapesti, sárbogárdi (Fejér m.), százhalombattai (Pest m.), vagy az egyik fél kisvárdai (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), vagy ceglédi, vagy szigetszentmiklósi (Pest m.).

Halálozások

1999-ben 316 kazincbarcikai lakos hunyt el. A születések és elhalálozások adatainak összevetéséből kitűnik, hogy harminceggyel több volt az elhunytak, mint az újszülöttek száma, vagyis a város lakóinak (Berentén kívüli) 300 fős csökkenésében mintegy 10% a természetes szaporodás csökkenésének következménye, míg 270 körüli az elvándorlási különbözet.

Az elhunytak között 197 férfi és 119 nő volt. Az elhunyt férfiak és nők életkor szerinti adatai a következők:

Születési év

Férfi
1999  1
1996–1998  1
1991–1995
1981–1990  1
1971–1980  2
1961–1970  5  3
1951–1960 18  7
1941–1950 40  8
1931–1940 47 30
1921–1930 49 36
1911–1920 34 22
1901–1910  1 11
  197 119
Közművelődés

kozmuvelodesAz Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár működésének 30. évében is városunk kulturális életének fő színtere volt. Műsoros rendezvények, kiállítások, filmvetítések zajlottak rendszeresen a központ és a hozzá tartozó intézmények falai között.

A rendezvények sorában vezető helyet foglaltak el a komoly-, nép-, dzsessz- és a könnyűzenei programok. Ötvenkilenc ilyen jellegű rendezvényen majdnem húszezren vettek részt. A huszonhét színházi előadást 10 450-en tekintették meg, míg a három pódium-előadásnak 350 nézője volt, a huszonhárom komplex műsoron 13 230-an, a hét egyéb műsoros rendezvényen pedig 2180-an vettek részt. Összességében az Egressy rendezvényeinek 44 460 résztvevője volt. A legtöbb résztvevőt a június 26-ai, Sajógalgócon rendezett Benkó Dixieland Band-koncert vonzotta, amelyre 714-en váltottak jegyet. Viszont a március 19-ei Gyermek Ki mit tud? első elődöntőjére csak harminchét néző volt kíváncsi.

Az év folyamán 414 filmelőadásra került sor 26 571 nézővel. A vetített kilenc magyar filmnek huszonkét előadáson 1700 látogatója volt, ami 77 fős nézőátlagot jelent. Ennél jóval több érdeklődőt vonzottak a Baljós árnyak, az Egyiptom hercege és a Múmia című amerikai filmek, amelyek 255, 192, illetve 172 átlagos nézőszámmal vitték el a pálmát.
Sok látogatója volt a művelődési központhoz tartozó könyvtáraknak is, amelyek mintegy 168 ezer darab olvasni-, látni- és hallgatnivalóval álltak az érdeklődők rendelkezésére.

Örvendetes, hogy 1999-ben majdnem négymillió forint értékben 2252 darabbal gyarapodott a könyvtárak könyv- és hangállománya.

A könyvtári szolgáltatásokat 77 562 esetben vették igénybe. Beiratkozott olvasó 5069 fő, a kölcsönzött könyvek és egyéb dokumentumok száma 156 698 darab volt.

Hétezren még mindig munka nélkül

kali_lajosneVárosunk és környéke legna­gyobb gond­ját még 1999-ben is a munkanélküliek nagy száma s a belőle eredő szociális és társa­dalmi feszültségek jelentették. A ’80-as évek végén kezdődött, majd a ’90-es évek elején egyre nagyobb mérvűvé vált, 1994-ben 7200 fő körüli csúcsot el­ért, s utána 1998 végére 6000-re csökkent regisztrált munkanél­küliek száma az 1999. évközi hullámzás után az év végére is­mét 7000 fölé emelkedett.

A munkanélküliség „kézbentar­tásának”, vagy szakzsargonnal: kezelésének egyik letéteményese a városunkban már több mint tíz éve működő B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ Kazincbar­cikai Ki­rendeltsége. Ennek kez­dettől a vezetője Káli Lajosné. Őt kértük meg arra, ossza meg ismereteit és tapasztalatait kiadvá­nyunk olvasóival, ismertesse a tavalyi helyzetet és azokat a lehetőségeket, intéz­kedéseket, amelyek­kel némileg sikerült enyhíteni e súlyos gondon.

Káli Lajosné: A bevezetőben említett nagymértékű munka­nélküliség oka az, hogy 1999-ben térségünkben néhány na­gyobb munkáltató megszűnt. Nem folyik termelés a volt ka­zincbarcikai könnyűbetongyárban, a sajószentpéteri üveg­gyárban, és jelentősen csökkent a Kazincbarcika és Vidéke Áfésznél foglalkoztatottak száma is.

Szerkesztő: Kik a munkanélküliek? Nők, férfiak, a fiatalok vagy az idősebb korosztályba tartozók, a magasabb vagy az alacsonyabb iskolai végzettségűek?

Káli Lajosné: A munkanélküliek több mint a fele férfi, s ugyancsak a felénél több a 25–45 éves korú, mintegy másfél ezernél több a 25 éven aluli, és ezernél több a 45 évnél idősebb munkanélküli. A regisztrált munkanélküliek 42%-a szakmunkás képesítéssel rendelkezik, 30%-uk elvégezte a nyolc általánost, de elég jelentős a szakközépiskolát, a gimnáziumot, technikumot végzettek száma is, sőt, mintegy nyolcvan főiskolai és huszonnégy egyetemi végzettségű személy is található a munkanélküliek között, akiknek kétharmada már több mint két éve elveszítette a munkáját, a többi pedig két éven belül különböző idő óta van munka nélkül.

Szerkesztő: Hogyan, milyen eszközökkel tud enyhíteni a kirendeltség a helyzeten?

Káli Lajosné: Sokféle eszközzel rendelkezünk és próbálkozunk, hogy a városnak és a térségnek, de mindenekelőtt az érintett személyeknek és családoknak enyhítsünk e súlyos gondján. Fontosnak tartjuk, hogy minél több munkáltatóval vegyük fel a kapcsolatot, s velük együtt munkalehetőségeket tárjunk fel.

Tavaly például 2855 munkát kereső személyt tudtunk az ilyen együttműködéssel munkához juttatni. Itt említem meg az állásbörzét, amit tavaly szeptemberben 35 munkáltató részvételével tartottunk, s akkor a helyszínen 140 főnek sikerült munkaviszonyt létesíteni. Ezer fő körüli azoknak a száma, akiknek a közhasznú foglalkoztatásához tudtunk segítséget nyújtani. Ezzel a lehetőséggel elsősorban az önkormányzatok és intézményeik éltek, s a közterületek, közintézmények karbantartásánál és felújításánál foglalkoztattak közhasznú munkásokat.

Tavaly is eredményesen alkalmaztuk a bértámogatást, a rehabilitációs bértámogatást, valamint a pályakezdők munkatapasztalat-szerzési támogatását. E formák révén 634 tartósan munkanélküli és 290 pályakezdő foglalkoztatását tudtuk segíteni. E lehetőségekkel az egyéni vállalkozók, a kft.-k és a bt.-k éltek, de önkormányzatokkal és intézményekkel is kötöttünk megállapodást támogatásra. Útiköltség-térítésben, főleg autóbusszal való közlekedés esetében 261 fő, lakhatási támogatásban 224 munkavállaló részesült. Anyagi támogatással segítettük munkanélküliek vállalkozóvá válását is. Ennek révén 44 munkanélküli lett egyéni vállalkozó, egy fő új betéti társaságot alapított, egy pedig már működő bt.-hez csatlakozott.

E támogatások mellett arra törekszünk, hogy a jövőbeni jobb elhelyezkedés érdekében képzésben vagy átképzésben részesüljenek a munkanélküliek, illetve, hogy ilyen célú tanfolyamokhoz anyagi támogatást nyújtsunk. Tavaly 788 fő képzését segítettük, akiknek egyharmada pályakezdő fiatal volt. A minősített hegesztő- és a vegyianyag-gyártó tanfolyam sikeres elvégzése után a képző munkalehetőséget biztosít a résztvevőknek.

Az említett támogatási formákban megközelítően négyszáz- millió forinttal segítettük a munkanélküliek elhelyezkedését, illetve a munkahely megtartását.

Szerkesztő: A foglalkoztatás tekintetében várható-e kedvező változás 2000-ben?

Káli Lajosné: A 2000. évben várhatóan tovább növekszik a regisztrált munkanélküliek száma, hiszen a bányák tényleges bezárása erre az évre esik, új munkahelyek létesítése nem, vagy csak csekély mértékben valósul meg, s ezért nem várható a munkaerőpiacra áramlók számának csökkenése. A foglalkoztatási törvény további szigorítása pedig egyre nehezebb helyzetet teremt a munkanélküliek számára.

Valójában nagyon szeretnék optimista lenni, de úgy érzem, ezzel talán egy-két évet még várni kell.

Szerkesztő: A Barcikai Históriás olvasói nevében köszönöm a tájékoztatást, és kívánom, hogy munkájukkal minél több embernek szerezzenek örömet.

Hozzászólás