A tardonai kisvasút

Kismarton Zsolt írása

Először is szeretném megjegyezni, hogy ez a fejezet és a következő szervesen kiegészítik egymást, így elképzelhető, hogy megegyező adatok is előfordulnak, de a teljes képet csak úgy kaphatjuk meg, ha a két fejezetet egyben kezeljük.

Nagyon nehéz és komoly munkát igényelt a tardonai kisvasút feltárása. A szépkorú emberek még emlékeznek rá, de ezek az emlékek kicsit megbízhatatlanok, így arra kellett rájönnöm, hogy pontos információ ezzel a majdnem 100 (!) évig üzemelő vasúttal kapcsolatban nem sok maradt fenn.

Mélyebben a témába ásva magamat rá kellett jönnöm, hogy nem csak a kisvasút, de a Tardona-patak völgyeinek elnevezése és a kisvasút miatt megnyitott bányák helyeinek a meghatározása sem egyértelmű! (Például az (1) forrás első nagy térképén a Kakucsa-völgy és a Sáros-völgy két, párhuzamosan futó völgyként van feltüntetve. Ez hibás!) Ezt megdöbbenéssel tapasztaltam…

Fontos tény még az is, hogy a hivatalosan kiadott térképeken SEHOL sem szerepel ez a kisvasút – azok között, ami eddig a szemem elé került ‒, így ezek sincsenek a segítségemre. Vannak térképek, amelyek több-kevesebb sikerrel ábrázolnak egy-egy pillanatnyi helyzetet, de mivel Kazincbarcika története 1950 és 1989 között igen viharos volt, mire ezek a térképek megjelentek, már elavultnak voltak tekinthetőek. A legtöbbet a bányászati térképek tudtak ebben segíteni.

Leírások és szemtanúk visszaemlékezéseinek az összefésülésével lehet egyre közelebb jutni az igazsághoz, ezt próbálom most megtenni.

Kiindulási alapom egy része saját tapasztalataimból adódik, a fejezet egyes részei pedig logikából – emiatt egy-két adatot meg fogok kérdőjelezni, nem azért, mert nem hiszem el, hanem logikátlannak tartom. Ha lesz, aki ezeket megcáfolja, természetesen helyt adok neki, és módosítani fogom.

A másik forrásom a fényképek és a könyvek, valamint az interneten összeszedett információkon alapul. Sajnos itt is nagy a káosz.

Először is megjegyezném, hogy nem tardonai, hanem herbolyai kisvasútnak nevezném ezt a vasutat. Ez azért van, mert a tardonai szakasz csak nagyon kis időintervallumában létezett a teljes vonalhoz képest. Egy fix pontunk van, Herbolya, ahol az egész létezése alatt megvolt a vasút.

Kezdjük hát el, és mélyedjünk el azon okok és környezeti tényezők vizsgálatában, ami miatt ez a kisvasút létrejöhetett.

Herbolya-bányatelepet és a hozzá tartozó tárókat és bányaaknák területét, valamint az 1923-ban megnyitott Radvánszky-táróval – később Terv-táró – együtt lefedett területet hívjuk Herbolyának. Egyszerűbben: a Gábor Áron utcától Tardona felé a Kazincbarcika tábláig.

A „kisvasút” 1898¤ és 1930 között

Megemlíteném, hogy ehhez a részhez igen fontos lesz a bányászkodással kapcsolatos fejezet is, hogy a kisvasút kiépítésének az okait megérthessük és a bányákat a helyükre tehessük!

Alapvető időpontunk 1894, amikor a sajókazinci Lichtschein testvérek a Radvánszky- birtokokon bányákat nyitottak. Ekkor jött létre Herbolya-bányatelep. (3,15)

1898-ra a legtöbb akkori ismert bánya megnyílt, ami lehetővé tette nem csak a környék, hanem a távolabbi területek jó minőségű barnaszénnel való ellátását is. Mivel a földutakon a szénszállítás korlátozott és időjárásfüggő volt, így Barczika állomásról NORMÁL nyomtávú vasút épült Herbolya-bányatelepig. Ez az az időpont, amikor a „kisvasutunk” születéséről beszélhetünk. (Igaz, még NEM keskeny nyomtávú a vasút!) Napi 12 vagon szenet szállítottak a barczikai vasútállomásra. (10) Erről az időpontról van bizonyítékunk? Lássuk! Az 1898-ban megjelent turistakalauz így ír róla (5):

”S.-Szt.-Péter után következő állomás Barczika. Maga a kisközség, mely Alsó- és Felső-Barczikából áll, nagyon jelentéktelen. Lakosainak száma 498. Az állomásról indulnak ki a Rudabányára és a kazinczi kőszénbányához vezető iparvasutak. Az állomástól az utóbbi vasut vágányai mellett a Kazincz völgye felé haladva balra hagyjuk Sajó-Kazincz kisközséget (1016 lakos) és a kazinczi földvárat. Az 5 km hosszú bányavasút a Vicsatal és Kakasvölgy puszták közt fekvő Herbolyabánya-telephez vezet. Érdekes a völgyet áthidaló viadukt, a melyen az ellenkező oldalon fekvő tárókból hozzák a kőszenet az állomásra.”

A herbolyai vasút kiágazása a barczikai állomásból 1913-ban (Térképforrás: Magyar Kir. Államvasutak – Helyszínrajz) (A jobb alsó sarokban van a kiágazás!)

Tehát, mint a leírás is tartalmazza, 1898-ban már megvolt a vasút! (Magyarázatot mindenesetre ez a leírás nem ad arra, hogy 1894-ben, vagy 1898-ban létesült. Ez a kérdés csak azért vetődik fel, mert a (3) forrás megemlíti, hogy vannak dokumentumok, amik 1894-re teszik a vasútvonal megépültét. Személyesen ilyet nem találtam.)

Itt jegyezném meg, hogy annak idején a mostani Tardona-völgyet Kazinczi-völgynek, a Tardona-patakot pedig Kazinczi-pataknak hívták. A kazinczi földvárat pedig mostanában Várdombként ismerjük.

A völgyet áthidaló viadukt is érdekes. Egy nemrégiben előkerült, 1900-ból való rézkarc képeslapon nagyon jól látható, hogy Herbolya-bányatelep és a Géza-völgy bejárata között egy körülbelül 500 (!) méteres faszerkezetű, körülbelül 5 méter magas viadukt helyezkedett el! Ha ez igaz, akkor ez lehetett az akkori Magyarország egyik leghosszabb viaduktja! (18) Az ekkor már üzemelő Sándor-táró és a vasútállomás a Tardona-patak bal oldalán, a többi táró – pl. Géza-táró – a patak jobb oldalán volt megtalálható. Előkerült egy 1927-es bányászati térkép is – amit 1957-ben újrarajzoltak –, ebből kiderült, hogy a normál nyomtávú vasútállomásról egy keskeny nyomközű vasutat építettek a Géza-táróhoz, ami viadukton keresztül haladt el a normál nyomtávú vasút felett is! Nézzük meg ezt térképen!

Herbolya-bányatelep állomása egy 1927-es bányászati térképen (Forrás: A Bombicz család gyűjteménye)

Ez a térkép átírja az eddig ismert információinkat a kisvasútról! Kiderült belőle, hogy az első keskeny nyomközű vasút a Tardona-völgyében Herbolya-bányatelep és a Géza-táró között épült meg, valószínűleg 1898-ban!¤ Ez a kisvasút mindig is lóvontatású volt. A lila karikával jelölt pilléreket az 1920-as években betonra építették át, ezek a mai napig megtekinthetőek Herbolyán. A viadukt többi része a fent látható térképen már nem volt meg – kivéve a Tardona-patak feletti hidat ‒, mert a Sándor- és Géza-táróból a meddőt aláhordták, így a viadukt lassacskán eltűnt. A meddőhányó a mai napig megvan. Ezt a térképet rávetítem a mai Google térképre is, a teljes nyomvonallal együtt!

Az előző térkép átvetítve a mai állapotokra (Térképalap: Google) (Lila vonal: Normál nyomtáv. Piros vonal: Keskeny nyomtáv. Szaggatott vonal: A viadukt)

Más egyéb információval is bír a térkép: MÁV-pályaudvarként „definiálja” a Herbolya-bányatelep állomását. Ez azért érdekes, mert elsősorban utal a normál nyomtávra – abban az időben a „MÁV” csak normál nyomközű vasútvonalakat épített ‒, valamint részleges magyarázatot ad az 1930-as keskeny nyomtávra való átépítésre is. (De erről majd később.) Mindenesetre megjegyezném, hogy az 1957-es átrajzolaton rosszul szerepel a név, hiszen abban az időben nem MÁV, hanem Magyar Királyi Államvasutak volt.

1923-ban megnyílt a Radvánszky-táró, ahova Herbolya-bányatelepről kisvasutat építettek ki az új táróig, átrakodót létrehozva Herbolyán.

1925-ben nyílt meg a Sáros-völgyben Kakulyai Károly miniszteri tanácsos bányája, a Jolán-táró. Ennek aljához is kisvasutat építettek ki, aminek a szenét szintén Herbolya-bányatelepen rakodták át normál nyomtávú vagonokba.

1925 súlyos visszaesést okozott a Kazincbarcika környéki szénbányászatban. A források szerint (3,15,16,38) a Borsodi Szénbányák Rt. – amelyik vállalat 1910-től majdnem az összes bányát uralta Sajókazinc herbolyai területén – a bányáiban a termelést leállította. 1926-ban a vasmű is véglegesen bezárt a fent említett okok miatt, és a szénkereslet is csökkent. Mindenesetre a számunkra most az a fontos, hogy a herbolyai vasút szénszállításai is megcsappantak.

Szintén 1926-ban bezárt a Géza-táró is, és valószínű, hogy ekkor a hozzávezető kisvasutat is elbontották.¤ Mindenesetre a viadukt betonpillérei még a mai napig is láthatóak Herbolyán! (Így ez a szakasz SOHASEM csatlakozott bele a kisvasúti hálózatba.)

A volt Géza-táróhoz vezető viadukt egyik betonpillére Herbolyán 2016-ban

1928-tól szüneteltették a Jolán-tárót és a Radvánszky-tárót is. A kisvasút megmaradt, ellenben a Géza-völgyi kolónia elnéptelenedett.

A „vasutunknak” nagy szerencséje volt: mivel az említett üzemek ellátásához folyamatosan szénre volt szüksége, így nem esett áldozatul a visszaesés időszakának. (A Harica-völgyi bányavasutat ebben az időszakban teljesen elbontották! Lásd a www.bukkhegyseg.hu Bányavasutakkal foglalkozó cikkeit!)

Herbolya-bányatelep környéke 1928-ban (Térképalap: Moór Attila gyűjteménye)

A kisvasút 1930 és 1953 között

A hosszú recesszió után 1930-ban újabb bányák nyíltak, és a NORMÁL nyomtávú vasutat Barczika állomás és Herbolya-bányatelep között átépítették 600 mm-es keskeny nyomtávra. Na INNENTŐL kezdve beszélhetünk valójában kisvasútról! Mivel eddig a MKÁ – Magyar Királyi Államvasutak ‒ üzemeltette a vonalat, elképzelhető, hogy az a számára már feleslegessé vált, ellenben a bányák továbbra is igényelték. Ez lehet a magyarázata annak, hogy 1930-ban bányavasútra építették át a szakaszt az eredeti nyomvonalon. A vasútállomásnál fatelepet és átrakodót létesítettek, itt került át normál nyomtávú vagonokba a szén, Herbolya-bányatelepen pedig vasútállomás és mozdonyszín létesült. Ez lett a kisvasút központja.

Az 1935-ös évektől kezdődően az Ádám-völgyben újabb bányák nyíltak az Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft. révén. Pár bányájuk most az Ádám-völgyi meddő- és salakhányó alatt található. Megépült a későbbi Szlávik-tanya – üzemi épületekként ‒, valamint megnyitott az Ádám-völgyi lejtősakna, a Kelemen-táró és a György-(segéd)táró a tanya mögötti Kelemen-völgyben. (A Szlávik-tanya mostani népszerű neve Banyatanya.) A legújabb beszerzett információk alapján az épületekhez leágazást építettek ki a kisvasútból! (17) (Az 1941-es katonai térképen ez nagyon jól látható, habár egy kicsit pontatlan a hely megjelölése.)

A Szlávik-tanyai kiágazás (Térképalap: tajertektar.hu) (Lila vonal: a kisvasút)

Ezekhez a völgyekhez is egy kis magyarázat tartozik, hiszen az Ádám-völgyi lejtősakna nem is az Ádám-völgyben van! Ezekben az időkben a herbolyaiak – a hivatalostól eltérően – sok esetben másképpen hívták a völgyeket és egyes területeket.

Mint ahogy a Herbolya-völgy – Sáros-völgy – még hivatalosan is ‒ rövid ideig – Kakucsa-völgynek neveztetett, így a népnyelvben a Szlávik-tanya mögötti Kelemen-völgyet hívták Ádám-völgynek. A „valódi” Ádám-völgy neve – és az előtte lévő rété is – Kollár-völgy és Kollár-rét volt, ami Kakas-pusztáig tartott. Ezekben az időkben Kollár néni élt a völgy bejáratánál egy házban, akit mindenki ismert. Így kapta a völgy és a rét – róla elnevezve – a Kollár nevet.*

A II. világháború kitörése után – főleg 1944-től – tulajdonképpen a teljes bányászat és ipar leállt a környéken. A legrövidebb ideig a Kiserőmű – 11 napig – állt.

A világháború befejezése után nagyon gyorsan talpra állították a környék bányászatát és iparát, mivel az országnak szüksége volt az energiahordozókra. Újabb, régóta szüneteltetett bányákat is újranyitottak. (Például a Jolán-tárót Kakucsa-táró néven.) A régi Kakucsa-völgyi vasutat bekötötték a kisvasút hálózatába és a másik végét meghosszabbították a tárókhoz.

1946-ban az összes bányát államosították és bányaracionalizálás indult el. Ennek lett a következménye, hogy tulajdonképpen a környék összes bányáját – kivéve kettőt ‒ 1951-re bezárták. (Ekkor bonthatták el a Szlávik-tanyához vezető kisvasúti kiágazást is.¤) Minden bányászt főleg az 1950-ben újranyitott Terv-táróra – a volt Radvánszky-táróhoz ‒ irányítottak át. Már 1948-ban megnyitották ezt a bányát is – elkezdődtek az előkészületek ‒, csak a termelést kezdték meg ekkor és a nevét kapta meg 1950-ben. Ezután Terv-táró lett Magyarország egyik legnagyobb és legmodernebb bányája!

Az 1948-ban nyomvonal-módosítással bekötötték a kisvasúti hálózatba a volt Radvánszky-táróhoz vezető vonalat, amit kihosszabbítottak Billa-táróig. Itt jegyezném meg, hogy Billa-táró, Billa-tárók – később ezektől északabbra lévő területet, azaz Terv-táró II – bányákat jelölnek, a Billatáró név későbbiekben – és jelenleg is ‒ már a terület nevét jelöli!

Erre az időpontra tehető – 1950 –, amikor a személyforgalom – elvileg csak a bányászok számára – megindult, de a várost építők és a lakosok is előszeretettel használták a kisvasutat! (A kiágazásokon személyforgalom SOHASEM volt! Személyforgalmat – ugyan nem hivatalosan – csak a fővonalon bonyolított le a kisvasút.) 1952-ben a kazincbarcikai állomáson szénosztályozóművet építettek más, már lebontott osztályozók anyagából. (16)

Herbolya-bányatelep és környéke 1951-ben (Térképalap: Moór Attila gyűjteménye)

Billatáró és környéke 1951-ben (Térképalap: Moór Attila gyűjteménye)

A kisvasút 1953 és 1960 között

1953-ban a Tardonán élő bányászok miatt a kisvasutat kiépítették Billa-táró és Tardona között. Tardonán háromvágányú állomás létesült. Olyan információt is kaptam, hogy a Sötét Mihály erdőnél kiágazás létesült a kitermelt faanyag elszállításának a céljából Terv-táróra.¤ ** Ez az „apró” bővítés hatalmas fejlődést eredményezett Tardonán! Mivel a kisvasútnak SOHA nem volt személyszállításra engedélye, így – elvileg – csak a bányászokat szállíthatta munkába járás céljából Terv-táróra és vissza, valamint költségtérítés nélkül a családtagjaik használhatták. Az elv ez volt, valójában ettől az időponttól megindult a személyforgalom INGYENESEN Kazincbarcika és Tardona között. Kezdetben két kéttengelyes zárt teherkocsit alakítottak át személyszállításra, majd még négy darab négytengelyest. A kisvasút készített jó pár lóré kocsit is – „lóré vasútként” is hivatkoznak erre a kisvasútra –, amiben a tardonai lakosok a terményeiket, termékeiket és állataikat szállították az 1954-ben létrejött kazincbarcikai piacra eladásra. Szintén ezekben a kocsikban szállították ki a tardonai lakosoknak a „szénilletményüket” is.

Az 1950-es évek elején felmerült az az igény, hogy az új, leendő város építéséhez felhasználják a kisvasutat. Sajnos ennek a kisvasútnak a teherbírása nem volt megfelelő a város építésének a segítéséhez, így továbbra is a szénszállítás maradt a fő profilja. (Ennek a ténynek köszönheti a városépítő vasút a megépülését.)

1957-ben került át Kondóról a tanbánya a Kakucsa-táróba. Ettől az időponttól kezdve valódi széntermelést a Kakucsa-táró már nem folytatott, szénszállítása Herbolya-bányatelepre megcsappant.

A kisvasút volt mérlegháza felújítva, 2007-ben a kazincbarcikai vasútállomáson

A kisvasút a K épület melletti piac mögött az 1950-es években (Fotóforrás: Fogarasi György)

A kisvonat csillékkel 1960-ban az óvoda és a mozi mögött (Fotó: Fortepan.hu – Mészáros Zoltán)

1958-ban a bánya vasútbővítési tervezetet nyújtott be, amit bejárás után elfogadtak. Az előterjesztett módosítást a Herbolya-bányatelep mellett létesítendő külszíni bánya megnyitása tette szükségessé, valamint a Terv-táró szénszállításának a megkönnyítése, illetve egy elkerülővágány létesítése, ami a teher- és személyvonatok keresztezését hivatott volt biztosítani Terv-tárón. Szintén tervben volt egy háromvágányos állomás építése Terv-tárón, és bekötése a bánya közvetlen vasúthálózatába. (Eddig az időpontig Terv-tárón még kézzel mozgatták a csilléket, amikből a szenet átrakodták a kisvasút csilléibe!) A külszíni bánya miatt pedig el kellett terelni a Tardona-patakot, és meg kellett szüntetni a kisvasutat is a Kakucsa-völgy – Sáros-völgy ‒ felé. Mivel még a Kakucsa-táró tanbányaként megmaradt, Terv-táró állomástól építették ki a kisvasutat a bányához, amit összekötöttek a megmaradt Sáros-völgyi szakasszal. (Egyébként is 1958-ban a Tardona-patak elmosta a Sáros-völgy bejáratánál a kisvasúti hidat.(17)) Szintén erre az időpontra tehető, hogy a gőzmozdonyokat – a bánya vállalása alapján – C50-es dízelmozdonyokra kezdték lecserélni, a tűzveszély megszüntetése céljából. Mivel a bánya csak egy évet kapott a megvalósításra, a térképek azt bizonyítják, hogy ennek eleget is tett. Ettől az időponttól beszélhetünk a kisvasút legnagyobb kiterjedéséről. (A későbbiekben villanymozdonyokra akartak átállni, de ebből már semmi sem lett.)

A bányában is nagyrészt átvették a csillék mozgatását a dízelmozdonyok, természetesen ebben az esetben bányamozdonyokról kell beszélnünk. (Bm-50-es dízelmozdonyt szerzett be a bánya a táróban történő csillemozgatásra. (18))

Vágányhálózat Herbolyán 1960-ban (Térképalap: Moór Attila gyűjteménye)

Megjegyzés a térképhez: 1. Sáros-völgyi kolónia 2. Kakucsa-völgyi elágazás A felhasznált térkép 1969-es, ezért van rajta a kötélpálya, természetesen még ebben az időpontban nem létezett. 1. és 2. között a forgalom 1958-ban megszűnt, és a későbbiek folyamán sem indult újra. Elbontására nem került sor, hiszen az évek folyamán a lakosság megoldotta ezt a problémát. A „kis csonkavágány” Herbolya-bányateleptől a Sáros-völgy felé megmaradt, ezt 1960-tól kezdődően a meddő, a volt külszíni bányába való ürítésére használták.

A kisvasút sínje a Herbolya-bányatelepi élelmiszerbolt előtt az 1950-es évek végén (Fotóforrás: barcikaihistorias.hu)

A Herbolya-bányatelepi vasútállomás 1960 környékén (Fotó: Husonyicza Gábor gyűjteménye)

Szénszállító vonat az 1950-es években Herbolyán (Fotóforrás: Deák László Sándor)

C-50-es dízelmozdony az 1960-as években Herbolyán (Fotóforrás: Deák László Sándor)

Röplabdacsapat Herbolyán 1956‒57-ben, háttérben a kisvasúttal (Fotóforrás: KDK ‒ Kalydy Dóra)

A Tardona-völgye a kisvasúttal (Fotóforrás: KDK – Talpas Lajos)

A billatárói BVK-üdülő a kisvasúttal Tardona felől fotózva (Fotó: KDK)

A kisvasút a Tardonára vezető földúttal Tardona előtt (Fotóforrás: KDK – Szabó Miklós Eugen)

Tardona, végállomás (Fotó: Moór Attila gyűjteménye)

Az 1959-ben megnyitott külszíni bánya művelése 1960-ban már be is fejeződött. Mivel a Tardona-patak és a kisvasút elterelése túl sok költséget emésztett fel, így a szén kitermelése költséges volt. A Sáros-völgyi utat a külszíni bánya egy részének feltöltésével helyrehozták, és a továbbiakban a meddőt ún. „denevér csillékből” a volt külszíni bányába ürítették. A Tardona-völgyi bányászat befejezése után a víz feltöltötte a megmaradt bányaterületeket, így alakul ki a ma is látható két herbolyai tó.

A kisvasút 1960 és 1989 között

1962-től kezdve szüneteltették a Kakucsa-tárót. Az ebben az évben megjelent Bükk utikalauz (7) így ír a kisvasútról:

„Ötperces út után a Bányász kultúrparkot érjük el, ahol ételt-italt kaphatunk. A park közvetlen közelében találjuk a bánya keskenyvágányú vasútállomását. Innen egészen Tardona községig díjtalanul lehet utazni a hét minden napján, a következő időpontokban: 6ó30p, 11ó30p és 14ó30p-kor. Itt említjük meg, hogy már Kazincbarcika-Újváros megállótól is igénybe vehettük volna ezt a ‘legolcsóbb tarifával’ közlekedő vonatot.”

Pár megjegyzés a forráshoz és a leírtakhoz: a Bányász kultúrpark a volt kultúrház és az élelmiszerbolt közötti terület volt Herbolyán. Régen nagyon népszerű kirándulóhely volt! A másik a megemlített Kazincbarcika-Újváros megálló. Ez nem azt jelenti, hogy ekkor már csak innen jártak a vonatok, csak azt, hogy ez volt a legközelebbi pont, mivel a túra az Irinyi Vegyipari Technikumtól indult. Azt is érdemes megemlíteni, hogy ebben a turistakalauzban még részletes leírás található Kazincbarcikáról!

Terv-táró és a Kakucsai-táró vasúti kapcsolata 1960-as években egy bányászati térképen (Térkép: A Bombicz család gyűjteménye)

1964-ben (37) ‒ Kazincbarcika építése, valamint az „el nem készült” Berente‒Herbolya‒Tervtáró közötti kötélpálya miatt – a kisvasutat áthelyezték a szénszállítás biztosítása végett. A Fő tér közepén „törték meg” a vonalat, keresztezve a Szabó Lajos utat, majd a strand mögött elhaladva, a még nem létező Herbolyai út helyén csatlakozott vissza az eredeti nyomvonalba. (A szintén még nem létező Jókai Mór Szakközépiskola környékén.)

Bányamozdony csillékkel Herbolyán az 1960-as években (Fotóforrás: KDK – Németh Andrea)

Itt jegyezném meg, hogy a régi Kazincbarcika-Újváros mh. körülbelül a mostani Árpád fejedelem téri tagiskola helyén volt, az új a strand mögött – a sarkánál ‒, a Tardona-patak partján. (17) forrás szerint a régi Kazincbarcika-Újváros mh. a régi piac alatt volt megtalálható.¤ (1-essel jelölve a térképen.)

Az áthelyezésre van bizonyítékunk? Igen! Érdemes megnézni az alábbi képet a fortepan.hu oldalán teljes méretben! Először bemutatok egy olyan kicsinyített képet, ahol berajzoltam a kisvasút nyomvonalát, majd ezután egy olyat is, ahol egy részletet kiemelve látható a Szabó Lajos úti keresztezés!

A kisvasút nyomvonala a teljes képen 1967-ben (Fotó: Fortepan.hu – Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)

A kisvasút átszeli a Szabó Lajos utat 1967-ben (Fotó: Fortepan.hu ‒ Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)

Miután 1966-ban elkészült a bánya kötélpályája Berentére ‒ és véglegesen teljes üzembe is állt 1967-ben ‒, a Kazincbarcika–Terv-táró vasúti szakasz – sajnos – megszűnt és elbontották. (Még pár évig tartalékként megvolt. 1969-ben bontották el.) Feltételezésem szerint ebben az időpontban szedték fel a Kakucsai-táróhoz vezető szakaszt is.¤ (A szénkiszolgálás a kisvasúton Kazincbarcika és Terv-táró között 1966. december 31-én szűnt meg.)

1966-ban a régi Billa-táró mh. átkerült az újonnan megépült BVK-üdülő mögé Billatáró mh. néven.

1967-ben a város ‒ mint úttörővasutat – át szerette volna venni a Kazincbarcika–Terv-táró közötti szakaszt, de ez sajnos nem sikerült. Ezután az Ibolyás-völgybe terveztek egy kisvasutat, de sajnos ez sem valósult meg. (37)

1978-ban elindult Terv-táró II. fejlesztése. Ebben az időszakban megépítették a Herbolyától Terv-táró II.-ig a műutat. Az 1979-es indulás után a szenet az eredeti koncepcióval ellentétben teherautóval szállították Terv-táróra, ahol a kitermelt szenet a kötélpálya vitte tovább.

Az 1979-ig¤ még járt személyvonat Terv-táró és Tardona között. Főleg diákok vették igénybe osztálykirándulások céljából, valamint a tardonai bányászok. 1980-ban a személyforgalom a megmaradt szakaszon is leállt.***

A legsúlyosabb változás 1979-ben¤ állt be, amikor megszűnt a Tardona‒Billatáró üdülő közti szakasz. Ez nagyon súlyos hatással volt a Tardonáról Kazincbarcikára szállító őstermelők körében. (A bányászokat a továbbiakban busszal szállították a kijelölt bányákhoz.) Bizonyítható, hogy ettől az időponttól kezdve csökkent a bányászok, valamint az állattenyésztéssel foglalkozók száma Tardona településen. Súlyos gondot okozott, hiszen az eddig 5 km-es szakasz helyett kb. 22 km-t kellett utazniuk autóbusszal, hogy elérjék Kazincbarcikát! (Hiszen a tardonai műút – Terv-táró II. és Tardona közötti szakasza ‒ még nem épült meg!***) Ráadásul az autóbuszon a termékeik szállítása sem volt megoldott. Ez az időpont lett Tardona hanyatlásának a kezdete.

Kisvasúti híd a Géza-völgy bejáratánál 2016-ban a volt Kakucsa-tárói szakaszon

A vágányokat Billatáró és Tardona közt 1979 és 1982 között¤ szedték fel. (1983-tól kerekeztem ki sokat Tardonára, akkor már nem voltak meg a sínek.)

1981-ben¤ végül is kiépült a kisvasúti kiágazás Terv-táró II.-höz.

1982-ben¤ a kiágazástól megszűnt a kisvasút Billatárón az üdülő felé. Ezeket a vágányokat is felszedték.

Így ettől az időponttól a kisvasút már csak Terv-táró és Terv-táró II. között közlekedett.

A kisvasút töltése Tardonánál 2015-ben

A talpfák nyoma Tardonánál 2015-ben

1984-ben tartalékba helyezték Terv-tárót és Terv-táró II.-t, a bányászokat a környező, nagyobb termelékenységű bányákhoz helyezték át. 1986-ban véglegesen bezárt Terv-táró és Terv-táró II., az utolsó, még üzemelő bánya a Tardona-völgyében.

1986. év végéig még találkozni lehetett a megmaradt szakaszon C-50-es dízelmozdonyokkal, ahogy csilléket húzva Terv-táró felé haladtak. Sajnos az év végén a vasút megszűnt, 1987 tavaszára a megmaradt szakaszt is elbontották.*** A bánya szerette volna megmenteni a kisvasutat, de a minisztérium a személyforgalmat olyan feltételekhez kötötte, amit már a végét járó bánya nem tudott teljesíteni.

Nem megnyugtató, de egy kicsi öröm az ürömben, hogy 1987-ben megépült Terv-táró II és Tardona között a műút – sok esetben a volt kisvasút nyomvonalán.*** (1988-ban adták át.) Ez már – sajnos – nem tudta helyreállítani Tardona „régi fényét”, nem beszélve 1989-ről, amikor a rendszerváltás után a teljes környék recesszióba süllyedt…

A leendő műút helye 1987 tavaszán Tardonánál – Kazincbarcika felé fotózva

A régi Billa-táró megállóhely az 1960-as években (Fotóforrás: KDK – Jakab Zoltánné)

A teljes nyomvonal (1898¤‒1986)

Eljött az ideje, hogy felrajzoljam a bányavasút nyomvonalát térképekre is. A térképeken ábrázolom a teljes keskenynyomközű vasúthálózatot, feltüntetve a kiépítés és a megszűnés időpontjával együtt, valamint a megállóhelyeket is. Egy-két helyazonosítási pontot is megadtam. Az első térkép forrása minden esetben az 1985 környéki tajertektar.hu térképe, a második pedig a Google jelenlegi térképe. (Természetesen a megadott időpontok csak hozzávetőlegesek!)

1. szakasz: Vasútállomás–Alkotmány utca–Mikszáth Kálmán utca–Központi Általános Iskola

2. szakasz: Központi Általános Iskola–Belváros–Herbolyai út

3. szakasz: Herbolyai út–Herbolya

4. szakasz: Herbolya

5. szakasz: Herbolya–Billatáró

6. szakasz: Billatáró–Tardona

Megjegyzések a nyomvonal térképeihez

2. szakasz: Belváros
1*: Egyes források a régi nyomvonalon Kazincbarcika-Újváros mh.-t az Árpád Fejedelem téri Tagiskola területére helyezik, más források a Pollack Mihály út aljához. (17) Ez a második elfogadhatóbbnak tűnik, hiszen felette volt 1954 és 1964 között a kazincbarcikai piac.

3. szakasz: Herbolyai út–Herbolya
Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy a Kertváros mh.-nél volt a régi Polgári-féle kocsma, ahol az utazók előszeretettel szálltak le egy jó sörért. (17)

4. szakasz: Herbolya
A „személyszállító” vonatok nem a Terv-táró vá.-n keresztül jártak, hanem az új, elkerülő vonalon, és Terv-táró mh.-nál álltak meg. (1970-től – természetesen – a vonatok Terv-táró vá.-ról indultak.)

5. szakasz: Herbolya–Billatáró
Billa-táró mh.: Eredetileg itt volt a kisvasút megállóhelye, 1966-ban helyezték csak át az üdülő mögé.

Tardona, végállomás épülete 2015-ben (Később orvosi rendelő volt, most üresen áll**)

Összefoglalás és adatok

A vasutunk 1898¤ és 1986 között létezett, valójában kisvasúti hálózatról 1930-tól beszélhetünk. Hivatalosan személyszállítás SOHASEM volt rajta, ellenben a fővonalon – Kazincbarcika vá.‒Herbolya-bányatelep‒Tardona vá. között szállított utasokat. Az ún. szárnyvonalakon személyszállítás nem volt.

A fővonal:

Barczika vá.‒Herbolya-bányatelep: 1898 és 1930 között normál nyomtávú volt és a Magyar Királyi Államvasutak üzemeltette. 1930-ban építették át 600 mm-es keskenynyomtávra. (Bányavasút.) 1969-ben¤ szedték fel a vágányokat. Hossza: 5 km

Herbolya-bányatelep–Radvánszky-táró (később Terv-táró): 1923-ban épült meg, mint keskenynyomtávú vasút. Miután átépítették az előző szakaszt keskenynyomtávúra, a vonalat 1948-ban bekötötték a hálózatba és kihosszabbították Billa-táróig. (De nem a megállóhelyig, hanem a bányáig!) 1969-ben¤ szűnt meg a vonal. Hossza: 1,2 km

Terv-táró–Billa-táró: 1948-ban hosszabbították ki a vonalat ide. (De nem a megállóhelyig, hanem a bányáig!) Terv-táró és a Terv-táró II. elágazás között 1986-ban, Terv-táró II. és Billatáró mh. között 1982-ben¤, Billatáró mh. és Billa-táró között pedig 1979-ben¤ szűnt meg a szakasz. Hossza: 2,8 km

Billa-táró–Tardona vá.: 1953-ban építették ki ezt a szakaszt. 1979-ben¤ szűnt meg a vonal. Hossza: 4,6 km

Megállóhelyek

0,0 km Kazincbarcika vá.
1,1 km Bányászlakások mh.
2,1 km Kazincbarcika-Újváros mh. ‒ A régi megálló helye bizonytalan. (Vagy 1,9 km.)
3,0 km Kertváros mh.
5,0 km Herbolya-bányatelep vá.
6,4 km Terv-táró mh. ‒ 1969-től¤ Terv-táró vá.-ról indultak a vonatok!
7,7 km Ibolyás mh.
8,7 km Billa-táró mh. ‒ 1966-ig. Körülbelül az András-tárónál volt megtalálható.
8,9 km Billatáró mh. ‒ Az 1966-tól, az üdülő mögött volt.
13,6 km Tardona vá.

Szányvonalak:

Kertváros–Szlávik-tanya: Az Ádám-völgyi Kőszénbánya Kft. építtette ki 1935-ben¤. 1951-ig üzemelt¤ ‒ amikor a bányákat is bezárták –, elbontották. Hossza: 0,4 km

Herbolya-bányatelep–Jolán-táró: 1925-ben épült ki, aminek az alsó szakasza 1958-ban szűnt meg. Hossza: 0,9 km

Terv-táró–Kakucsa-táró (Jolán-táró): 1959-ben épült meg, igénybe véve a Jolán-táróhoz vezető felső szakaszt is. 1969-ben¤ bontották el. Hossza: 1,7 km

Herbolya-bányatelep–Géza-táró: A legöregebb kisvasúti szakasz, de sohasem csatlakozott bele a herbolyai kisvasútba, mivel annak átépítése csak 1930-ban történt meg! 1898-ban¤ építették ki, és Herbolya-bányatelepen rakodták át a szenet normál nyomtávú kocsikba. 1928-ban¤ bontották el. Hossza: 0,7 km

Terv-táró II. elágazás–Terv-táró II.: 1981-ben¤ építették ki, 1986-ig üzemelt. Szénszállítás nem volt rajta. Hossza: 0,3 km

Kisvasút a hegy alatt… (Fotóforrás: KDK ‒ Berentés Dániel)

Itt fejeződik be a történet, természetesen még NEM teljes, és hibajavítást is igényelni fog. Remélem, hogy ez a közeljövőben megtörténik…

*: Köszönet Bombicz Istvánnak és Maros Katalinnak az információkért.
**: Köszönet az információkért Gór Mihálynak.
***: Saját emlékeim.

¤ : Pontosítást igénylő adat!

Források

1.: Kazincbarcika Földrajza – 1979

2.: Kazincbarcika, zsákutca vagy útelágazás? – 1995

3.: Csurák Zsuzsanna: Kazincbarcika története – 2004

4.: Bagyinszki Zoltán: Kazincbarcika 1954–2004 – Fotók

5: Ifj. Truskovszky Gyula: Bükkvidéki kalauz – 1898

6.: Erdey Gyula: Bükk útikalauz – 1956

7.: Örvös János: Bükk utikalauz – 1962

8.: Dely Károly: Bükk útikalauz – 1970

9.: Dr. Hevesi Attila: Bükk útikalauz – 1977

10.: Barcikai Históriás újság (Takács István)

11.: Barcikai Históriás online változata (Takács Zsolt – www.barcikaihistorias.hu)

12.: Husonyicza Gábor, Kazincbarcika volt állomásfőnöke

13.: Géczi Gyula–Nagy Gyula: Szemtanúk szavaival – 1956

14.: www.kisvasut.hu – A KBK honlapja

15.: 200 éves a borsodi szénbányászat 1786–1986 – 1986

16.: Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek… A borsodi – Ózd-vidéki ipar- és bányavasutak rövid története – 2014

17.: Bombicz István, Herbolya-Tervtáró volt főmérnöke, bányamérnök

18.: Moór Attila – A Kisvasutak Baráti Szövetségének a régi vonalhálózatokkal foglalkozó tagja

19.: www.wikipedia.hu

20.: Szőke Lajos: Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről – 2004

21.: Hidász Almanach 2007

22.: Lovas Tiborné: Tükörcserepek – 2009, Tükörcserepek 2 – 2016

23.: Kazincbarcika Széchenyi 2020: Megalapozó vizsgálat Kazincbarcika város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához. 2015

24.: BNK Kft. – Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.

25.: Kazincbarcika 2015-ös Integrált Városfejlesztési stratégiája. 2015

26.: Sütő László: A felszín alatti bányászat domborzatra gyakorolt hatásai a kelet-borsodi-szénmedencében.

27.: Rónaföldi Zoltán: Kronológia – 2012

28.: Bertalan László–dr. Szabó Gergely: Mederfejlődési vizsgálatok a Sajó hazai szakaszán, és a debreceni egyetem által készített felmérés a Sajóról 2014-ből. Mindkettő a debreceni egyetem munkája.

29.: Dr. Izsó István: A miskolci bányakapitányság területének bányaipara – 2011

30.: Ifjúvá serdült város 1954–1979 – 1978

31.: Markovics Laura: A zsidótörvények végrehajtása Borsod megyében – 2014

32.: www.tirek.hu

33.: Takács István: 20 év Kazincbarcikáért – 1989

34.: Rónaföldi Zoltán: Kandó Kálmán és a borsodi szénbányászat, valamint az „Imperiál-ügy” – 2015

35.: Balla László: Magyar vasúttörténeti dokumentumok – www.vasut.tk

36.: Papp Attila: Ismerkedjünk Kazincbarcikával – 1974

37.: Papp Attila meg nem jelent könyvei és összeállításai (A könyvek a kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár tulajdonát képezik.)

38.: Id. Alliquander Ödön: Magyarország szénbányászata 1940-ben – Miskolc 1989.

39.: Kazincbarcika 1971–1975

A könyvben általánosan használt térképekről

A legnagyobb segítségemre az online térképek voltak, ilyen a terkep.google.hu, a terkep.turistautak.hu, a www.tajertektar.huwww.openstreetmap.hu és a mapire.eu. Természetesen a legfontosabb információkat tartalmazó térképeket segítőimtől és lektoraimtól kaptam, ezeket a megfelelő helyen megjelöltem.

mapire.eu ellenben külön is szót érdemel: Itt lelhető fel az I., a II. és a III. Katonai felmérés online térképe, valamint a Magyar Királyság térképe is. Az utóbbi időben felkerült az 1941-es katonai térkép is a honlapra. Ezeket egy kicsit bővebben is taglalnám.

♦Katonai Felmérés (17631787): Magyarország területét 1782 és 1785 között térképezték fel.

♦Katonai Felmérés (18061869): Mivel a térképen már szerepel az 1871-ben megnyitott Miskolc–Bánréve vasútvonal tervezete, így a térkép elkészülésének idejét 1869-re lehet tenni. (Találtam forrást, ami az 1829 és 1866 közötti időpontot jelöli meg.)

♦Katonai Felmérés (18691887): Magyarország területét 18831884-ben térképezték fel.

♦ Magyar Királyság (18691887): Mivel ez a térkép megegyezik a III. Katonai Felmérés térképével, így a felmérés időpontja azzal megegyező. Csak két különbség van a térképek között: az egyik, hogy „magyarosították” a neveket, valamint, hogy a méretaránya 1:25000.

Meg kell még említenem a www.vasutallomasok.hu-n szereplő 1910 körüli katonai térképet is: Azért írom 1912 utáninak a könyvben, mert már szerepel rajta az 1912-ben megnyitott Ormospusztáig vezető normál nyomtávú vasút is.

2 hozzászólás

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .