A tanácsok megalakulásának 50. évfordulójára

Bendicskó Gyula

Bendicskó Gyula

Az 1950-es év nagy változást hozott hazánk közigazgatásában: létrejöttek, és mintegy 40 évig működtek a tanácsok. A testületeket alkotó tanácstagok megválasztására 1950. október 22-én került sor, majd október végén, november elején az ország falvaiban és városaiban megalakították a helyi tanácstestületeket: a tanácsot és annak végrehajtó bizottságát (vb-t), majd megválasztották a tisztségviselőket: a vb elnökét, az elnökhelyettes(eke)t és a bizottság titkárát.

A tanácsválasztásra és előkészületeire feszült nemzetközi helyzetben került sor. 1950-ben a Szovjetunió és korábbi szövetségesei között hidegháború dúlt, Koreában és Vietnamban fegyverek dörögtek, a koreai néphadsereg és a dél-koreai, valamint az őket támogató amerikai katonák között valódi háború folyt, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsában ádáz viták dúltak a háborúról és a béke helyreállításáról. Ennek kívántak nyomatékot adni a béke erői a Varsóban ősszel tartandó béke-világkongresszuson. A tanácsválasztási kampány is a békeharc jegyében zajlott. Ennek egyik mozzanata a békekölcsön jegyzése volt szerte az országban. Az Észak-Magyarország október 3-i száma arról írt, hogy megyénk községeinek dolgozó népe lelkesen veszi ki részét a békekölcsön jegyzéséből, s szinte a tanácsok megalakulásával egy időben – november 4–5-én – tartották Budapesten, a Sportcsarnokban a II. országos békekongresszust. A választás eredményéről szóló híradás címében szintén a békeharcról van szó: „Lenyűgöző egységben tett hitet dolgozó népünk a dolgos jövő építése, a béke megvédése mellett.”

(Észak-Magyarország, 1950. október 24-i szám)

A tanács megalakulása Kazincbarcikán

Sajnos sem a korabeli sajtóban, sem levéltári anyagokban nem sok nyoma található annak, hogyan zajlott az 1948 óta Kazincbarcika nevet viselő településünkön a tanács megalakulása. A B.-A.-Z. Megyei Levéltár mezőcsáti részlegénél (itt őrzik a tanácsi iratokat) mindössze a választói névjegyzék és a megválasztott tanács-, vb- és póttanácstagok névsora található. A névjegyzékből kiderül, hogy Kazincbarcika választói négy szavazókörhöz tartoztak. Az I-esben és a II-esben Sajókazinc választói szerepeltek 516, illetve 494 fõvel, a III-asban a barcikaiak, míg a IV-esben a herbolyaiak 899, illetve 387 választóval. Összesen 2296 szavazásra jogosult személyt tartalmaztak a névjegyzékek. A tanácstestület 81, a vb pedig 9 tanácstagból állott. A megválasztott póttanácstagok száma 41 volt. (A tanácstagok névsorát lásd a bekeretezett részben. A vb-tagok neve kiemelten szerepel.)

A tanács megalakulásának időpontja, helye és lefolyásának menete sem ismeretes, mivel az alakuló tanácsülés jegyzőkönyve nem lelhető meg a levéltárban. Sajnos visszaemlékezőket is nehéz már találni, a tanácstagok zöme elhunyt, a még élők pedig nehezen emlékeznek vissza az ötven évvel ezelőtt történtekre. A tanács működéséről az első meglévő jegyzőkönyv 1950. december 6-i keltezésű. Az ülésen, amely a begyűjtéssel, az adóbehajtással, a mezőgazdasági munkákkal és a termelési szerződések kötésével foglalkozott, 46 tanácstag vett részt. E kérdésekről a vb-titkár tartott beszámolót. Mivel a begyűjtésben elmaradás volt, hangsúlyozta, hogy „minden telhetőt el kell követni, hogy a terménybegyűjtés eredménye megjavuljon”. Arról is szó volt, hogy a dűlőfelelősök munkáját fokozottan kell igénybe venni, a kulákokat pedig szigorúan ellenőrizni kell. A tanácstagok némelyike az ülésen tett felajánlással kívánt hozzájárulni a begyűjtés eredményéhez. Oroszlán Sándor Défosz-titkár pl. 30 kg kukoricát, 25 kg búzát, Szűcs Pál 50 kg búzát, Tóth Dezső 10 kg burgonyát ajánlott fel. Szalánci János felajánlotta, hogy befizeti az éves adóját és bead 10 kg búzát.

A tanács következő ülésére december 28-án került sor. Ezen Bendicskó Gyula vb-elnök bejelentette, hogy az őszi vetést és a mélyszántást Kazincbarcika dolgozó parasztjai december 10-ig teljesen befejezték. Ezen az ülésen alakították meg az ún. állandó bizottságokat. A pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke S. Tóth János gazdálkodó, Aranyos István gazdálkodó a mezőgazdasági, kereskedelmi és közellátási bizottságé (Kazincbarcika utolsó bírója), a közegészségügyi és népjóléti bizottság elnöke dr. Hegyessy Imre körorvos, az oktatási és népművelési bizottságé pedig Veress Elek tanító lett.

Ezen az ülésen is téma volt a begyűjtés, akárcsak az 1951 elején tartott tanácsüléseken. Az 1950. évi elmaradás miatt keményebbé vált a hang. Főleg a kulákok szigorúbb elszámoltatását tartották szükségesnek, hangsúlyozva, hogy a náluk talált teljes felesleget igénybe kell venni, s ha igazoltan nem termeltek beadásra alkalmas terményt, a tanács engedélyezi a borral vagy gyümölccsel való teljesítést. Ha a kulák nem teljesíti a beadást, kilogrammonként 2 forint kártérítést kell fizetnie.

Az ülésen a Kazincbarcikán kezdődött nagy építkezés is szóba került. Kónya József vb-elnökhelyettes szólt róla, hogy jelentős számú dolgozó érkezik majd a községbe, s ezért „nagy szükséglet fog mutatkozni baromfiakban és tojásban. Ezért fontos a baromfitenyésztés fellendítése”.

Így kezdődött Kazincbarcika község első tanácstestületének működése Bendicskó Gyula elnök vezetésével.

One comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..