A kazincbarcikai posták rövid története – a gyalogjárattól a telefonkötvényig…

Körülbelül abban az időben, amikor elrendelték a levelek házhoz kézbesítését, Barcika község önálló postahivatalt kapott. Innentől, azaz 1853-tól követtük nyomon az általunk fellelt forrásokra támaszkodva „a város” postatörténetét, egészen a Fő téri épület átadásáig. Kajdacsy Tibor és Takács Zsolt közös írása.

Alsó- és Felsőbarcika községek eredeti postáját az 1850-es évek elején nyitották meg. Ezt követően 1853-ban áthelyezték Sajószentpéterre, majd 1883-ban újra nyitották Barcikán.

Az 1883-ban újra nyitott hivatalról ekképpen adott hírt a Budapesti Közlöny:

„Borsodmegyébe kebelezett Alsó-Barczika és Rudóbánya községben f. évi május hó 1-én kir. postahivatal lépett életbe. Az alsó-barczikai kir. postahivatal a barczikai pályaudvarba naponkint ötször közlekedő gyalog-küldöncz-postajárat utján a Miskolcz-Fülek 41. és 42., és Fülek-Miskolcz 41. és 42. számú postahivatal utján, ezenfelül Rudóbánya és Barczika között közlekedő és postaszállitásra felhasznált bányavasut 2. vonata utján a rudóbányai postahivatallal hozatik összeköttetésbe.

A rudóbányai postahivatal pedig a most említett bányavasut két vonata utján az alsó-barczikai postahivatallal, ezenkívül a Miskolcz-Fülek 41. és 42. számú, nemkülönben a Fülek-Miskolcz 42. számú mozgópostahivatal utján köttetik össze.

Az alsó-barczikai postahivatal kézbesítési kerületébe Felső-Barczika, Mucsony, Sajó-Kazincz és Szuha-Káló községek, a rudóbányai postahivatal kézbesítési kerületébe pedig Alsó-Telekes, Felső-Telekes és Szuhogy községek osztattak be.

Ezen uj postahivatalok fel vannak hatalmazva levél- és 5 kilogramm súlyig terjedő kocsipostaküldemények felvételére és kézbesítésére, továbbá postautalványok felvételére és kifizetésére és pedig az osztrák-magyar birodalomban, valamint Belgium, Észak-Amerika egyesült-államai, Francziaország, Algír, Luxemburg, Németalföld, Németország és Helgoland, Olaszország, San-Marino, Tunis, Ruménia és Svájczczal, végre a Konstantinápoly, Saloniki, Beyrut, Smyrna és Alexandriában levő cs. és kir. postahivatalokkal való forgalomban 200 frtig, — továbbá utánvételes küldemények felvételére és kézbesítésére, és pedig az osztrák-magyar birodalomban 200 frtig, Németország, Luxemburg, Helgoland és Svájczba 75 frt erejéig; végre az osztrák-magyar monarchia belforgalmában postai megbízások utján 200 frt erejéig terjedő összeg beszedésére.”

A barcikai pályaudvaron lévő hivatalban 1886-ban posta-takarékpénztári közvetítőszolgálat kezdte meg működését.

Sajókazinc községben 1908-ban nyílt meg egy „postaügynökség”, erről a Közgazdasági Értesítőből szerezhettünk tudomást:

„Borsod vármegye területén fekvő Sajókazincz községben 1908. év október hó 6-án postaügynökség lép életbe, mely bárhová szóló levélpostai küldemények, továbbá csak belföldre, Ausztriába, a megszállott tartományokba vagy Németországba szóló 1.000 kor. értéket meg nem haladó pénz- és csomagküldemények felvételével, továbbításával, leadásával, valamint postautalvány, postatakarékpénztári ügybetétek közvetítésével lesz megbízva.

A postaügynökségnél cheque- és postatakarékpénztári betét csak 1.000 korona erejéig eszközölhető.

A postaügynökség kézbesítési köre Sajókazincz községen kívül más községre nem terjed ki.

A postaügynökség leszámolás, ellenőrzés és felügyelet tekintetében a Barczika pályaudvari postahivatalhoz fog tartozni és összeköttetését a Barczika p. u. postahivatallal a Sajókazincz és Barczika p. u. közt naponkint egyszer közlekedő gyalogjárat utján nyeri.”

Hogy mennyi „gyalogjárat” használódott el az évek során, arról nincs adatunk, arról viszont van, mit jelentett ez a munka, mennyi fizetéssel járt, és milyen elvárásoknak kellett megfelelni a munkakör betöltéséhez. Újra csak a Budapesti Közlönyt hívjuk segítségül. 1924. augusztus:

„Pályázat postai ügynöki állásra szerződés mellett. A. 2. p. 9/1924. szám. Sajókazincz, Borsod vármegyében. Járandóság 170000 korona évi munkajutalék, melyért az ügynök a napi 3 órára terjedő szolgálati idő alatt e postai teendőket ellátni és az 1,75 km távolságra eső Barczika p.-u.-ra és vissza naponta egyszer közlekedő gyalogküldöncjáratot a posta- és távirdaigazgatóság által esetről-esetre megállapítandó menetrend szerint fentartani köteles. A szállítás költségeit a község fedezi.

Pályázhatnak az illető község magyar honos, 18 éves életkort betöltött lakosai (nők és férfiak), kiknek más foglalkozásuk, illetve jövedelmük is van, továbbá minden nyugdíjas tisztviselő és más nyugdíjas egyének. Előnyben részesülnek oly pályázók, kik különben egyenlő feltételek mellett a postamesteri állásokra megszabott minősültséggel is rendelkeznek.

A sajátkezüleg irt pályázati kérvények születési, iskolai, erkölcsi bizonyítványokkal, valamint a foglalkozást (állást), illetve nyugdíjas állapotot igazoló okmányokkal felszerelve 1924. évi augusztus hó 29-ig a debreczeni postaigazgatóság miskolczi kirendeltségen nyújtandók be.

Kelt Miskolczon, 1924. évi augusztus hó 12-én. Debreczeni m. kir. postaigazgatóság miskolczi kirendeltsége.”

Ez a barcikai hivatal 1925-ben távbeszélő-összeköttetést kapott. (1948-ban 8 előfizetője volt…) A posta az iparvasút épületében működött, melyet 1925-ben lebontottak. Ezt követően költöztették Sajókazinc, Széchenyi u. 84. szám alatti, hivatal céljára kialakított új épületbe.

Elkészül a „központi postaház” – terve…

Elvileg ennek az óvárosi postának kellene lennie az 1-es számúnak, pár évig az is volt, de 1953 novemberében új sorszámot kapott: a 3-ast. A város tervezésekor, illetve a nagy építkezések idején ugyanis már napirenden volt, hogy Kazincbarcika új, korszerű postahivatalt kap – a hirtelen megnövekvő forgalommal a sajókazinci egység egyre nehezebben boldogult.

1951-ben felmerült lehetséges helyként a B épülettől dél felé eső terület, azaz kb. a Munkácsy és a Ságvári tér között a Völgyparkra „nézve”, ám végül amellett a hely mellett döntöttek, ahol ma van a posta épülete. Ide 1952-53-ban azonban csak egy kisebb postaépület került, amely az új posta elkészültéig működött, és megkapta az 1-es számot.

A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) Postafőosztálya 1952-ben megadta az új épület tervezési programját, a minisztérium szakbizottsága 1954-ben ezt megtárgyalta, két év múlva, 1956. április 27-én véleményezte is a városban építendő „központi postaház” tervfeladatát. Az ülés jegyzőkönyvében rögzítették, hogy a város postai igényeit a főtéren egy központi postaház, két felvevő és egy pályaudvari postahivatal fogja kielégíteni. Ekkor úgy látszott, a „központi postaház” 1958-1960 körül felépül – végül cirka negyed évszázad múltán, 1978-ban adták át.

Mint a fentiekből kitűnik, a legilletékesebb helyen sem kapkodták el a dolgot, de a késlekedésben nyilván szerepet játszhatott az is, mint sok más kazincbarcikai hivatali épület esetében, hogy – Cserta László építészmérnököt, a város egyik építőjét s annak „valóságos szülőatyját” idézve – „a nagy »hajrában« bizony megfeledkeztek a középületekről. Nincs városi tanácsház, postaépület, központi művelődési ház, rendőrkapitányság”. A későbbiek során pedig ehelyett mindig inkább a lakásépítés, oktatási, szociális intézmények beruházásai kerültek az első helyre.

Kazincbarcika postái

A „központi postaház” átadásáig a postai szolgáltatásokat Kazincbarcikán az alábbi hivatalok végezték:

1-es számú posta

Az 1953. november 2-től 1978. január 6-ig működött „kisposta” felvevő- és kézbesítőpostaként üzemelt. Részlegei a végleges elhelyezésükig a város különböző helyein működtek: a távíró- és távbeszélő-munkahelyek a Liget u. 1. sz. alatt, a kézbesítő- és hírlaposztály az Építők u. 11. sz. alatt. Gépkocsiszállításra (gyűjtő- és kézbesítőjárat) 1958-ban tért át.

2-es számú posta

Kazincbarcika 2. számú postáját 1952-ben a BVK lakótelepén nyitották meg, 1953-ig saját távbeszélő-központtal működött. 1965-ben a BVK MÁVAUT megálló épületében kapott új elhelyezést.

3-as számú posta

Az eredetileg 1. sz. posta 1953. november 2-án kapta a 3-as számot. A nagyarányú építkezések, a megnövekedett lakosságszám generálta postaforgalommal már nehezen birkózott meg, „hátrébb rangsorolását” indokolta az is, hogy „messze esett” az Újvárostól. Ma is fellelhető helyére, a Babits Mihály u. 1. szám alatti postaépületbe 1976. július 2-án költözött.

4-es számú posta

Kazincbarcika 4. számú postáját 1954-ben, az abban az évben Kazincbarcikához csatolt Berente községben nyitották meg. Kezdetben a PVC-gyár felvonulási barakképületében helyezték el, itt azonban nem volt biztonságos a működése, így hamarosan lebontották. A helyette épített hivatal és szolgálati lakás az Olefin-üzem terjeszkedésének volt az útjában, így került végül mai helyére, a Kandó Kálmán (akkor: December 12.) utca 11. szám alá.

5-ös számú posta

1958 decemberében nyílt meg az N épület Egressy (Lenin) úti, az Irinyi felé eső részén, a Lenin u. 7. szám alatt, ahol felvevőhivatalként működött 1978-ig. A helyén nyílt meg a Barkácsbolt. Az 5-ös számot a kertvárosi, Akácfa utcai hivatal „örökölte meg”, amelyet 1984. április 3-án adtak át.

A „nagyposta”

„Kazincbarcika megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő városa. E fejlődéssel azonban hosszú időn át nem fejlődött egyenes arányban a postai szolgáltatások színvonala” – e felütéssel adott hírt az új postahivatalról 1978. január 17-én címlapján az Észak-Magyarország. Előző nap délután ugyanis ünnepélyesen átadták a Fő téri épületet. Az ünnepségen részt vett Horn Dezső miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója is. Koczka Antal, a Miskolci Postaigazgatóság vezetője az átadási ünnepségen a meghívott vendégek köszöntése után a beruházás jelentőségéről és fontosságáról a következőket mondta: „A hírközlés fejlesztésének és megoldásának szükségességét Kazincbarcika építésének kezdeti szakaszától éreztük és vezetőink támogatását kérve készültünk e feladatok megoldására.” A „kezdeti szakasz” valóban nem volt túlzás a szónok részéről…

Az átadott épület többfajta postai igényt tudott (illetve tud a mai napig…) biztosítani. A földszinten és az I. emeleten helyet kapott a felvevő és kézbesítő hivatal, a második és harmadik emeleten egy 30 férőhelyes, minden igényt kielégítő munkásszállás, a Liget utcai épületrészben a helyi és távhívó automata távbeszélőközpont, a helyközi összeköttetéseket biztosító erősítő állomás, a távíróközpont és a távközlési egységek. A 17,5 ezer légköbméteres épület 34 millió forint építési költséggel készült el. A Postai Tervező Intézet tervei alapján a kivitelezési munkálatokat a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat és alvállalkozói, valamint a Miskolci Közúti Építő Vállalat határidőre elvégezte. Az épület felépítésével és a postahivatal üzembe helyezésével akkor még nem fejeződött be a beruházás, hiszen már készült a crossbarrendszerű 4000 állomásos helyi és távhívó automata távbeszélő központ is, ezzel párhuzamosan pedig folyt a város területén az egységes távbeszélő-hálózat kiépítése is. A kazincbarcikai 1. számú Postahivatal a teljes beruházás összegét tekintve kb. 174 millió forintba került.

Horn Dezső miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója átadja a létesítményt

Az átadási ünnepség után már ügyfeleket is fogadott Kazincbarcika új postahivatala (Fotók: Észak-Magyarország)

„Halló, belváros!”

„(Telefoncsörgés)

– Halló, tessék, ingatlan.

– Jó napot kívánok, Weiner elvtársat keresem.

– Weiner elvtárs ebédel és szabadságon van és a másik vonalon beszél.”

Ki ne ismerné Kern András klasszikus kabarészámát, mely elsősorban a korszak állami telefonszolgáltatását figurázta ki, és a „barcikai postatörténelem” végén mi sem hagyhatjuk ki, hogy ne írjunk pár sort a telefonhelyzetről. Van egy jó és egy kevésbé jó hírünk…

A jó hír, amit fentebb már említettük, hogy a „nagyposta” átadásakor már készült a crossbarrendszerű 4000 állomásos helyi és távhívó automata távbeszélő központ. És valóban: 1978. november 30-án előzetesen üzembe is helyezték. Az új telefonközpont segítségével a város lakói közvetlenül hívhatták az ország bármely olyan települését, amely már be volt kapcsolva a távhívóhálózatba (131 város és község). Már persze azok a lakók, akiknek volt telefonjuk: szám szerint ekkor 1240 előfizető élvezhette ennek előnyeit, a bővítés során, a következő évben, valamivel többen. Ekkor lettek a telefonszámok ötjegyűek, és a forgalom gyorsítása érdekében bevezették a 3 perces időszámlálást – azaz ha ennyi idő alatt valaki a mondandója végére ért, jól járt… A crossbarközpontot végül 1979 februárjában adták át, a létesítmény révén Kazincbarcika is bekapcsolódott az országos távhívó rendszerbe, 48-as körzetszámmal. Takács István, a város tanácselnöke vette át jelképesen a létesítményt, és beszédében külön hangsúlyozta, hogy a város lakói már nagyon várták ezt a pillanatot.

Egyébként a telefonközpont átadásával Kazincbarcikán ezzel kezdődött meg a város fennállásának 25. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat.

A városban 1977-ben 920-an vártak telefonra, pontosabban ennyi új igénylést tartott nyilván a posta – a várakozók, és tegyük hozzá: a hiába várakozók száma ennél lényegesen nagyobb lehetett. Hogy mennyire sokan szerettek volna telefont, jól jelzi, hogy az igénylők száma alig másfél év alatt a duplájára emelkedett, 1979 elején már 1800 volt az igénylők száma. Először a város főterén és környékén elégítették ki az ilyen irányú igényeket, márciusban került sor a Mikszáth és a Csokonai úti lakosok bekötésére, a második negyedévben pedig a Pollack Mihály és a Szabó Lajos út, illetve ennek környékén lévő kérelmeket realizálták, amennyire lehetett. A Lenin út 43-45-47. számú épületeket például csak 1982 nyarán látták el telefonnal. A bekerülési költség egyébként igen magas volt, 4000-6000 forint, és az OTP az ilyen irányú hiteligénylésekkel csak a nyugdíjasok esetében foglalkozott…

A gondokat némileg enyhítendő 1980-ig 46 nyilvános távbeszélő-állomás is létesült.

A kevésbé jó hírünk – és fiatal olvasóink most kapaszkodjanak meg: a tömeges telefonigényekkel képtelen volt megbirkózni a posta, ezért 1985-ben telefonkötvényeket bocsátott ki. Magánszemélyek 25 ezer, míg a gazdálkodó szervezetek 100 ezer forint névértékű kötvényeket vásárolhattak. A kötvénybirtokosok hihetetlenül nagy előnyben részesültek, ugyanis a posta vállalta, hogy az állomást legkésőbb 1988. június 30-ig bekapcsolja…

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..