Amikor híre ment a lap megjelenésének, sokan várták, hogy kézbe vehessék és olvashassák. Az első számból megjelent 1300 példány rövid idő alatt mind egy szálig elfogyott, sőt, némi utánnyomásra is szükség volt. Ez a tény, valamint az olvasók véleménye a lapról azt sugallotta, hogy szükség van Kazincbarcikán egy ilyen újságra is, hisz sok itt élő embert érdekel a város története, sokan kíváncsiak arra, hogyan alakultak ki a várost alkotó települések, hogyan éltek itt őseik, milyen szokásokat istápoltak évszázadokon át és mit hagyományoztak a mostani lakókra.
Ez az érdeklődés ösztönözte a további, a jelenlegivel eddig összesen hat számnak a megjelenését. Közben kialakult egy állandónak mondható 900-1000 körüli vásárlói kör, ennél bizonyára nagyobb számú olvasóval. Mindez annak ellenére, hogy a városi propagandaeszközök bizony nem kényeztették el az újszülött Históriást a reklámozásával. Mellesleg ennél „gálánsabb” volt a megyei sajtó, az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap és a Miskolci Rádió. A lap terjesztésének módja is eltért a hagyományostól, inkább a „passzív” terjesztési formák játszottak főszerepet.
Az egy év eredménye, hogy a lap ismertté vált a város lakóinak egy része előtt (sajnos még ma is sokan nem tudnak a létezéséről). Ugyancsak eredmény, hogy ma már az olvasók is részt vesznek az újság szerkesztésében és írásában. Részben egy-egy cikkhez kapcsolódó észrevétel megírásával, részben pedig úgy, hogy a szerkesztő – sok esetben mint terjesztő is – sok-sok olvasóval kerül személyes kapcsolatba, akiknek a véleménye és javaslata alapján formálódik egy-egy szám tartalma.
Sok munkával és gonddal jár az újság elkészítése, amit a képen látható triumvirátus „követ el”. Az ő érdemük, hogy egy-egy szám olyan, amilyen. Fontos mozzanat az elkészült lapnak az olvasóhoz való eljuttatása. Ez több lépcsőben történik: a nyomdából Budapestre, onnan Kazincbarcikára a Kiadóhoz (aki azonos a szerkesztővel), majd tőle azokba a főleg élelmiszer és ABC boltokba kerül a lap, amelyek részt vesznek az árusításban. De több olyan személyhez is, akik önként segítenek a terjesztésben.
Néhány história is fűződik már a Históriás terjesztéséhez. Az első szám például igen kalandosan érkezett meg Budapestről Kazincbarcikára. A két város között közlekedő és az újságot is szállító autóbusz alighogy elhagyta Budapestet, lerobbant. A helyette indított busz több mint egyórai késéssel, de az újság nélkül érkezett meg. Bizonyára a nagy sietségben elfelejtették átrakni az újságot erre a buszra. Szerencsére másnapra megjavították a lerobbant buszt, és este meghozta a várva várt első számot.
Fáradtságos és időigényes munka az újság széthordása – szaknyelven: terítése – az árusító boltokba. Ezt az előző számig maga a szerkesztő végezte, a városban közlekedő autóbuszokat igénybe véve. Az előző szám terítése már más módon történt: a rendőrség adott hozzá segítséget. Amikor az éppen egy intézkedésből a buszpályaudvarra gépkocsival megérkező rendőrök meglátták a nagy papírcsomagokat, valami gyanús szállítmányt sejthettek, mert igencsak tétován kezdtek hozzá a gépkocsiba való bepakoláshoz. Meglepődött az egyik bolt vezetője is, amikor a bolt előtt megállt a rendőrség ismert gépkocsija. Nem tudta elképzelni, hogy vajon mit keres nála a rendőrség. Csak akkor nyugodott meg, amikor látta, hogy az újság legújabb száma érkezett meg.
Az évforduló alkalmából szóljon köszönet azoknak a személyeknek és szerveknek, akik és amelyek közreműködése lehetővé tette a lap eddigi számainak megjelenését, és az olvasóhoz való eljuttatását. Évfordulón, születésnapon illik valamint mondani a jövőről is. A Históriás szeretne tovább élni, fejlődni és persze növekedni is. Szeretné betölteni azt a szerepet, amit az első számban számára a szerkesztő meghatározott. Ez azonban nemcsak szándék és akarat, hanem anyagiak kérdése is. Amennyiben az eddigi támogatók – Városi Önkormányzat, Kazincbarcika és Vidéke ÁFÉSZ, ÉMÁSZ Vállalat, Kazincbarcikai Takarékszövetkezet, ÉRV, SZOLTEX Kisszövetkezet, Városgondnokság – nem hagyják magára a lapot, és további támogatók is felsorakoznak melléjük, akkor a Barcikai Históriás a jövőben is meg tud jelenni, hogy eleget tegyen küldetésének.
Amikor híre ment a lap megjelenésének, sokan várták, hogy kézbe vehessék és olvashassák. Az első számból megjelent 1300 példány rövid idő alatt mind egy szálig elfogyott, sőt, némi utánnyomásra is szükség volt. Ez a tény, valamint az olvasók véleménye a lapról azt sugallotta, hogy szükség van Kazincbarcikán egy ilyen újságra is, hisz sok itt élő embert érdekel a város története, sokan kíváncsiak arra, hogyan alakultak ki a várost alkotó települések, hogyan éltek itt őseik, milyen szokásokat istápoltak évszázadokon át és mit hagyományoztak a mostani lakókra.
