A 85 éves templom
Tavaly júniusban volt 85 éve annak, hogy elkészült és felszentelték Sajókazincon a római katolikus templomot. Erre emlékszik a Harangszó, a kazincbarcikai Római Katolikus Egyházközség lapjának 1998. októberi száma egy rövid leírással, amit a kiadó hozzájárulásával közzéteszünk.
A katolikus templom története
A XIX. század végén a Kazinci Kőszénbánya Rt. ottani bányatelepén 400-ra emelkedett a katolikus hívek száma. Számukra évente egyszer, Szent István király napján, a szabadban felállított oltárnál a sajószentpéteri plébános misézett. A harangot, temetőt, iskolai tantermet a katolikus hívek a reformátusokkal közösen használták, nem minden súrlódás nélkül.
1910-ben a kazinci és barcikai katolikus hívek Sajókazincon templom és iskola felépítését kérelmezték. Saját költségükön beszereztek két harangot, azokat ideiglenesen egy udvarban, fa haranglábon állították fel. Az érsekség anyagi hozzájárulásával megvásárolták a Tunyoghy-féle házas belsőséget a felépítendő templom és iskola számára.
1991-ben Wind István egyházmegyei építészmérnök tervei alapján dr. Samassa József bíboros, érsekfőpásztor érseksége 40 éves jubileuma emlékére 1911-ben Berentén, majd 1911–12-ben Sajókazincon építtetett saját költségén templomot, katolikus iskolát és tanítói lakást.
Templomunk Nagy Szent Teréz tiszteletére épült, s a belső szerelési munkálatok befejezésével felszentelésére 1913-ban került sor.
Mivel a berentei és a sajókazinci templom majdnem egy időben épült, az a hír járta sokáig, hogy a két templom tervrajzát megcserélték.
Az itteni világi elnök – az építést vezető pallérral összebeszélve – a két terv közül a tornyos templomot választotta Kazincnak, Berente pedig a fatornyosat kapta. Ebben bizonyos emberi hiúság is szerepet játszott, miszerint a katolikusok szégyellték volna, hogy csak fatornyos templomuk legyen (az egykori katolikus), a mai református, nagy templom mellett.
(Felhasznált irodalom: Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése)
A plébánia történetéről
A katolikus hívek 1913-tól a sajószentpéteri plébániához, 1939-től az újonnan szervezett berentei anyaegyházhoz tartoztak filiaként.
1974-től Kazincbarcika önálló lelkészség, majd 1982-ben plébánia rangot kap.
1993-tól az egyházmegyék átrendezése következtében a kazincbarcikai esperesi kerület központja lett.