A Veszettek című magyar film helyszíneiről, különös tekintettel a kazincbarcikai helyszínekre

Ritka dolog, amikor egy készülő magyar film helyszínéül vidéki települést választanak a magyar rendezők. Ennek oka bizonyára abban keresendő, hogy a legtöbb magyar filmstúdió Budapesten, vagy annak közelében található. Levonulni hosszabb időre egy vidéki településre, berendezkedni ott hosszabb időre költségesebb, mint egy filmstúdió közelében. Ezért is különleges esemény volt Kazincbarcika életében, hogy Goda Krisztina és stábja a 2015. október 22-én bemutatott Veszettek c. filmjének jelentős részét a városban forgatta.

A film plakátja 2015 októberéből (forrás: Origo.hu/Filmklub)              

Írásomban számba próbálom venni azokat a helyszíneket, amelyek fontosak a film története szempontjából, különös tekintettel a kazincbarcikai színhelyekre. Néhol elég jól felismerhetőek a barcikai helyszínek, viszont vannak olyan részek, amelyeket „akár Kazincbarcikán is forgathatták”, de száz százalékig még sem lehet kijelenteni, hogy bizonyosan is városunkban vették fel az adott jelenetet, mert a helyszínt — bár nagyon emlékeztet bizonyos részekre a városból –, egyértelműen mégsem lehet biztosan beazonosítani, mert az akár máshol is lehetne (vagy máshol is van) tipikussága okán. A legnehezebb ilyen beazonosítás számomra például egy adott ipari telep épületének, kerítésének pontos földrajzi meghatározása, mely elvileg sok hasonlóságot mutathat más ipari telephelyek részeivel.

A Veszettek c. film kezdő képkockáin, a feliratozás háttereként az Egressy utca egyik (épp) üres boltja szolgál, illetve itt vették a fitneszes lányok „vegzálását” is

Először is azonban összefoglalnám a film történetét, illetve tartalmát.

A képzeletbeli kisvárosban, Tarnádon hatalmas a munkanélküliség, a fiatalok nagy része jövő kép nélkül hányódik, kisebb és nagyobb lopásokat követnek el magyarok és cigányok egyaránt, de egymástól nagyrészt elkülönülve, egymást is ellenségként tekintve, az idősebb, szervezettebb bűnözői köröket mintegy példaként tekintik. A film negatív főszereplői is egy fiatalokból álló csoportosulás, akik közül a vezéregyéniség Madaras Joci, annak a Madaras Máténak a bátyja, aki a bemutatott fiatalok közül kiemelkedik pozitív céljával: egyre jobb futó akar lenni, hogy vihesse valamire az életben. A báty büszke az öccsére, magától telhetően támogatja is célja elérésében: pénzt adna neki (nem derül ki, hogy honnan a számukra nagyobbnak számító összeg), hogy normális futócipőt vehessen. Máté tagja is a film elején megismerhető bátyja bandájának, de azoktól el is különül: szabad idejében inkább atlétikaedzésekre jár, minthogysem a társasággal lógjon, de ugyanakkor velük jár el néha – az egyetlen egy kikapcsolódási formaként bemutatott – diszkóba. Máté emberi kapcsolatai a legszélesebbek: amellett, hogy bátyjával és annak bandájával is tartja a kapcsolatot, edzője (Lukács Tibor) cigány származású, ezen kívül van cigány barátja is, Oszi személyében, de a lány, aki megtetszik neki (Lukács Tibor lánya, Anita), és szerelme lesz, szintén roma származású. Az új rendőrkapitány, Ács János személyében karizmatikus vezető érkezik a kisvárosba, ambiciózus terve, hogy megtisztítsa a várost a bűnözéstől, egyúttal pedig a város vezetője lehessen tervei megvalósítása érdekében. Mivel pedig a város vezetője úgy lesz, hogy bázist épít ki magának, először a kallódó magyar (fehér) fiatalokból szervez önkéntes rendvédelmi alakulatot, melyet egy egyesület keretében működtet. (Itt megemlíteném – az általam inkább csak bugyuta vígjátékok szerepeiből ismert –, Fenyő Iván színészi alakítását. A színész filmbeli szerepében a Madaras Joci köré szerveződő csapatot megnyerő, majd azt egyre inkább irányító és végül „mesterré előlépő” vezető karakterét játssza meggyőző erővel.) Az újonnan felállított, a törvényes kereteket valójában túllépő rendvédelmi célzattal alakult egyesület legfőbb ellenségének a „telepieket” tekinti, azaz a cigányok által lakott lakótelepet, ahol Madaras Máté edzője, illetve szerelme is lakik. Az ifjú Vidnyánszky Attila által játszott főszereplő, Madaras Máté többszörös konfliktusba kerül azzal, hogy belép az „egyesületbe”. Először is edzője tartja elfogadhatatlannak az egyesületbe való belépését már a kezdet kezdetén, majd szerelme is – felismerve, hogy kik ellen is irányul elsősorban a szerveződés – ellene fordul. Harmadszorra, mikor kiderül, hogy a bátyja veri meg az egyébként képviselőként is dolgozó és Ács ellenlábasként fellépő Lukács Tibort, azaz Tibi bácsit, Máté edzőjét, testvérével is szembekerül. Ezekhez az ellentétekhez járul még, hogy cigány származású barátjával, Oszival is szembekerül, aki – társaság híján – Mátéékhoz szeretne csatlakozni. Bár Máté eleinte örülne is barátja csatlakozásának, azonban az „egyesületiek” meggyőzik ennek helytelen voltáról: innentől kezdve nyílttá válik a faji megkülönböztetés. (A későbbiekben Ács János befolyásának növekedésével a náci propagandára emlékeztető jelképiség jelenik meg, amelynek egyik fontos eleme, hogy Ács egyre inkább egy misztikus köntösbe bújt vezetőként „mesterként” jelenik meg a „tanítványok” szemében, azaz Madaras Joci és csapata egy újabb „fokozatra emeli” az immár politikai babérokra vágyó rendőrkapitányt.) Végül Máté szembekerül az „egyesületiekkel”, mikor rájön, hogy a bátyja verte meg edzőjét. (Ez egyben egy következő fokozat Ács „politikájában”, hiszen itt világos, hogy nem bűnöző ellen lépnek fel módszereikkel, hanem az egyesületet kritizáló, és az ellen tenni akaró képviselőt.) Ez az a pont, amikor már a lelkiismeretével összeegyeztethetetlennek tartja a hazugságot, és meghasonlik az egyesületiekkel való kapcsolatában (köztük a szintén hazugságot állító bátyjával). Nyilvánosságra akarja hozni a helyi média által Ács mesterkedését, azonban ekkorra az újdonsült politikus már nem csak a helyi vállalkozók támogatását bírja, de a média is kiszolgálójává válik az új polgármesterjelöltnek. Amikor azonban rájön a média korruptságára és el akarja hagyni a várost Máté, üldözött lesz: Ács János utasítására az egyesület tagjai veszik üldözőbe a menekülőt. Itt egy újabb fordulóponthoz érkezik a két testvér egymáshoz való viszonya: Jociban felülkerekedik a testvéri szeretet. Megpróbálja félrevezetni egyesületi társait, hogy mentse öccsét szorongatott helyzetében, ám a régi barátok most régi vezérük ellen fordulnak, egyikük megöli Madaras Józsefet. A régi barátokat így formálja át az „új ügy” szolgálata: immár embert is képesek ölni, méghozzá olyat is, akihez baráti szálak fűzték.

A film nem kínál megoldást a felvetett problémára: Madaras Máté Budapestre érve talán megmenekült, de nem tudni, hogy hol áll meg az „ügy”, amelynek élén az újonnan megválasztott polgármester, Ács János áll.

Nézzük hát a legfontosabb színhelyeit a filmnek, melyek szimbolikus jelentéssel bírnak önmagukban is! Ezek a következők: 1. A könyvtár (kazincbarcikai helyszín), mely az „önvédelmi egyesület” székhelye lesz. 2. A telep (kazincbarcikai helyszín), a „telepiek”, az elsősorban cigányok által lakott városrész. 3. A rendőrség. 4.Rendezvényterem. 5. A (lepusztult) gyártelep (részben kazincbarcikai helyszín). 6. A sportpálya. 7. A diszkó. 8. A nagyváros (Budapest).

A könyvtár (egyesület): a kazincbarcikaiak által könnyen felismerhető helyszín, a megszűnt mozi és gyermekkönyvtár épülete. A film főszereplői itt kerülnek nagy bajba, rosszkor mennek (az Egressy térre) a könyvtár közelébe: a fém tolvajok elviszik Goethe (!) szobrát (amelyet a filmben természetesen ideiglenesen állítanak fel, az eredeti talapzaton Olcsai Kiss Zoltán 1957-ben felállított Táncospár című szobra áll), a nem sokkal később odaérkező Madaras Joci által vezetett kis csapat érdeklődéssel szemléli a tolvajok (Csiba bandája) által el nem vitt szoborrészt, mígnem a kiérkező rendőrök őket veszik célba, és el is fogják őket. A bajba jutásuk viszont sorsfordító is egyben: a rendőrségen találkoznak az új rendőrfőnökkel (Ács Jánossal), akinek „tervei vannak a várossal”, a fiúkban pedig felismeri a tervei megvalósításához szükséges bázist. Szimbolikusan a könyvtár a tervezések helye, egyben bázis, ahol összegyűlhetnek a fiatalok, ezenkívül, „második otthonként is értelmezhető”, ahol számítógéphez jutnak az egyesületi tagok (amit a filmben elsősorban szórakozásra használnak), illetve a járőrözések kiindulópontja, ahol felöltik a város egyik legtehetősebb vállalkozójától kapott egyenruhájukat mielőtt feladatukra indulnak.

A mozi, illetve könyvtár, azaz a filmben „egyesületiek székhelye”

A helyszín a fentebb említett összeütközésen kívül egy másik konfliktus miatt is fontos: mégpedig itt szakad meg Máté és a cigány származású Oszi barátsága is: Oszi társaság híján szívesen belépne régi barátja új célokat kitűző csoportjába, ám származása miatt nem nyerhet felvételt, „hiszen nem megbízható” az egyesületi tagok véleménye szerint, Máté jobbnak is látja mondvacsinált indokkal (most nincs felvételi) kitessékelni a társaságból.

Barcikai vonatkozásként itt érdemes megemlíteni, hogy a Jóbarát étterem bejárata és felirata is feltűnik a filmben a „könyvtár” szomszéd épületének részeként, valamint az Egressy téren történik a már említett szoborlopás, de a tér a helyszíne az Ács programját népszerűsítő (egyesületi tag általi) szórólaposztásnak is.

Szomszédterületi egységként a film elején feltűnik Kazincbarcika fő utcája is, az Egressy út is, rögtön a film elején: az unatkozó (még nem egyesületbe szerveződött) Joci-csapat itt vegzálja a fitneszes lányokat, akik az utca egyik földszinti, üresen álló üzletéből (a film forgatás idejére) kialakított fitneszteremben edzenek.

A telep: barcikai helyszín, az Iskola köz és a Hámán Kató út által határolt terület. Szegregált városrész, azaz elsősorban cigányok által lakott terület, így a lakói az „egyesületiek” fő célpontjai. Szegényes, lepusztult része a városnak. Szimbolikusan a „bűnözés melegágya”, azonban például itt él Tibi bácsi is a lányával. Lukács Tibornak állása van, atlétikaedző (nem mellesleg Máté edzője is!), valamint Anita is próbál kitörni a telepiekre ragasztott sztereotípiákból: egyetemre járt, azonban a kollégiumot nem tudván fizetni „költözött haza” a városba.

Iskola köz, feljebb a Hámán Kató utca: a „telepiek” lakhelye a filmben (sokkal kevesebb kocsival)

A rendőrség: a filmbeli épülete nem Kazincbarcikán található. A szervezet az állam felől a polgárok felé megnyilvánuló törvényesség fenntartásának szellemi és fizikai megtestesítője. A rendőrség mint objektum elhanyagolt, az állomány kapacitása kicsi, nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, ezért is van többek között, hogy az új parancsnok egy új rendvédelmi szerv felállítását szorgalmazza, mely végül majd az ő hatalmi törekvéseinek bástyája is lesz. A város számára a „megoldást kínáló” parancsnok ambiciózus, jó szervező készségű, s nem utolsósorban „jó pszichológus” is a maga szempontjából: sikerül maga mellé állítani a hányódó fiatalság egy részét tervei elérésében, ugyanakkor gátlástalan is, nem habozik megveretni az egyesület ellen a szavát felemelő edző-képviselő, Lukács Tibort, de a polgármesternőt sem rest félreállítani, azt a nőt, akinek egy ideig a szeretője is volt.

Rendezvényterem (nem kazincbarcikai helyszín): a város legbefolyásosabb embereinek reprezentatív találkozóhelye. A polgármesternő itt mutatja be Ácsot a város tekintélyes vállalkozójának, Bikácsi (y?) Sándornak, aki a történet folyamán fontos szerepet fog játszani az egyesület életében: ő fogja megbízni a tagokat a raktárának őrzésére, cserében az egyesület tagjai számítógépeket, minőségi terepruhákat kapnak.

A (lepusztult) gyártelep: a több gyártelepi helyszínen forgatott jelenetek közül feltűnik többször is a filmben a használaton kívüli, leromlott állapotú Irinyi Szakközépiskola hegesztőcsarnoka. A lepusztult gyártelep elsősorban a városban lévő munkanélküliség szimbolikáját hordozza (a rendszerváltás után sok gyár vagy gyári részleg jutott az enyészet sorsára Magyarországon), sokszor sötétben jelennek meg a gyártelepi részletek, egyrészt a komor tónusokat fokozva a filmben, másrészt a még használt raktárokat este fosztogatják a megélhetésnek ezt az útját választók.

Az Irinyi volt hegesztőcsarnoka

A sportpálya (nem kazincbarcikai helyszín): a küzdés, az elrugaszkodás, a vágyak beteljesítéseknek a színtere, mégpedig (alapvetően) az önerőből való elrugaszkodás és célt érések lehetőségét kínáló tér, mindezt a legtisztább szándékokkal és eszközökkel való ígérettel. A filmben Madaras Máté testesíti meg azt a reményt, hogy nem csak bűnözéssel lehet boldogulni az adott viszonyok között, hanem értékes teljesítménnyel. Azonban az „anyagi viszonyoktól való teljes függetlenség” az ő esetében sem lehetséges: jó, és ezáltal drága futócipőre neki is szüksége van. A megfelelő futócipő megszerzésére kétféle út adódik, vagy elfogadja az öccsét támogató báty – bizonyára – „piszkos úton” szerzett, vagy az edzője által kuporgatott pénzt. Máté inkább az utóbbit választja, jelezve azt, hogy célját (jelentős eredményeket érhessen el a hosszútávfutásban, mely bizonyára már egy anyagi boldogulást is jelent) a lehető legtisztább módon kívánja elérni.

Madaras Máté tekinthető a film főszereplőjének, hiszen az ő sorsát követhetjük leginkább végig a történet folyamán, az ő szemszögéből láttatja a rendező a világot. A Madaras név „beszélő név”, a madár szóra utalás, a szárnyalást, földtől való elrugaszkodást, a vágyak, remények tiszta, éteri megfogalmazását sejteti. (A film egyébként tele van ilyen „beszélő nevekkel: Ács, aki „összeácsolja”az egyesületet, Korpási, akinek „van az a pénz, amiért korpásodik a haja”, a média szenzációhajhász és megalkuvó képviselőjét takarja, a Bikácsi szó keménységében, a belebikáz, erőből megold igékre asszociálhatunk, ő az, aki anyagi eszközökkel támogatja a rendvédelem igényével létrejött, de valójában magánhadseregként alkalmazott egyesületet stb.) Máté az egyesületbe való belépésével beszennyezi a céljait, hogy megtisztulhasson, és új életet kezdhessen a Tarnád városából való menekülés jelenti. (Tarnád város neve is „beszélő név”, a tar szó egyrészt utal a pusztaságra, lepusztultságra, másrészt a szélsőséges irányzatként ismert „bőrfejűekre” is.)

A diszkó (nem kazincbarcikai helyszín): a szórakozás, a kikapcsolódás, illetve az ismerkedés — a filmben– egyedüli színtere. Jellegzetes, hogy nem akárki juthat be ide, az ajtónállók, akik eldöntik, hogy ki léphet be, leginkább surmókból álló bűnszövetkezetre emlékeztetnek. (Erőfitogtatásként a filmbeli első „diszkó-jelenetben” nem is engedik be Joci csapatát.) Itt kezdődik Máté és Anita szorosabb ismeretsége, szerelme, de Joci is itt nézi ki „szerelmét”, a dús idomokkal rendelkező, de fásult, anyagias pultos nőt. Amíg Máté és Anita szerelme spontán, romantikus és — Anita apjának megveretéséig — kölcsönös, addig Joci érzései viszonzatlanok Teca részéről. Joci nem tud a helyi nagymenő szerepében tetszelegni pénztelensége okán, és az egyesületi tagként szerzett presztízse sem elég imponáló a pultos nőnek. Az egyesületi tagként megszerzett viszonylagos hatalom „elégtelensége” türelmetlenség forrása lesz, mely végül oda vezet, hogy megerőszakolja Tecát. Joci nem lát maga előtt olyan célt, mint öccse, nem érzi azt, hogy lakóhelyén kívül jobban boldogulhatna, ezért nem akar Mátéval szökni, ez pedig a tragédiáját is jelenti majd.

A nagyváros: általában véve a lehetőségek színtere, a filmben Máté „szabadulásának”, kiútjának színtere. Nem értesülünk arról, hogy mi fog itt történni a főhőssel, a film itt végetér, mindenesetre Máténak menekülni kellett kisvárosa „szűk levegőjéből”: a nagyváros egy új történet kezdetének lehetőségét rejti magában.

A film rendezője nem ítélkezik, ill. nem ad megoldást a bemutatott történetben, inkább csak ábrázol, ennek ellenére mégis tanulsággal szolgál a film: a perifériára szorult (szorított) emberek választási lehetőségei szűkösek, a még oly szép vágyakkal és akaraterővel rendelkező Madaras Máté és beszennyeződik lelki értelemben a torzító körülmények hatására, és tragikus fordulatot vesz az élete bátyja halálával. Ő maga még megmenekülhet, de nagy árat kellett fizetnie meneküléséért.

 

Andrássy Kurta János Kiáltás c. szobra

Az említett kazincbarcikai helyszíneken közül az Egressy tér a szoborlopáson kívül az Ácsot segítők „kampányolásának” helyszíne, az „egyesületiek” egyre agresszívebb megnyilvánulásának egy újabb állomása. Máté futásainak helyszíneként feltűnik a (bezárt, de még a feliratot most is őrző) Sport étterem, de az az „egyesületiek” elfutnak az Ifjúmunkás tér Golyózó fiúk Cs. Kovács László készített szobránál (Tóth Lajos észrevétele). (Nagyon „gyanús”, hogy ugyanez a kompánia a Május 1. úti árkádok mögötti Béke térre néző szűk úton is fut.) Az egyik jellegzetes kazincbarcikai szobor, a Kiáltás, Andrássy Kurta János műve, mely mellett elrohan néhány képkocka erejéig a Madaras Joci által vezetett csapat: a beállításban nem a város „hírét kiáltó” pozitív üzenetét érezhetjük, hanem inkább egy olyan segítséget kérő kiáltását vagy ordítását, akinek lelkiállapotát veszélyes eszme kavarta fel.

 

A film megtekinthető az Indavideón, itt: http://indavideo.hu/video/Veszettek_2015

Hozzászólás