1997 (is) mozgalmas, az emberek érdeklődését felkeltő, és sokszor idegeit borzoló eseményekben bővelkedő év volt.
A világpolitika eseményeire is vonatkozik ez a megállapítás. Már az év első hónapjaiban több országban zajlottak heves tüntetések, tiltakozó megmozdulások, sztrájkok. Belgrádban folytatódtak a már 1996 decemberében elkezdődött rendszerellenes tüntetések; Szófiában január elején szintén heves kormányellenes tüntetések zajlottak, és február 4-ig tartottak, amikor a kormányzó szocialisták beleegyeztek abba, hogy áprilisban előre hozott választásokat tartsanak. Albániában fegyveres harcot robbantottak ki a piramisjáték vesztesei; márciusban Bonnban 20 000 kőszénbányász tüntetett a szénbányászat állami támogatásának csökkentése miatt. Párizsban “eurotüntetés”-t tartottak: a belgiumi, a spanyolországi és a franciaországi Renault-gyárak mint-egy 10 000 alkalmazottja tiltakozott az elbocsátások miatt. Berlinben építőipari dolgozók tüntettek, Gdanskban 3000 dolgozó elbocsátása ellen tiltakozók vonultak az utcára.
Egyéb politikai események: május 1-jén Angliában fölényes győzelmet aratott a Munkáspárt, amely a konzervatív párt 18 évi kormányzásának vetett véget. Ilyen vereséget 1838 óta nem szenvedtek el a brit konzervatívok. Július 1-jén Hongkongban véget ért a 156 évig tartó angol gyarmati uralom. Július 8-án döntött a NATO madridi értekezlete arról, hogy hazánkat, valamint Cseh- és Lengyelországot meghívja a NATO-ba. Figyelmet keltett Csiang Cömin kínai pártfőtitkár és államfő moszkvai csúcstalálkozója Borisz Jelcinnel, majd szeptemberben Amerikában Bill Clintonnal.
Az év fekete krónikájában is bőven akadt feljegyeznivaló. Gyilkos merényletek zavarták meg a nyugalmat Izraelben és a megszállt palesztin területeken. Spanyolországban az ETA baszk szeparatista szervezet elrabolt és kivégzett egy spanyol politikust; ugyancsak e szervezet tagjai lőtték le a spanyol legfelsőbb bíróság egyik bíráját. Algériában több száz ártatlan embert mészároltak le algériai fanatikusok, Ruandában hutu fegyveresek mészárlásának estek áldozatul tuszi menekültek. Kairóban német turistabuszt támadtak meg terroristák, Luxorban ugyancsak turisták váltak terroristák áldozataivá.
Sok áldozatot követeltek a természet vad erői által okozott katasztrófák is. Angliában februárban és decemberben a 140-150 km-es száguldó szélvihar követelt halálos áldozatokat. Lengyelországban 8 halottja volt a március végi orkánerejű szélviharnak; az USA öt államában rendkívüli állapotot hirdettek ki, mivel a havazás és a szélvihar 6 méteres hóakadályokat idézett elő. Árvíz pusztított az USA Dakota államában, Dél-Koreában, Törökországban, Németországban, Csehországban, Ausztriában, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában. Bangladesben 500 ember halálát okozta egy szökőár. Emlékezetes a szeptemberi közép-olaszországi földrengés, amelynek szintén sok halálos áldozata volt, több épület megrongálódott, köztük az Assisiben levő Szent Ferenc-bazilika is.
A természeti okokon kívül emberi figyelmetlenség, technikai stb. hibák is okoztak katasztrófákat. Január 12-én Milánó közelében kisiklott a Róma és Milánó között közlekedő szuperexpressz vonat, és nyolc utas vesztette életét. Két napra rá Egyiptomban a Nílus iszapjába zuhant egy autóbusz, aminek következtében húszan meghaltak és huszonöten megsebesültek. Ennél több, 76 áldozatot követelt Izraelben két helikopter összeütközése február 5-én; 8-án pedig a norvég partok közelében elsüllyedt egy ciprusi teherhajó, amelynek 20 főnyi legénysége a hullámsírba veszett. Április 30-án ismét vasúti katasztrófáról szóltak a híradások. Ekkor Kínában a Pekingbe tartó vonatba rohant egy vasúti szerelvény, ami miatt 13 vasúti kocsi kisiklott, 35 utas pedig megsérült. Május 9-én Dél-Koreában leszállás közben a földhöz csapódott egy Boeing 737-es repülőgép, melynek utasai közül 35-en meghaltak, s kb. ugyanannyian megsebesültek. Magyar turisták is meghaltak a thaiföldi Pattsyában július 11-én pusztított szállodatűzben. Augusztusban a Csendes-óceánba zuhant egy dél-koreai Boeing, egy másik pedig a Guam szigeten hegynek ütközött. Kétszázon felül volt a halottak száma.
Ugyancsak augusztusban Miamiban egy DC-8-as teherszállító repülőgép egy raktárra zuhant. Szeptemberben Amerikában egy Lopakodó vadászgép lezuhant és kigyulladt, négy épületet megrongálva, míg szeptemberben Irkutszkban egy katonai szállítógép zuhant lakóépületek közé. Mintegy 150 ember halt meg, s ugyancsak 150 embert égési sérülésekkel szállítottak kórházba. Szeptember 26-án egy indonéz 300-as Airbus 5 km-rel a célja előtt lezuhant és kigyulladt. A gép 220 utasa és 12 főnyi személyzete életét vesztette. Viszont a december 23-án Bangladesben leszállás közben lezuhant repülőgép 80 utasa és személyzete közül senki sem halt meg.
„Nagy” halottjai is voltak az 1997-es évnek. Február 8-án elhunyt a 93 éves Teng Hsziao-ping, Kína legbefolyásosabb vezetője. Augusztusban Franciaországban elhalálozott a világ legidősebb embere: a 122 éves Jeanne Calment asszony, aki 100 éves korában még kerékpározott. Augusztus 31-én járta be a világot a megdöbbentő hír, mely szerint Diana angol hercegnő gépkocsi-szerencsétlenség áldozata lett, amikor a lesifotósok elől menekülve a 160 km/h sebességgel száguldó gépkocsi Párizsban egy alagútban falnak csapódott. Szeptember 5-én az albán nemzetiségű, 87 éves, Nobel-békedíjas Teréz anyának, a szegények támogatójának halálhíréről értesülhettünk.
Természetesen nem csak megrázó és elszomorító események történtek a nagyvilágban 1997-ben. Arról is értesülhettünk, hogy februárban a háromnapos riói karnevál incidensek és botrányok nélkül zajlott le. Hír érkezett egy olyan házasságról is, amelyet augusztusban Spanyolországban a tengerben kötöttek meg. És születtek hatos meg hetes ikrek is. Kedvező hír, hogy karácsonykor Betlehemben zsidók, muzulmánok és keresztények közösen tüntettek és fohászkodtak a békéért.
Ezeken kívül számos érdekes esemény az „Érdekességek, furcsaságok – innen, onnan” című rovatunkban olvasható.
Hazánk eseményeiből
A nagyvilághoz hasonlóan 1997-ben hazánkban is számos figyelemre méltó esemény történt. Íme, egy csokor ezekből:
Január 1. Az új év első perceiben páncéltörő rakétát lőttek be Budapesten a Szépvölgyi úton egy szórakozóhely fölötti lakás ablakán.
Január 26. Miskolcon Antal Jenő mezítláb, egy szál alsónadrágban sétált a Széchenyi utcában, s közben hideg vízzel locsolgatta magát.
Február 5. Budapesten kommandósok szabadítottak ki egy három és fél éves kislányt, akit elrablói 40 napig tartottak fogva.
Február 6. Veresegyházán 107. születésnapján Virág Zsuzsi nénit köszöntötték.
Február 23. Ezrek és ezrek rohamozták meg a Postabank fiókjait, hogy kivegyék pénzüket, mert elterjedt a hír, hogy a bank csődbe ment, és a betéteket zárolni fogják.
Március 4. 81 éves korában elhunyt Simándy József Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, az Operaház örökös tagja, aki tenor főszerepekben nyújtott felejthetetlen alakítást.
Április 4. Lemondott Pető Iván az SZDSZ-ben viselt pártelnöki és frakcióvezetői tisztéről.
Május 1. A rendszerváltozás óta először ünnepelt együtt Budapesten öt szakszervezet.
Május 5. Elhunyt a 74 éves Kibédi Ervin, Jászai Mari-díjas és érdemes művész, aki 45 évet töltött a művészi pályán.
Május 10. 80 000 diák búcsúzott ballagással az alma materektől.
Május 22. Hajdú-Bihar megyében, Told községben több mint 100 lakás rongálódott meg az erős szélviharban. Személyi sérülés nem történt. Sopronban viszont az esőzés következtében megáradt patakba egy ember belefúlt, egy másik embert pedig villám sújtott agyon.
Június 16. Harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Berettyón, mivel a két nappal korábbi nagy zivatar következtében lehullott nagy mennyiségű csapadék két és fél méterrel megemelte a víz szintjét.
Június 19. Budapesten a XI. kerületben, a délelőtti órákban az egyik postahivatalból négymillió forintot rabolt el egy símaszkos.
Június 30. Életének 79. évében elhunyt Benkő Gyula színművész, aki több mint 50 évet töltött a színészi pályán.
Július 20. Dunaharasztiban második világháborús 82 milliméteres aknavetőgránát szétszerelése közben két tűzszerész életét vesztette.
Július 26. A 172. balatonfüredi Anna-bálon a bajai 17 éves gimnazista Gergely Valériát választották meg a bál szépének.
Augusztus 8-10. Mintegy 200 000, köztük kb. 70 ezer külföldi nézője volt a Forma-1 versenynek, melynek nagydíját kanadai versenyző nyerte el. (A versenyen rekordárakon lehetett étkezni és szomjat oltani A hamburgert 900, a gulyást 500, a sört 600 forintért kínálták, a WC-t 100 forintért lehetett használni.)
Augusztus 23-24.Storcz Botond a kanadai Dartmouthban rendezett kajak-kenu világbajnokságon két egyéni számban és az 500 m-es négyesben aratott győzelmet, és ezzel bajnoki címet szerzett.
Szeptember 7. 72 éves korában elhunyt Zsurzs Éva Kossuth-díjas rendező, kiváló művész, aki 1957-től dolgozott a Magyar Televíziónál, ahol számos nagy sikerű filmet és filmsorozatot rendezett (Abigél, Fekete város stb.).
Szeptember 10. Brüsszelben megkezdődtek a tárgyalások hazánk NATO-csatlakozásáról.
Szeptember 15. A parlamentben ülősztrájkot kezdett Izsó Mihály kisgazda képviselő, azért, hogy a kormány vonja vissza a földtörvény módosítására vonatkozó javaslatát. (A képviselő két nap múlva abbahagyta az ülősztrájkot – eredmény nélkül –, és a maradék élelmével együtt elhagyta a parlament épületét.)
Szeptember 18. 72 éves korában elhunyt Vámosi János, a népszerű slágerénekes.
Szeptember 25. A bős-nagymarosi erőmű szlovák-magyar vitájában döntést hirdetett a hágai Nemzetközi Bíróság. A bíróság a magyar felet az 1977-es szerződés egyoldalú felmondásáért, míg a szlovákokat a C variáns megépítéséért és üzembe helyezéséért marasztalta el.
Szeptember 26. A pécsi uránbánya 4-es üzeméből felszínre hozták az utolsó csille ércet, és ezzel megszűnt a bányászkodás Baranya megye székhelyén.
Október 2. A Világörökség részévé nyilvánított pannonhalmi apátságon Baja Ferenc környezet- és természetvédelmi miniszter átadta az erről szóló oklevelet a főapát-igazgatónak.
Október 18. Budapesten a Szent István-bazilikában fogadott örök hűséget egymásnak Ellika von Oldenburg hercegnő és Habsburg György herceg, hazánk utazó nagykövete.
Október 28. 56 éves korában elhunyt Berki László, a világhírű ismert prímás, a 100 tagú cigányzenekar vezetője.
Október 28. Fekete nap volt a tőzsdén: 16,5%-kal zuhantak az értékpapírok árai.
November 3. Engedély nélkül szervezett forgalomlassító demonstrációt a Metész Budapesten. A tüntetők a Hősök terén és a Kossuth téren összecsaptak a rendőrökkel. A tüntetés több résztvevőjét letartóztatták.
November 11. Tornádó pusztított Kunszentmártonban. A szélvihar 163 lakóházat rongált meg, több mint 50 millió forint kárt okozva a település lakóinak.
November 13. 83 éves korában elhunyt Szabó Sándor kétszeres Kossuth-díjas színművész.
November 16. Népszavazás volt az országban hazánk NATO-hoz való csatlakozásáról. A szavazásra jogosultak nem egész ötven százaléka voksolt, s az érvényesen szavazók 85,3%-a igent mondott a csatlakozásra, míg 14,7%-a ellenezte, hogy hazánk az észak-atlanti katonai szövetség tagja legyen.
December 4. Hajnalban Miskolcon felgyújtották a Deszka-templomot, amely teljesen leégett. A tűz oltásában részt vettek a miskolci, a tiszaújvárosi és a kazincbarcikai tűzoltók is.
December 5.Papp Lajos szívsebész-professzor befejezte a 3 napja tartó éhségsztrájkját, mivel sikerült elérnie, hogy az 1997-ben még esedékes szívműtétekhez az Országos Egészségügyi Pénztár biztosítsa a szükséges pénzt.
December 16. Budapesten a XXII. kerületben fél év alatt másodszor raboltak ki egy OTP-fiókot.
December 21. Jótékonysági célból 460 m-es beiglit készítettek Budapesten. A Népligetben hajléktalanok összeverekedtek a Vöröskereszt által tartott karácsonyi csomagosztásnál. Csak a rendőrök közbelépésére állt helyre a rend.
December 25-26. Az előző évhez képest csendesebbek voltak a karácsonyi ünnepek. Jelentősebb bűncselekmény nem fordult elő, és kevesebb volt az öngyilkosság és a karácsonyfatűz is. Debrecenben egy kiskutya okozott karácsonyfatüzet, amikor a farkával meglökött egy gyertyát, amitől meggyulladt a fenyőfa.
* * *
1997 kazincbarcikai eseményeit a „Kazincbarcika 1997. Az év krónikájá”-ban ismertetjük.
